A jelenlegi salátatörvény ezt a kétértelműséget, ellentmondást kívánja megszüntetni – mondta Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje a PwC sajtótájékoztatóján. Így a Munka törvénykönyvében is történtek változások, bár talán érdemesebb azzal kezdeni, hogy az adatvédelmet illetően a lényeg nem változott. Nincs változás abban a körben, hogy továbbra is azokat a személyes adatokat kezelheti a munkáltató, amelyek a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) szempontjából lényegesek. A munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartását, de mindezt csak korlátozások között teheti. Kizárólag a munkaviszonnyal kapcsolatban végezhet ellenőrzést, amit a munkáltató meg is tud indokolni, és az ellenőrzésnek arányosnak kell lenni. A munkahelyi kamerás megfigyelésről a GDPR tükrében - Saldo Zrt.. Minderről pedig részletes tájékoztatást kell adnia a munkavállalónak, amit leginkább a belső szabályzat ír le. A jelenlegi szabályozásban újdonság, hogy nem elég leírni, milyen módon zajlik az ellenőrzés, de azt is rögzíteni kell, hogy ez miért szükséges, és garanciákat is meg kell határozni, hogy arányos is maradjon az intézkedés.
A felvétel rögzítése indokolt. Alapszabályok, amiket minden esetben be kell tartanunk kamerás megfigyelés esetén: kötelező a megfigyelésre figyelmeztető táblát kihelyezni, a kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztatót kérésre az érintettnek betekintés céljából át kell adni (tároljuk a recepción, vagy a rendelőben), az adattakarékosság elve alapján a fölösleges megfigyelésektől tartózkodjunk! Megfigyelő kamera: amikor jogsértő az alkalmazása a munkahelyeken - Adózóna.hu. ahol nem szükséges/előírt, ott ne tároljuk a felvételeket - érjük be csupán a monitorozással; lehetőség szerint kerüljük az egyidejű hangfelvétel alkalmazását; a kamerák látószögével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az kizárólag a saját tulajdonban (vagy a használatban) álló épületrészekre, helyiségekre és területekre, illetőleg az ott történt eseményekre irányulhat, közterület megfigyelésére azonban nem; Tilos a rejtett kamera használata! Ügyeljünk a rögzített felvételek tárolásának időtartamára – más törvényi rendelkezés hiányában a rögzített felvételeket főszabályként 3 munkanapig tárolhatjuk.
vagyonvédelem) elsőbbséget élvez-e az érintettek érdekeivel, személyiségi jogaival szemben.
Azt is sérelmezte, hogy a megfigyelés céljáról és jogalapjáról a munkaviszony létesítésekor nem kapott elégséges tájékoztatást, valamint a helyszínen még figyelmeztető jelzéseket sem helyeztek el. A tényállás feltárása során kiderült, hogy a szárazanyagraktárban a munkáltató nagy értékű távközlési és informatikai berendezéseket, kábeleket és vezetékeket tárolt, a munkavégzés pedig 37 munkavállalót érintett. A munkáltató azzal érvelt, hogy a kamerarendszer működésének személy- és vagyonvédelmi oka van, a munkáltató a munkavállalók pihenésére szolgáló területet nem figyel. Az érintett helyiségben rövid idejű adminisztrációs feladatok ellátása ugyan valóban folyik, azonban nincsen folyamatos megfigyelés, illetve nem pihenőhely az érintett terület. A munkáltató arra is külön felhívta az érintettek figyelmét, hogy az adott területet pihenésre ne is használják. A munkáltató állítása szerint az elektronikus megfigyelés tényére kihelyezett matrica is felhívta a figyelmet, illetve adatkezelési tájékoztató is rendelkezésre állt.
Vannak azonban olyan esetek, ahol a megfigyelés jogszerűségéről a vélemények eltérőek. Ilyen például a betegváróban, vagy a rendelőben a kamerák elhelyezése. Egyes vélemények szerint ezekben a helyiségekben kategórikusan tiltott a megfigyelés, azonban megfelelő technikai, szervezési intézkedésekkel és a jogalap alapos indoklásával itt is gondolkodhatunk rugalmasabban: Nézzük először a betegváró esetét: a tiltás mellett szóló leggyakoribb érv, hogy egy váróban lévő kamera már önmagában is szolgáltathat egészségügyi állapotra vonatkozó adatot, hiszen utalhat arra, hogy az érintett melyik rendelésre várakozik (Fogászat, Belgyógyászat, Bőr és nemibeteg gondozó? ) Ez az érvelés elfogadható egy "SZTK rendelő", vagy Egészség centrum esetében; ezzel szemben egy önálló fogászati rendelő várójában ez már nem állja meg a helyét, sőt a megfigyelés jogalapját erős érveléssel tudjuk alátámasztani: "Az érintett személy létfontosságú érdekeinek (egészségének) védelme. A páciens nem kívánt egészségi állapotváltozásának (rosszullét) észlelése, pl.
Amennyiben a munkáltató meghatározta azt a célt, amely miatt alkalmazni akarja a kamerás megfigyelést, akkor mindenképpen szükséges egy érdekmérlegelési teszt elkészítése. Az érdekmérlegelési tesztben a jogalapot kell elsőnek meghatározni. Ugyancsak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy szükséges-e egyáltalán a kamerás adatkezelés, továbbá a vállalkozás jogos érdekét is meg kell határozni. Kamerás figyelés esetében a jogos érdek lehet a munkavállaló megfigyelése, vagy vagyonvédelem. Kötelező szabályzat Az előző bekezdésben említett érdekmérlegelési teszten túl mindenképpen el kell készíteni egy biztonsági kamera szabályzatot, amelyben fel kell tüntetni, hogy a felvételkészítés milyen területekről történik, milyen célból késíztik a felvételeket, az csak képet vagy hangot is rögzít. Ugyancsak meg kell jelölni, hogy a felvételekhez ki férhet hozzá, mikor tekintheti meg azokat. A korábbi szabályozás szerint a kamerás megfigyelés adatkezlését be kellett jelenteni az adatvédelmi hatósághoz, azonban a GDPR hatályba lépését követően már nem áll fenn ez a kötelezettség.