A leggyakoribb szövődmények a vérzés, a bélelzáródás és a daganatos terület átfúródása. A vastagbél jobb felének tömeges, gyakran jelentős méretű tumorai ritkán okoznak széklettovábbítási zavart, ugyanakkor ezek a karfiolszerűen burjánzó, törékeny szerkezetű tumorok gyakran véreznek. Nem ritka, hogy a beteg vérszegénység miatt kerül kivizsgálásra, és így észlelik jobb vastagbél fél tumorát. Végbélrák – Proctoline Klinika - Aranyérbetegségek gyógyítása. A vastagbél bal felében – elsősorban a sigmán – gyakoriak a kisebb, zsugorító, sztenotizáló ("gyűrű") tumorok, melyek fokozódó passage zavart okoznak és a vastagbél elzáródás/ileus leggyakoribb okai. Végbél daganatok esetén a leggyakoribb korai tünet véres széklet – haematochesia -. Ezért fontos, hogy igazolt aranyeresség esetén is el kell végezni a rectális digitalis vizsgálatot, ami a végbél ujjal való áttapintását jelenti. Kezelés A vastagbél daganatai esetén attól függően, hogy mely szakaszát érinti a vastagbélnek és milyen kiterjedtek, áttétet adnak-e, többféle kezelési stratégiája van. Ezeknek a kezelési stratégiák szinte mindegyének része valamilyen műtéti beavatkozás, vagy beavatkozások.
50 éves kortól javasolt, mivel 50 éves kor felett jelentősen megnő a vastagbélrák kialakulásának esélye. Azoknak, akiknek a családjukban jó vagy rosszindulatú daganat előfordult 40 éves kortól ajánlott a szűrővizsgálat, illetve 10 évvel azelőtt az életkor előtt, amely életkorban a család legfiatalabb korú tagjánál vastagbél daganatot diagnosztizáltak. Lényeges hangsúlyozni, hogy a vastagbélrák megelőzhető!
Az összes vastag- és végbélráknak kb. egy százalékát okozzák gyulladásos bélbetegségek (gyakrabban a fekélyes vastagbélgyulladás: colitis ulcerosa). Érdekes, hogy emlőrák, méh- és petefészekrák után is fokozott az előfordulási esélye. Bizonyos daganattípusok esetén a családi halmozódás ismert tény. Sajnos a vastagbélrák miatt műtéten átesett egyének esélye második daganat megjelenésére többszörösére nő: háromszoros. Hozzájárulhat a vastagbéldaganatok kialakulásához az élelmi rostokban szegény, de fehérjében (vörös hús), zsírban és sok finomított szénhidrátban gazdag étrend, az alkohol, a dohányzás és a mozgásszegény életmód. Milyen tünetek, panaszok esetén gyanakodhatunk vastagbéldaganatra? Ezek közé tartozhat a bizonytalan hasi fájdalom, a rossz közérzet, a hányinger, a fogyás, a véres széklet is. Sokszor a kialakult vérszegénység miatt kerül kivizsgálásra a beteg, és így derül ki a valódi ok. A hasi fájdalom lehetséges okai A hasi fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, mellyel a betegek orvoshoz fordulnak.
A vastagbél daganatainak kialakulása egy több lépcsős folyamat, mely során az ép nyálkahártya területén adenoma, majd ezt követően in situ carcinoma, végül pedig adenocarcinoma - azaz a vastagbél rosszindulatú daganata - alakul ki. Ennek a folyamatnak léteznek sporadikus és családi halmozódást mutató formái is, ezért azoknál a betegeknél, akiknek a családjában gyakori a daganat megjelenése, vagy betegnél fiatal életkorban igazolódik a vastagbél daganat, fokozott szűrés és genetikai háttérvizsgálatok válhatnak szükségessé a beteg és családja körében. Kezdeti panaszok A panaszok gyakran bizonytalanok, lassan alakulnak ki és nehezen észlelhetőek. A has fokozatos, néha alig észrevehető puffadása, a székelési szokások megváltozása, a székrekedés és hasmenés váltakozó előfordulása olyan egyénen, aki addig rendszeresen ürített székletet. A bizonytalan hasi fájdalmak mellett kialakuló rossz közérzet, émelygés és véres széklet megjelenése segítheti a diagnózist. Előrehaladott tumorok esetében gyakran már a szövődmények megjelenését követően észleljük a daganatot.