A mai kor embere gyakran megdöbbenve szembesül vele, hogy régen a szexualitás látszólag sokkal szabadabb, természetesebb, kevésbé tabusított részét képezte a mindennapoknak, mint napjainkban. Az erotika és a termékenység kérdése központi szerephez jutott a pogány népünnepélyekben és a művészetekben is. A görög mitológiából fel lehet idézni többek között Zeusz hódításait vagy Dionüszosz, a bor és mámor istenének kultuszát, de a régészeti leletek is tartogatnak érdekességeket. Hogy hogyan reagált az előkerülő pikáns antikvitásokra a nagy nyilvánosság, arra jó példa a nápolyi régészeti múzeum mára már kevésbé titkos kis kiállítóterme, ahol a Pompejiben talált szexuális töltetű alkotásokat helyezték el. Miután 1819-ben I. Ferenc király elborzadva pillantotta meg őket a tárlaton - ekkor még nem voltak elkülönítve -, elrendelte, hogy a tárgyakat csak érett és erkölcsös látogatók tekinthessék meg. Erotikus ábrázolások a görög művészetben A szexualitás viszonylag gyakori témája az ókori görög és római művészetnek.
Tárlatvezetés az Antik Gyűjtemény állandó kiállításán Klasszikus ókor Kiállításaink tárlatvezetéssel még nagyobb élményt nyújtanak! 60 perces foglalkozás ókor – politeizmus – poliszok – olümpiai játékok – színház Hogyan éltek az ókori görög városállamok lakói? Mivel töltötték mindennapjaikat, miben hittek, milyen tárgyakat használtak nap mint nap? Az ókori görög kultúra az élet számos területén alapvető hatást gyakorolt az emberiség fejlődésére: többek között az orvostudományra, a matematikára, a sportra, a politikára és természetesen a művészetekre is. A múlt emlékeit vizsgálva összevetjük az ókort a jelennel. Párhuzamokat vonunk, különbségeket keresünk, azaz elemezzük a múltat, hogy jobban megértsük a mát. 120 perces foglalkozás A témához alkotás is kapcsolódik: ókori példákból merítve szép ékszert vagy védelmező amulettet készítünk. További fontos tudnivalók Múzeumpedagógiai foglalkozások általános tudnivalói Az iskolai csoportok számára kínált foglalkozások során a maximális létszám 34 fő, akiket két 17 fős csoportra osztva tudunk fogadni egy időpontban.
ISTENEK: A görögök úgy képzelték, hogy isteneik az Olümposzon élnek (ami olyan mint a földi városok), ember alakúak, de halhatatlanok. Fő istenük Zeusz, hatalmához úgy jutott, hogy megküzdött a titánokkal, és magához ragadta az ég és a föld fölötti hatalmat. A tenger fölötti hatalom Poszeidon kezében volt. Az alvilág ura pedig Hádész lett. Zeusz felesége Héra volt, lánya Athéné aki atyja fejéből pattant ki, Appollón Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz Apollón nővére, Árész a hadisten, Hermész, a kereskedők és tolvajok istene, Héphaisztosz, az istenek kovácsa. Fontos szerepe volt a Végzetnek, aki már a születésekor megszabja minden ember sorsát, sőt az istenek is kénytelenek alávetni magukat hatalmának. Zeuszt bika alakjában tisztelték, feleségét pedig tehén alakban ábrázolták. MÍTOSZOK: Az istenek születéséről, tetteikről a mítoszok szólnak. Istenek: Zeusz, Héra, Hesztia, Héphaisztosz, Démétér, Apollón, Pallasz Athéné, Artemisz, Poszeidón, Árész, Aphrodité, Hermész, Gaia, Pandóra, Prométheusz.
Legfeljebb 30 perces késést tudunk tolerálni, 30 perc késésen túl nem biztosítjuk a program megtartását. Ebben az esetben egy újabb időpont egyeztetése szükséges. Lemondás Kérjük, hogy az esetleges lemondást legkésőbb a látogatás előtti hétköznap 16 óráig jelezzék e-mailben a címen, vagy a +36 30 221 7565 mobilszámon. Fogadónyilatkozat A vidékről vasúttal érkező iskola csoportok számára a kedvezményes utazáshoz szükséges, a MÁV által kért Fogadónyilatkozat megküldéséhez az adatokat egy külön online adatlapon kérjük megadni. Kérjük, hogy a csoportot jelentkezzen be 15 fő alatt is a fenti BEJELENTKEZÉS linken, megadva az adatokat, és annak végén kérheti a Fogadónyilatkozatot.
Köpeny céljára, a himation helyett, a nagyobb mozgást biztosító khlamüszt borították bal vállukra, és a jobbon fibulával rögzítették. Görög hajviselet, lábbelik, ékszerek A nők hullámos hajukat pántokkal és szalagokkal fogták össze, kezdetben művészi fonatokba, később "görög" kontyba. (A hajat lazán a tarkójukra tekerték. ) Díszes hajhálót, néha fátylat is viseltek. A férfiak ápolt hajukat kezdetben vállig érő, később rövid, göndör formában viselték. A ruhákhoz fibulákat (tű, kapocs), a nők számára nyak- és hajékeket, fülbevalót, karpereceket készítettek, elsősorban nemesfémből, míves technikával. A harcosok ékszere, a díszes fegyver, pajzs és sisak volt. Csak úton és harcban viseltek lábbelit, otthon mezítláb jártak az emberek. Az utcán szandált viseltek, fűzőjét gyakran a lábszáron kötötték meg. A nők szandálja díszített volt. Csizmát csak a férfiak hordtak.