Talán véletlen, vagy épp sorsszerű, hogy ez a szám lezár egy elsőt, és megnyit egy újabb "napot" a lap életében. Falusi Márton lapindító főszerkesztő az MMA periodikájának, a Magyar Művészet nek a megújítására és főszerkesztésére kapott megbízást, és ettől a lapszámtól kezdve Szerdahelyi Csongor irányítja az Országút szerkesztőségét, veszi át a lapalkotó személyes feladatát. Különös házasság 19510. A váltás lehetőséget és jelentőséget ad szerény eredményanalízisre. A lap külső tartórendszere Entz Géza vezetésével felállt, a szerkesztőség működőképes, a folyamatosság biztosított, ám hangsúlyáthelyezésekre, új irányok elindítására szükség van. Ez utóbbiak közül a karácsonyi dupla számban már beköszönt a természet-, a környezet- és az örökségvédelem összefüggő, hagyományalapú világlátásából kibomló új közös látóhatár. Erősödni fog a hit és hitélet, mint belső energiaforrás témakörének jelenléte. A nagyvárosi elmagányosodás, hiány és válságérzet tükrében hangsúlyosabbá válik a vidékiség, a természetben élés, a kiegyensúlyozott gazdálkodás bemutatása a belső és külső forrásokkal.
o. [Első kiadás: 1922] szerk. : Sőtér István: A magyar irodalom története (4. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 739–744. o.. ISBN 9630535963 4. kötet (1965). Hozzáférés ideje: 2012. április 16. Szalay Károly. Humor és szatíra Mikszáth korában. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 299–302. (1977). ISBN 963 270 646 3 Eisemann György. Mikszáth Kálmán. Budapest: Korona Kiadó, 122–124. (1998).
Azután Horváth Piroska is nyomtalanul eltűnik: a szerelmesek boldogan egymásra találhatnak valahol, távoli innen, ahol a tekintély őrei megfojtották az igazságot. A regény híressé lett utolsó mondata: Csak a békák brekegik néha a közeli mocsarakban: "Urrak a papok! Urrak a papok! " Itt a vége a cselekmény részletezésének! Jellemzése [ szerkesztés] Mikszáth írói pályáján ez az első történelmi regény, cselekménye az 1810-es években játszódik. Igaz, hogy nem Kemény Zsigmond vagy Jókai értelmében vett történelmi regény: nem a nemzet sorskérdéseiről szól, nem a kor nagy eseményeit és kiemelkedő hőseit szerepelteti. Különös házasság 1991 relative. Mikszáth a múltat meghittebb oldaláról nézi és egy lényegében hétköznapi, családi konfliktusból kibontva ábrázolja a kor társadalmát, mondja el róla véleményét. Két erő áll szemben egymással: a hatalmaskodó, gátlástalan Dőry báró és a konfliktusba a per folytán bevonódó főpapok, valamint az igazságát, morális tisztaságát védő Buttler János és Bernáthék, Horváthék. Hogy itt mennyire nem csak egyének szembenállásáról van szó, azt az író Pyrker érsek szavaival is hangsúlyozza: "Ez már többé nem pusztán az ön ügye.
[2] Más adat szerint a Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak. Több letartóztatott belehalt a kihallgatások során alkalmazott kínzásokba. [3] A politikai funkciójú film céljai érdekében a forgatókönyv és a dramaturgia még erősen fel is nagyította a Mikszáth regényében eredetileg is radikális forradalmi, antifeudális és főleg antiklerikális üzenetet. Ennek érdekében a regénybelihez képest leginkább Medve doktor szerepét növelték meg, kissé a cselekményt is megváltoztatva, alakját Bernáth Zsigáéval együtt "a bűnös régi rend" fővádlójának és a forradalom szócsövének téve meg. A Szucsinka plébános fiktív, Mikszáth által kitalált leány-megrontási ügyére alapozott regény propagandacélú megfilmesítése különösen illett az antiklerikális koncepciós perhullámra lényegében megrendelést adó pártvezetés azon iránymutatásához, hogy a közvélemény szemében a katolikus papság életformáját "erkölcsi mocsárként kell ábrázolni". Mikszáth Kálmán: Különös házasság 1951 - Bokrok, cserjék, sövények - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1951. május 4-i ülésén az egyházpolitika módosításáról ismertetett tervezete ezt szó szerint fogalmazta meg: " d. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek ".