Az antik civilizáció bámulatos dolgokat alkotott mind a művészetekben, mind pedig az építészetben. A legkiemelkedőbb alkotásoknak saját korukban is országhatárokon átívelő hírük volt. Ezek közül hetet a Kr. e. 2. században élt szidoni Antipatrosz listázott, melyeket ettől fogva az ókori világ hét csodájaként emlegettek. A "hét csoda" Antipatrosz interpretálásában: a gizai piramisok, Szemiramisz függőkertjei, az ephezoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus, és az alexandriai világítótorony, a Pharosz. (A "csodákról" részletesen az Origo régebbi cikkében olvashat a linkre kattintva! ) A BudgetDirect biztosítótársaság szponzorálásával most minden eddiginél hitelesebben és látványosabban rekonstruálták 3D képeken az antik világ hét csodáját. A kutatók először összegyűjtötték az építményekről fellelhető információanyagot, például milyen építőanyagot használtak a korabeli építészek, mekkora lehetett az építmény, mikor épült, milyen civilizáció építette és milyen célból.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Kheopsz fáraó piramisa A legősibb világcsoda igazán egyedülálló voltáról tanúskodik, hogy ez az egyetlen építmény az ókori fő látványosságok közül, amely még ma is rendületlenül áll. Monumentalitása nemcsak méreteiben – bár nagysága is kétségkívül figyelemreméltó –, de létrehozásának módjában és az alkotást övező titkokban is megmutatkozik. Kiismerhetetlenségét mutatja, hogy még manapság is találnak rejtett hieroglifákat, eldugott folyosókat a piramisban.
280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Nagy, világosszínű tömbökből épült a háromszintes világítótorony: az alsó négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú. 120-140 m-es magasságával sok évszázadon át a Föld egyik legmagasabb épülete volt. A világítótornyot több földrengés is súlyosan megrongálta, míg 1480-ban teljesen eltűnt, amikor Egyiptom szultánja egy erődöt épített a helyére, felhasználva a világítótorony maradványait is. A sziget neve, ahol épült, Pharos, a világítótorony latin elnevezéséből ered. 4 Artemisz-temploma Artemisz temploma Epheszoszban egy görög templom volt, melyet Artemisznek, a vadászat, a vadállatok és számos egyéb dolog istennőjének szenteltek. 120 éven át építették, míg végül i. 550 körül elkészült. A márványból épült templom Szidóni Antipáter egyik legkedvesebb épülete volt a csodák között. Egy fiatalember, Herosztrausz felgyújtotta a templomot i. 356. július 21-én, hogy hírnevet szerezzen magának.
Gízától körülbelül két kilométerre fekszik, manapság ez a rész Kairóhoz tartozik. Belsejében bonyolult folyosórendszer húzódik, akárcsak egy labirintus. Közepén található a 10, 5 méter széles és 5, 8 méter magas Király Kamrájának nevezett terem, benne hatalmas márvány szarkofággal. Érdekesség, hogy a tudósok szerint Kheopsz sosem feküdt itt. Az akkori szokások szerint a halotti kamrát fényűző díszítések borították, ám ez itt egyáltalán nincs jelen. Különös továbbá az is, hogy a szarkofág nem készült el, a teteje teljesen hiányzik. 3500 év háborítatlanság után először Abd Allah al Ma'mun kalifa hatolt be Kheopsz piramisába, de csalódnia kellett: kincsnek nyoma sem volt. A sírrablók és fosztogatók is elkerülték a helyet. A fehér mészkőburkolat és a zárókő később áldozatul esett a nyersanyaghiányban szenvedő egyiptomiaknak. A 20. századtól kezdve ezek a lenyűgöző építmények Földünk elsőszámú látványosságai. A gízai piramisok a legkedveltebb turistacélpontok, köztük Kheopsz fáraó síremlékével.
Szemiramisz függőkertjét - a második csodát - Kr. e 600 körül II. Nabukodonozor babilóniai király építtette felesége, a méd királylány, Amüthisz iránt érzett szerelme okán. Szemiramisz függőkertjeinek rekonstrukciója Forrás: Hanging Gardens of Babylon A lépcsőzetesen felépített hatalmas kertet Sztrabón, a Kr. 1. században élt görög földrajztudós írta le a legrészletesebben. Szemiramisz függőkertjei nyomtalanul megsemmisültek, ezért egyesek a műtárgy létezését is kétségbe vonták. A harmadik káprázatos épület az Epheszoszban álló Artemisz (Diána) szentély volt. Az epheszoszi Artemisz-templom rekonstrukciója Forrás: Imgur A Kr. 550 körül Khersziphrón tervei alapján megkezdett és 120 évig tartó építkezés eredménye, a 105 méter hosszú és 51 méter széles épület tetőszerkezetét 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta. Artemisz szentélyének rekonstrukciója. Hérosztratosz gyújtotta fel, hogy tettével hallhatatlanná tegye a nevét Forrás: Youtube A templom Kr. 356. július 21-én semmisült meg; egy Hérosztratosz nevű férfi gyújtotta fel, hogy hallhatatlanná tegye a nevét.