A leckéket követő Megjegyzések részben a fogalmak megértését, tartalmi elmélyítését segítő magyarázatok találhatók. A Gondolkodtató kérdések, Feladatok és Érdekességek a logikus gondolkodást, az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását segítik, valamint fizikatörténeti érdekességekre, a fizika társadalmi és technikai hatására, jelentőségére hívják fel a figyelmet. Az egyéni gyakorlást segíti, hogy a tankönyv végén megtalálhatók a leckékhez kapcsolódó, tanórán vagy házi feladatként használható feladatok eredményei, illetve megoldásai. A tankönyv színes és szemléletes képanyaga (hangulati rajzok, fotók, ábrák, vázlatok, grafikonok, táblázatok) a tanulói tevékenységekhez is alapanyagot nyújt, jól kiegészíti a szöveget, szemléletessé teszi és segít értelmezni a legfontosabb gondolatokat. Rezgések és hullámok - Érettségid.hu. Kapcsolódó kiadványok A kiadvány digitális változata a könyvben levő kóddal ingyenesen elérhető *A kiadvány hátsó borítójának belső oldalán található egyedi kóddal a kiadvány digitálisan is elérhető. Az aktivált kódokkal DÍJMENTES hozzáférést biztosítunk a kiadvány mozaWeb Home változatához az aktiválástól számított minimum egy éves időtartamra.
Az ókorban a Kínaiak már használták az iránytűt, mely a Föld mágnesességén alapul. Ha az iránytű egyik végéhez rúd mágnessel közelítünk, taszítást tapasztalunk. Az egyik pólus az É a másik a D. Rezgések és hullámok. Az azonos pólusok taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást, […] A mechanikai hullámok A mechanikai hullámok 1 / Kialakulásuk, csoportositásuk 2 / A hullámokat leíró mennyiségek: a, hullámhossz b, frekvencia c, terjedési sebesség 3 / A hullámok terjedési tulajdonságai: a, visszaverődés b, törés c, elhajlás d, interferencia Mechanikai hullámok 1/ Kialakulása: A hullámzó közeg valamennyi pontja a saját nyugalmi helyzete környezetében végzi periódikus mozgását. A […] Rezgőmozgások, frekvencia…. Rezgőmozgás: ha egy test két szélső helyzete között egyenes vonalú pályán, periódikusan mozog. Ha a rezgés két szélső helyzetének távolsága az időben csökken, csillapított rezgésről beszélünk. Ha a megfigyelt időtartam alatt a szélső helyzetek távolságcsökkenése nem számottevő, akkor a rezgést csillapítatlan rezgésnek tekintjük.
Részecskéi a fotonok. Elméletét James Clerk Maxwell skót fizikus dolgozta ki, és írta le az ún. Maxwell-egyenletekben (4db van, egyenként makroszkopikus és mikroszkopikus formában) Az elektromágneses spektrumnak nincs alsó – illetve felső hullámhosszhatára. Az emberi szem által érzékelhető tartomány a 380 és a 780 nm közötti. Az ennél kisebb tartományba az ultraibolya -, a röntgen – és a gammasugárzás tartozik, a 780nm fölötti hullámhossztartományba pedig az infravörös -, a mikro – és a rádió hullámok. Rezgőkör: egy tekercs és egy kondenzátor párhuzamosan kapcsolva, a paraméterektől függő sebességgel alakul át a tekercs energiája a kondenzátor energiájává, és fordítva, periodikusan, az összenergia viszont állandó marad Fénykibocsátás: Magas hőmérsékleten izzó szilárd és folyékony anyagok által kibocsátott fényben az összes árnyalat megtalálható, színképük folytonos. Ez a folytonos színkép nem függ a kibocsátó test anyagi minőségétől. Rezgések, Hullámok, Asztalra szerelhető kézi centrifuga, hullámok fizikája, rezgések fizikája - Meló Diák Taneszközcentrum Kft fizikai kémiai taneszközök iskolai térképek. Izzó gőzök és gázok által kibocsátott fény színképe a kibocsátó gőzre illetve gázra jellemző, vonalas emissziós szinkép.
A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időben és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlődő). A mechanikai hullámok mindig valamilyen közegben terjednek (pl. : levegő, víz, szilárd test), szemben az elektromágneses és gravitációs hullámokkal, amikhez nem kell közeg. A hullámok energiát szállítanak anélkül, hogy a közegben lévő részecskék tovaterjednének. Ehelyett a mechanikai hullámban a részecskék egy fix pont körül rezegnek, az elektromágneses hullámban az elektromos térerősség- illetve a mágneses térerősségvektor változik periodikusan. A hullámban tehát energia terjed, de anyag nem. A hullámok osztályozása [ szerkesztés] A hullámokat több szempont szerint osztályozhatjuk: Aszerint, hogy azokban milyen természetű zavaró hatás megy végbe: Mechanikai hullámok: ha mechanikai állapotváltozások terjednek. Elektromágneses hullámok: ha elektromágneses természetű a perturbáció. Gravitációs hullámok: fodrozódások a téridőben, amiket gyorsuló tömegek keltenek. Aszerint, hogy hány dimenziós a közeg, amiben haladnak: Egydimenziós pl: gumikötél Kétdimenziós pl: vízfelszín Háromdimenziós pl: a levegőben A bennük terjedő rezgések iránya szerint: Transzverzális hullámok: a hullám terjedési irányára merőlegesen rezegnek.