Ady költészetének szecessziós jellegzetességei: 1. Költészete szinte mindig szereplíra. 2. Poézisének alapvető gesztusa a szecessziós önfeltárulkozás. Ady Endre magyarság versei A 20. századi magyar költészet megújítója. Költészetére hatással voltak a francia szimbolisták. Szimbólumokkal fejezi ki egyéni mondanivalóját, érzéseit, hangulatát. Élete: 1877. -ben született Érmindszenten. Apja: Ady Lőrinc, anyja: Pásztor Mária. Iskoláit Érmindszenten kezdte, itt járt elemi iskolába, majd a Nagykárolyi Gimnáziumban tanult, utána Zilahon járt Gimnáziumba. 1896. -ban jelent meg első verse, Március 20. címmel, Kossuth halálára íródott. -ban érettségizett majd a Debreceni jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait nem fejezte be, 1899. -től a Debrecen című lap munkatársa lett. 1899. -ben jelent meg az első verskötete, Versek címmel. 1900. -tól Nagyváradon a Szabadság, majd 1901. Ady Magyarság Versei. -től a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903. -ban ismerkedett meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A Léda versek ihletője.
Ady Endre magyarság versei 1. ) Életút: 1877. november 22-én született Érmindszenten. Édesapja Ady Lőrinc, édesanyja Pásztor Mária. A költő öccse, Ady Lajos tanár volt, és ő írta az első Ady-életrajzot. a. ) Diákélet: Az elemi iskolát Érmindszenten kezdte, később a nagykárolyi piarista gimnázium tanulója lett. Zilahon is tanult. Ragaszkodott tanáraihoz, főleg Kincs Gyulát, a görög nyelv és irodalom tanárát szerette meg. Ady magyarság verse of the day. Sokat olvasott, a folyóiratokat olvasott. Leérettségizett. A család úgy döntött, h Ady jogász lesz Debrecenben, így beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Magatartásán látszott, hogy nem áhítozik a szolgabírói állás után. Tevékenykedett debreceni lapoknál, majd az egyiknél dolgozott is. Majd Nagyváradon lett újságíró. b. ) Hatások: A gazdag és művelt polgárság körében kitágult irodalmi és politikai látóköre. Nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen. Fontos életében Párizs, ami felszabadította költői tehetségét.
A magyarság, a magyar származás, a magyar sors, a magyar történelem, magyarság és Európa, a magyarság szerepe Közép-Európában Ady költészetének állandó, folytonosan visszatérő témái. Számára magyarsága, ősi származása identitásának meghatározó momentuma, az ősiséghez, eredettudathoz azonban szorosan kapcsolódik a történelem és a modernség is. Én-verseiben, ars poeticáiban mindez összefonódik, és a sajátos, adys mitologizálásnak köszönhetően újabb párhuzamokkal, kapcsolatokkal egészül ki ( Góg és Magóg fia vagyok én..., A Hortobágy poétája, A Tisza-parton, Ond vezér unokája, Egy párisi hajnalon, Dózsa György unokája, Magyar jakobinus dala, Magyar Messiások, Esze Tamás komája, Bujdosó kuruc rigmusa). Ady Magyarság Versei - Ady Endre Magyarság Versei -. A beszélő gyakran saját sorsát azonosítja a nép, a közösség sorsával, illetve "rokoni viszonyokba helyezi magát" történelmi alakokkal, vagy szerepekkel azonosul. A személyes sors eggyé olvad a nép sorsával, történelmével, a szerepekkel. Ez a nagyfokú azonosságtudat, kiegészülve a vátesz, a próféta attitűdjével, a háború alatt írott költeményekre is jellemző (pl.
A párhuzamosan felépített strófák anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek, dühöt közvetítenek. Az első szakaszban még a megvetést hordozó két megállapítás, a vers végén már a békesség elutasításának legdöntőbb érve szólal meg, a nemzeti pusztulás lehetősége. A nemzetostorozást egyben önbírálatként formálta meg, azonosult népével, maga is vállalta a sújtó csapásokat. Ady magyarság versek zanza. Ady kétségbeesetten vívódott ugyanúgy, mint egykor Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty a nemzethalál ijesztő gondolatával. Az írói hivatás szerves részévé vált a váteszi magatartás. Ez a jövőbe látó képesség, prófétai szerep jósoltatja meg vele a magyarság pusztulását, szétszóródását. Ady vállalta magyarságát népének hibáival együtt, s osztozni akart fajtájának elrendeltetésszerű sorsában, akár pusztulásában is. Hazájához való sorsszerű kötődésének egyik legszebb vallomása: A föl-földobott kő. A vers címadó metaforája, a föl-földobott és a földre mindig visszahulló kő a determináltságot, a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza.
-ig összesen 7 alkalommal járt Párizsban, felváltva élt Nagyváradon és Érmindszenten. Első Párizsi útjáról visszatérve a Budapesti Napló munkatárs lett. És 1906. -ban megjelent harmadik verskötete, Új versek címmel, mely meghozza számára az írói sikert. 1908. -tól a Nyugat című folyóirat fő munkatársa lett és 1914. -ig évente jelent meg új verskötete. 1912. -ben szakított Lédával (Elbocsátó szép üzenet). 1911. -től levelezett Boncza Bertával, akivel 1914. -ben találkoztak személyesen. És 1915. -ben házasságot kötöttek. Hozzá íródtak a Csinszka versek. Ady Endre magyarság versei -. 1918. -ban jelent meg utolsó verskötete, Üdvözlet Győzőnek címmel 1919. -ben Tüdőbajban meghalt, Budapesten. Posztumusz kötete 1923. -ban jelent meg, az utolsó hajó címmel. Költészetének témakörei: - Látomásszerű tájversek pl. : Magyar Ugaron Magyarság versek pl. : A föl-föl dobott kő, Nekünk Mohács kell A létharc és a halál versek pl. : Harc a Nagyúrral Istenes verse pl. : A sion hegy alatt, Álom az isten Forradalmi költészet pl. : Dózsa György unokája Léda és Párizs pl.