Monday, 1 November 2021 Ádám lang A pillanat ereje! – Tudósítás dr. Márky Ádám mindfulness-kutató előadásáról | Mindset Pszichológia Dr márky Dr márky adam lambert Dr. Márky Ádám - Egészség-vár Alapítvány Kezdj el tudatosan élni! | MKB 20 perc egészség Dr. Márky Ádám: "Mindful szülőként kevésbé szorongó, egészségesebb lelkű, kreatívabb és boldogabb generációt nevelhetünk" Érezheted magad rosszul. Lehetsz feszült. Lehetsz kiégve. Lehetnek fájdalmas emlékeid. Érezheted magad értéktelennek. Dr márky adam lambert. Mert az élet ilyen. A kérdés: mit kezdesz ezekkel a gondolatokkal? Mert ezek csak érzések és gondolatok. Amik vannak, de az életed nem az alapján megy előre, hogy miket érzel, miket gondolsz, hanem ahogyan cselekszel. Ezek a gondolatok és érzések mennyire befolyásolják a cselekedeteid? Mennyire vannak nagy hatással az életedre? Ugyanaz az érzés, mégis más a forgatókönyv. Ha feszült vagy és feszülten is cselekszel, akkor ez hatással van az életedre és a körülötted élők életére is. Ha feszült vagy és emiatt szégyent érzel, mert azt hiszed, hogy ez egy "rossz" érzés és arra megy el az energiád, hogy ezt az érzést megváltoztasd, akkor még nagyobb.
Tavasszal véletlenül belerúgtam az ágy lábába, két lábujjan nagyon rosszul nézett ki, amikor elmentem az ügyelete, harmadik világbéli környezet és kiabáló asszisztens fogadott. A környezet, mint olyan, a körülmények, a gyógyításra fennálló feltételek milyensége, minősége mennyire befolyásolják egy gyógyító jóllétét? Züllött környezetben nem lehet jó munkát végezni, a környezet nagyon erősen hat ránk. Nem olvastam ilyen jellegű kutatáskat, de ha a józan eszünket használjuk, könnyen belátható, hogy a minket körülvevő környezet és feltételek döntő hatással vannak a közérzetünkre és az állapotunkra. Ha omlik a vakolat, akkor az tudat alatt azt az érzést erősíti az emberben, hogy az ő munkája annyira nem is fontos, senkit sem érdekel, hogy vele mi van. Dr márky adam levine. De azért nézzük a másik végletet; Amerikában a nagyon magas szintű felszereltség és környezet ellenére is kiégett az orvostársadalom fele. Tehát például egy kórházfelújítás nem garantálja, hogy ott jó lesz orvosként dolgozni, mert hiába is kerül ki a rendszerből egy-egy ilyen lélek romboló tényező, sajnos mellette marad még elég.
Dr. Márky Ádám, a Longevity Project orvosigazgatója, a hazai vállalati mindfulness oktatás egyik úttörője. Fő dilemmája, hogy hogyan lehetünk a jóléti társadalomban valóban jól. Rendszeresen oktat kontextuális viselkedéstudományokat orvosoknak, orvostanhallgatóknak és pszichológusoknak. Olvasd el Ádámmal készült villáminterjúnkat itt! Vedd meg jegyed most!
Ez a figyelem veszélyt detektál, és ha fenyegetettséget észlelünk, aktiválódik. Gyorsan vált fókuszt, ezért például multitasking esetén rögtön működésbe lép. Másik tulajdonsága, hogy a veszély irányába torzít: így egy folyamatosan feszült, készenléti helyzetből kiindulva a semleges vagy pozitív üzeneteket is negatívan értékeljük (pl. egy kedvesnek szánt mondatot). Felgyorsult társadalmunkban nehezebb elérni a tudatos jelenlétet. A másik rendszer a fentről lefelé irányuló, azaz "top-down" figyelem, mely sokkal összetettebb, rugalmasabban koncentrált. A tölcsér tetején sokrétű érzékelési állapotból kiindulva halad, nem torzít, hanem képes a lehető legtöbb információt begyűjteni a körülöttünk lévő világból. Dr márky adam smith. Meditációk és relaxációs gyakorlatok során tapasztalhatjuk ezt az állapotot. Előadónk tanácsa, hogy ha észrevesszük magunkon a feszültségnövekedést, nyissuk ki a figyelmünk tölcsérét, és tegyük fel a kérdést: "Mi van még a feszültségkeltő gondolatomon kívül? " Próbáljunk meg minél több dolgot érzékelni a jelenünkből!
Ebben viszont egyre jobbak vagyunk, nem? Végül is elmondható, hogy egyre hosszabb ideig élünk. Napjainkban a várható élettartamunk valóban növekszik (bár az USA-ban most ez is épp csökken), de ezzel együtt nem az egészségesen hanem a betegségben eltöltött éveink száma nő. Dr. Márky Ádám - Infoszfera. Harmincöt éves korunk körül elkezdődnek az emésztési problémák, lesz refluxunk, aztán valamilyen autoimmun betegségünk. Negyvenévesen elkezd fájni a derekunk, a térdünk, aztán kiderül, hogy magas a vérnyomásunk, magas a koleszterinszintünk, nincs rendben a cukrunk. Elkezdünk rájuk gyógyszereket szedni, de aztán így is, úgy is megkapjuk az első infarktusunkat, diagnosztizálják nálunk a 2-es típusú cukorbetegséget, és gyakran sajnos valamilyen rákos megbetegedést is. Aztán hatvanéves korunktól már mindenre gyógyszert szedünk, sőt, a gyógyszerek mellékhatásaira is kapunk valamit. Az életünk végét pedig nagy valószínűséggel orvosról orvosra, osztályról osztályra, kórházról korházra járva töltjük. Lehet, hogy valójában nem bennünk, hanem az egészségügy rendszerében van a hiba?