A jogi szakvizsgát az 5/1991. (IV. 4. ) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szabályozza átfogóan. A legfontosabb, hogy szakvizsgában csak az gondolkodhat, akinek már legalább 3 éves (napi 8 órás munkaidővel számolt) joggyakorlata van, vagyis nem elég az, ha a jogi diploma megszerzése után eltelt 3 év, hanem azokat az éveket csak meghatározott jogi munkakörök betöltése esetén lehet elszámolni a jelentkezéshez. Nem kell egybefüggő 3 évnek lennie a gyakorlatnak, hanem összesen legalább ennyinek kell lennie: a különböző jogterületeken, munkakörökben megszerzett gyakorlat idejét össze kell adni. A szakvizsga megkezdéséhez nincs meghatározva felső határ, hogy meddig lehet megcsinálni az egyetemi oklevél megszerzése után, viszont ha már elkezdte valaki, akkor öt éven belül az összes részvizsgát teljesíteni kell, öt éven túl ugyanis újra kell kezdeni az egészet. Jogi szakvizsga bizottság a jogállamisági. Régebben volt lehetőség arra, hogy már 2 év után letegye a jelölt a vizsgákat, de most már a minimum gyakorlati idő 3 év, ami meghosszabbodik akkor, ha az illető pl.
egyetemi docens (ELTE BTK) Oktatói póttag: Dr. Kismartony Katalin habil. egyetemi docens (ELTE TÓK) Oktatói póttag: Dr. Lőw Péter egyetemi docens (ELTE TTK) A Bizottság Fegyelmi Tanácsának tagjai Oktatói tag: dr. Nikovits Tibor műszaki tanáró (ELTE IK) Oktatói póttag: Vargáné Dr. Molnár Márta adjunktus (ELTE BGGyK) Oktatói póttag: Prof. Dr. Varga Katalin egyetemi tanár (ELTE PPK) Oktatói póttag: Dr. Majtényi Balázs habil. Jogi szakvizsga bizottság a platformmunkások legyenek. egyetemi docens (ELTE TáTK) A Bizottság feladata A Bizottság működésének részletes rendjét a HKR IX. fejezete tartalmazza. A Bizottság rendszeresen ülésezik. A jogi szakvizsgára történő jelentkezés lehetőségét a központi államigazgatási szervek honlapjaira vonatkozó tartalmi és formai egységesítési követelményeknek megfelelően alakítottuk ki. A Jogi Szakvizsga Rendszerbe történő regisztráció során a felületen található jelölőnégyzet megjelölésével az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv. )
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga - Jogászvilág. Aki a jogászi hivatást választja, az előbb vagy utóbb szinte elkerülhetetlenül találkozik a rettegett jogi szakvizsgával, ami a nevével ellentétben nem egy, hanem rögtön három, nagyon komoly, lényegében az egész magyar jogrendszert (és annak Európai Uniós vetületeit) lefedő vizsgát takar. Nemcsak Magyarországon kell azonban a jogi egyetem elvégzése után számot adni a gyakorlati ismeretekről, hanem külföldön is: ismerősen csenghet a " bar exam " elnevezés, ami tulajdonképpen egységesen jelöli angol nyelven a legtöbb országban a végzett jogászok egyetem utáni gyakorlati vizsgáit (tehát nemcsak a brit, illetve az egyesült államokbeli területekre használják). Míg a magyar rendszerben 1991 óta egyfajta szakvizsga van csak, aminek az teljesítésével bármilyen* jogi munka önállóan végezhető Magyarország teljes területén, azaz nincsen szakosodás (korábban volt), addig a külföldi megoldások igencsak változatosak: van, ahol csak egy adott területre (államra) terjed ki a vizsga hatálya, van, ahol a betölthető pozíciótól (címtől) függ az, hogy melyik vizsgát kell letenni, vagyis melyik karrierutat választja az ember.
Doszti # 2012. 03. 23. 12:25 Kedves Fórumozók! Továbbra is szívesen várom a válaszokat, hogy ügyvédnél bejelentett jogi előadói idő beszámít-e a gyakorlati évekbe? Köszönöm savo 2012. 27. 14:06 Egyjogász! 31/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. Köszönöm a választ és a segítséget! Felhívtam a Jogi Szakvizsga Bizottság ügyfélszolgálatát, ott azt mondták, hogy a munkáltatótól függ, hogy milyen igazolást állít ki, és nem kötelező eleme, hogy szakvizsgázott jogász megnevezésre kerüljön. Egyjogász! Te cégnél töltötted a gyakorlati időt? És úgy kértek vkit megnevezni? Doszti! A jogi előadó, mint fogalom a jogtanácsosi tvr-ben (1983. évi 3. tvr. ) szerepel, és aszerint a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rá (Jogtanácsos: szakvizsgázott jogász, aki a cég jogi ügyeit intézi, és a cégbíróság nyilvántartásba vette, mint jogtanácsos; jogi előadó: szakvizsga nélküli jogász egy cégnél, nincs nyilvántartásba véve). A Te jogi előadói státuszod nem hiszem, hogy fogalmilag megegyezik ezzel, s sztem ügyvéd mellett ügyvédjelöltként, és kamarai nyilvántartásba vétellel kell rendelkezned, hogy beszámítsák.
Az Igazságügyi Minisztériumban viszont azt mondták, hogy a jogi előadó gyakorlati éveit a munkáltatónak kell igazolni, aki lehet ügyvéd is. Most nem tudom, hogy mi legyen, kinek van igaza, kinek nem, és mit tehetnék, hogy pörögjenek a gyakorlati éveim.... Előre is köszönöm.
Kelt: 2019. március 16. Üdvözlettel: Milánkovich András