Mivel a gyógyszeres csillapítás csak négy-hat óránként ismételhető, súlyosabb esetekben szükség lehet vizes testborogatásra vagy hűtőfürdőre. A láz gyógyszeres csökkentése esetén ajánlott a körkörös lázcsillapítás, amikor két különböző hatóanyaggal rendelkező lázcsillapító terméket alkalmazunk felváltva. Körülbelül öt-hat hét elteltével az oltás helye megered, kisebb piros duzzanat vagy seb jelentkezik a vállon. Ez fokozatosan tűnik el, esetleges gyenge váladékozása aggodalomra okot nem ad. Helyén halvány folt marad. Fél éves korban ellenőrzik, hogy a heg megjelent-e. Amennyiben az oltás nem ered meg, újraoltást végeznek. Hevesebb oltási reakció esetén a nyakon vagy a hónaljban a nyirokcsomók duzzanatát lehet érezni. 15 hónapos oltás mi ellen van gogh. Ha ezek kifakadnak vagy bevörösödnek, orvoshoz kell fordulni. HIB: Agyhártyagyulladás és krupp elleni oltás, amit 2 hónapos korban adnak a csecsemőnek. Az oltást 4, 5 és 15 hónapos korban ismétlik. Az első oltás általában nem okoz heves reakciót, de esetenként hőemelkedés tapasztalható az oltást követő 24-48 órában.
Ezen három megbetegedés ellen 2, 3, 4, 18 hónaposan és 6 éves korban kap gyermekünk védőoltást. 12 éves korban: Hepatitis B, azaz fertőző "B" típusú vírusos májgyulladás elleni oltás Beadására a 7. osztályban, 12 éves korban kerül sor. 12 hónapos kortól: Varicella (Bárányhimlő), Kullancs-encephalitis, Hepatitis A A bárányhimlő elleni oltás jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét, megbetegedés esetén a betegség enyhébb lefolyású lesz, a súlyos szövődmények (például tüdőgyulladás és a bőr bakteriális felülfertőződés) kialakulásának esélye kicsi. A vakcina 12 hónapos kortól adható. A kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) vírus okozta megbetegedés, melyre jelenleg oki kezelés nem érhető el. Súlyos esetben izombénulással járhat, így a védőoltás felvétele ajánlott. Az első oltást követően egy hónap elteltével kell a második védőoltást beadatni, majd egy ismétlő adagot 12 hónap múlva. A védettség fenntartása 3-5 évenként beadott emlékeztető oltással biztosítható. 15 hónapos oltás mi ellen van damme. A Hepatitis A oltás egy éves kor felett adható.
Tizenéves és felnőtt betegek heregyulladása, mely az esetek 20 százalékánál fordul elő, azonban impotenciát okozhat (a betegség általában csak az egyik herét érinti, így a sterilitás esélye igen kicsi). Ezen kívül a mumpsz szövődményekén felléphet átmeneti agyhártyagyulladás és petefészek-gyulladás is. Bár ezek súlyos szövődmények, sok szakember keresi az ellenérveket az oltással kapcsolatban, többek között 1992-ben, a New England Journal of Medicine orvosi szaklap számol be arról a kutatási eredményről, miszerint az oltóanyagban lévő vírusok képesek cukorbetegséget előidézni. Az 1993-as év sem volt túl jó a mumpsz elleni oltáshoz, ugyanis a Lancet című szaklap adatai megerősítették, hogy a vakcina elismert szövődménye az aszeptikus meningitis. A vakcinát kétszer kapják meg a gyermekek, fél éves eltéréssel. Amennyiben a gyermek újszülött/csecsemőkorban hepatitis B elleni oltássorozatban részesült, nem szükséges az iskolai kampányoltás keretében emlékeztető oltás beadása. Duzzanat, bőrpír, hőemelkedés, izomfájdalom jelentkezhet mellékhatásként.
Idegrendszeri szövődményei – nem gennyes, magától gyógyuló agyhártyagyulladás – ugyan gyakoriak, de általában nem súlyosak. Ritkább szövődménye a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis). A rubeola (rózsahimlő) vírus által okozott, jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség. Különös jelentőségét az adja, hogy ha várandós nő a terhesség korai szakaszában kapja el, súlyos magzati károsodást okoz. A rubeola, szebbik nevén rózsahimlő is vírusos, fertőző betegség. Hőemelkedéssel, apró, tűpöttyös bőrkiütéssel, torokfájással és orrfolyással jár, s enyhe lefolyású. Az oltás indokoltságát az adja, hogy bár jóindulatú betegség, a terhesség első három hónapjában 50, 25, illetve 9 százalékos valószínűséggel okozhat magzati ártalmat. A rubeola elleni oltás élő vakcinájának egyik típusát a zöldmajom vesesejtjeinek tenyészetében szaporították, majd három oltás után nyúlvesesejt tenyészetre szoktatták. Egy másik típusnál pedig olyan sejteket tartalmaz az oltóanyag, amit emberi, elvetélt magzatok szövetéből nyertek (tüdő).
A rubeola oltást 1969-ben vezették be, s mára a felnőtt népesség 85 százaléka természetes immunitással rendelkezik. Az MMR oltást követően, mivel élő vírusokat tartalmazott az oltóanyag, oltási betegség léphet fel. A tünetek az oltást követő 7-9. napon jelentkezhetnek, leggyakrabban lázzal, s előfordulhat, hogy a rubeola, vagy a kanyaró bőrkiütései is észlelhetőek lesznek a gyermeken. A vakcinát 2, 4 és 12 hónapos korban adjuk a kicsiknek. Fogékony nő oltását terhesség után mielőbb (még szoptatás alatt) el kell végezni! Súlyos szisztémás neomycin allergia esetén az oltás ellenjavallt, de neomycin szemcsepp alkalmazása esetén észlelt kötőhártya izgalom esetén az oltás megengedett! Terhesség alatt élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal nem lehet oltani. Terhes véletlen oltása esetén a terhesség megszakítás nem indokolt! Oltás után 28 nappal biztonsággal vállalható terhesség. MMR oltási reakció, oltási betegség Az oltóanyag élő, gyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokat tartalmaz. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a immunrendszerre.