Csank jános A hajlékkészítés zsoltára - Lackfi János verse még sosem volt ennyire aktuális – 777 Kölyök - animáció Akita kölyök Lackfi János - A hajlékkészítés zsoltára şarkı sözleri - TR Depresszió jelei az arcon Ford focus népítélet interior Karate kölyök Váczi még nem elég Csak egy kicsit lennél esendőbb, csak egy kicsit gondolnál a látszatra meg az illendőség re, de nem, fütyülsz az egész renomédra, amit olyan kínkeservesen építgettünk évezredeken át kártyalapokból. És odadőlsz az utcapadra, a koszba, a hajléktalan mellé, és eszünkbe juttatod, hogy nálunk pince-padlás teli van cuccokkal, ő meg két szatyorban hordja az életét, hogy mi tonnaszámra gyártjuk a szemetet, és idegesek vagyunk, ha nem szállítják el azonnal a szép kis házunk elől, ő meg a mi szemetünkből él, megpróbál eltakarítani utánunk, lám, mekkora mocskot hagyunk a Föld nevű táncteremben, mennyi maradékot hajigálunk ki fene nagy jómódunkban.
Aranyom, megkérnélek valamire, leszel olyan drága, és bemész a gardróbba a régi lakásban? Balra, a villanykapcsoló mellett vannak a felső beépített szekrények, na, oda kellene felmászni. A kisvécében találsz létrát, tudod te is. Lackfi jános kölyök teljes film magyarul. A régi, fekete bundámat ha megkeresnéd, amire egyszer azt mondtad, "hű, mamika, ez nagyon sztájl", napokig nevettem rajta. Pedig azért vettem csak elő, hogy még jobban telerakjam molyirtóval, hátha a régiek elfáradtak már, iszonyú kárt tesznek azok a kis nyamvadt férgek, belemennek minden élő anyagba. A boltban vett rizst, lisztet, zsemlemorzsát kapásból rakom a mélyhűtőbe, különben kikel a parazita-népség, és mindent eláraszt. Így is csapdosom őket lépten-nyomon, megtapsolom a csöndet, így szoktam mulatni rajta magamban, nem is hinnéd, mennyi mulatsága van az embernek, ha évtizedekig magára marad, és megszokja a magányt. Az az igazság, manapság nem bírják az emberek, rögtön összeállnak valakivel, aki első pillantásra édes pofának tűnik, és valljuk meg, bogaram, első pillantásra mind igyekszünk édes pofának tűnni, de hamar kibújik a szög a zsákból.
Nem hordom többé azt a régi bundát, nem öregasszonynak való, hiába erősködöl, hogy más idők járnak. Látom ám, hogy egyik-másik vénasszony flitteres katonabakancsban jár zumbázni, és azt hiszi, ha ide-oda riszálja a löttyedt farát, bárki húszéves lánynak nézi. Ügyesen összeszed magának az internetes társkeresőn valami hasonló vén csontot, próbálják utánozni a vízilovak szerelmi életét, hát egészségükre. Lackfi jános kölyök 3. Minden életkornak megvan a maga szépsége és a maga nyomorúsága, így aki az ötödiken lakik, ne ugráljon ki az ablakon, mint a földszintiek, mert megnézheti magát. Ez az én véleményem, Isten ments, hogy bárkire rákényszerítsem, de a ganajtúró bogarat hiába küldenéd operabálba, pedig szépen csillog a páncélja, meg kell hagyni. A csontjaim összeestek már, földön harangozna az a szőrme, különösen venné ki magát. A súlya sem akármi, ez még nem pihekönnyű műszőrme, hanem eleven állat irhája, nekem meg elég cipelni a magamét, nemhogy a más bőrébe bújjak, kicsim. Láttam cifra dolgokat, anyám is mesélt egyet-mást, ő testközelből végigélte a háborút, ott is akadt ember mindenre.
Nézd meg először rendszeresen frissülő listánkat és csak utána indulj el beszerezni kedvenc magazinodat! Ezúton digitálisan (is) szeretnéd beszerezni az Éva magazint? Akkor irány a, ahol a korábbi számainkat is megvásárolhatod! A jövőben nem szeretnél bajlódni a friss számok beszerzésével? Akkor FIZESS ELŐ az Éva magazinra! További cikkek a rovatból
Csak egy kicsit lennél esendőbb, csak egy kicsit gondolnál a látszatra meg az illendőség re, de nem, fütyülsz az egész renomédra, amit olyan kínkeservesen építgettünk évezredeken át kártyalapokból. És odadőlsz az utcapadra, a koszba, a hajléktalan mellé, és eszünkbe juttatod, hogy nálunk pince-padlás teli van cuccokkal, ő meg két szatyorban hordja az életét, hogy mi tonnaszámra gyártjuk a szemetet, és idegesek vagyunk, ha nem szállítják el azonnal a szép kis házunk elől, ő meg a mi szemetünkből él, megpróbál eltakarítani utánunk, lám, mekkora mocskot hagyunk a Föld nevű táncteremben, mennyi maradékot hajigálunk ki fene nagy jómódunkban.
Felesleges óvatosság, tőlem vagy ötven méterre sétált el álmatag lépteivel. Zenét hallgat. Mindig. Mindenütt. Egyszer nem fogja meghallani egy közeledő autó motorját, és elütik szépen. Mondtam neki. Mosolygott megsemmisítően. Mint akivel ilyen sosem történhet. Én meg megsemmisültem. Mint már annyiszor. A buszos nézi a bérletet, zárja az ajtót, indexel. Ő bevágódik az egyik ülésre. Megindulok a nyomukban. Amikor megálló közeledik, előnyt adok a lomha bálnának, majd beengedem magam elé. Lackfi János Kölyök. Egyszer udvariasan int, húzzak előre nyugodtan. Nem érti, miért toporgok, tutyimutyinak gondol, aki nem mer kockáztatni. Továbbgurulok, de pár száz méterrel odébb leparkolok az út szélén. Bevárom, elengedem, és megint rátapadok, most adok neki némi előnyt. Nyilván töri a fejét, mi a frászt akarok. Nem segíthetek, találgasson csak. Nevetek magamban. A végállomás előtt kivágok, legyorsulom, leteszem a kocsit a szokott helyen. Zárom az autót, végigsimítok a friss pofaszakállamon, viszket a bőröm, de nincs idő most erre, nem szalaszthatom el.