Termékadatok Cím: Báthory Erzsébet Oldalak száma: 464 Megjelenés: 2021. október 07. Kötés: Kartonált ISBN: 9789635443659 Méret: 205 mm x 130 mm
Bizonyos források szerint a Báthory család rokonságban állt Vlad Tepessel, a havasföldi fejedelemmel, aki Dracula gróf néven vált hírhedté. A családtagok között találunk még szadistákat, alkoholistákat, gyilkosokat is. Báthory Erzsébet nem is szadista volt, hanem egy összeesküvés áldozata? Báthory Erzsébet az egyik legelőkelőbb magyar arisztokrata család gyermeke volt. Apja egy hadvezér volt, anyja az erdélyi fejedelem húga, férje pedig, Nádasdy Ferenc gróf. Miután Erzsébet férje 1604-ben elhunyt, óriási vagyon maradt az asszonyra. Ezt a vagyont szerette volna megszerezni Thurzó György nádor. A legendáknál megalapozottabb tudományos kutatások szerint Báthory Erzsébet soha nem követte el az ellene felhozott rémtetteket. A vizsgálatot egyetlen személy, egy csejtei katolikus pap indította el, aki azt mondta, álmában megjelent neki a grófnő fekete macska képében. A további bizonyítékokat szörnyű kínzásokkal szedték ki a szolgálókból, akik nyilván bármit állítottak, csak legyen már vége a borzalmaknak.
A blogbejegyzés témája az egyik leghíresebb magyar lesz, akinek a nevét lényegesen többen ismerik a világban, mint akár Kossuth Lajosét, vagy teszem azt Mátyás királyét. Mint az a címből is látszik, Báthory Erzsébetről lesz szó, akinek története számtalan filmben jelenik meg, és Vlad Tepes mellett az egyik legnépszerűbb közép-európai szereplője a horror szcénának. Ahogy Drakula sem volt vámpír, úgy a ma uralkodó felfogás szerint Báthory Erzsébet sem követte el azokat a bűnöket, amikkel megvádolták, majd a legenda szerint élve befalazták a csejtei várának egy tornyába, ahol is 1614-ben, a per után 4 évvel meghalt. A valóságban szó sem volt befalazásról, csak házi őrizetben volt, és ezt írásos dokumentumok is alátámasztják. Az, hogy Báthory Erzsébet koncepciós per áldozata lett volna, a nyolcvanas években kezdett el terjedni, és többnyire Thurzó György nádort vélik az összeesküvés mögött felfedezni. Az kétségkívül igaz, hogy Báthory Erzsébet az egyik legvagyonosabb főnemes volt az országban, de férje halála után visszavonultan élt, politikával nem foglalkozott.
Milyen információ – ma feljelentésnek neveznénk – alapján jelentette ki, hogy Báthory Erzsébet csejtei lakosztályában több leányt és nőt megölt vagy megöletett? Azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kor nem tett különbséget a bűncselekmény gyanúja és a bizonyított bűnösség között. A megfogalmazott, többszörös gyilkossági vád alapján indult meg a nyomozás, amelyről Báthory Erzsébet, ismereteink szerint, semmiféle tájékoztatást nem kapott. Az ellene folyó vizsgálatról, tanúvallatásokról idővel persze minden bizonnyal értesült, de ez mit sem változtatott megszokott életvitelén. Ugyanúgy intézte a birtokai igazgatását, a sárvári rezidencia aktuális felújítását, és még az őszi pöstyéni fürdőről sem mondott le. A nyomozás térben és időben is kiterjedt volt. A közel egy éven át folytatott kihallgatások során 327 tanút hallgattak meg a Nádasdy–Báthory-birtokok falvaiban Sárvártól Csejtén át Vágújhelyig. A ráfordított idő és energia az utókor számára is azt sugallta, hogy a hatóság, a kor igazságszolgáltatása valóban komoly bűntett után nyomozott és mindenáron az igazság kiderítésére törekedett.
A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt: Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett. Kínvallatás alá vetett cselédei ellene vallottak, őket egy héttel később lefejezték vagy máglyán elégették. A gazdag és befolyásos főúri családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva, itt halt meg 1614. augusztus 21-én, valóban elborult elmével. A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük. Ugyanakkor szabályszerű tárgyalásra – bár ezt II. Mátyás király is szorgalmazta – nem került sor, a vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mert bűnösségét nem sikerült bizonyítani.
Vallomásaikban elmondták, hogy a grófnő nem egyszer tűvel szurkálta, verte és kínozta a fiatal szolgálólányokat és az okozott fájdalom szexuális örömet okozott neki. Ha a személyzet valamelyike hibát követett el, azt Báthory Erzsébet megkorbácsoltatta. A grófnő ellen sohasem fojt le szabályos per, nem állították bíróság elé, annak ellenére sem, hogy ezt az akkori király, II. Mátyás kérte. A nádor mégis elítélte. Szádeczky-Kardoss Irma több, mint két évtizede megjelent Báthory Erzsébet igazsága című művében leírta, hogy periratok és jegyzőkönyvek tucatjait olvasta el és feltűnőnek találta az iratokban a mélységes hallgatást a kor járványairól, melyek magyarázatot adnak a tömeges halálesetekre. Semmi másra nem alapozták a vádakat, csak a megkínzott szolgák vallomásaira és a mendemondákra A nemesi udvarokban folyó gyógyító munka elsőszámú felelőse Nádasdyné Báthory Erzsébet volt. A kínzásokként emlegetett koplaltatás, csalánfürdő, meszes vízbe ülés mind-mind a kor bevett gyógyító módszerei voltak, a járványok idején.