Magyar Kármentő Alap Társasági adó 2011 A főleg kis- és középvállalatok gazdálkodását pozitívan érintő társasági adókulcs mértéke ugyan mérséklődött, de a jogalkotó pár ponton még módosított. A 2011-es évre vonatkozóan a társasági adókulcs a pozitív adóalap 500 millió forintjáig 10%-os, e felett 19%. (13. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. ) 19 §-a alapján. Tags: 10%, 19%, 2011, adóalap kedvezmény, adókulcs, feltöltés, látvány csapatsport, leírható az adóból, Magyar Kármentő Alap, minimálbér, nyereség megosztásos módszer, offshore, társasági adó, tranferár, ügyleti nettó nyereség módszer, üzleti ajándék, 2011
A Magyar Kármentő Alap forrásai az iszapkatasztrófával érintett emberek lakhatása elemi feltételeinek megteremtésére a katasztrófát megelőző állapot szerinti mértékig használhatók fel, ideértve a háztartási ingóságok lehetőségek szerinti pótlását is - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent csütörtöki kormányrendeletből. A rendelet a "Magyarországon eddig bekövetkezett legnagyobb ökológiai katasztrófa, az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés" károsultjainak széles körű nemzeti és nemzetközi összefogással való megsegítése érdekében a kormány által alapított Magyar Kármentő Alap bevételeire, működésére és az annak terhére nyújtandó támogatásra vonatkozóan írja elő az alkalmazandó szabályokat. Kitér arra, hogy az alap forrásait - a fentieken túl - a katasztrófával érintett személyek átmeneti elhelyezésére, ellátásuk feltételeinek megteremtésére, a katasztrófa hatásai által előidézett egészségkárosodás megelőzésére, a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve a katasztrófával érintett térség revitalizációjára lehet felhasználni.
Mit tett a kormány: A belügyminiszter a katasztrófa napján a helyszínre utazott, majd ezt követően október 6-án a kormány Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A miniszterelnök kétszer személyesen szerzett tapasztalatot a kár nagyságáról, majd október 13-án a Megyeházán kormányülésre került sor. A kormány szándéka szerint a felelősök és a károkozó megnevezése megtörténik, mivel nem természeti katasztrófa történt, hanem emberi mulasztások következménye a bekövetkezett baleset. Az újjáépítés eddig nem látott nemzeti összefogással valósulhat meg a kormány irányítása és támogatása mellett. Létrejött a Magyar Kármentő Alap elsősorban a lakhatás elemi feltételeinek a biztosítására. A kormány november 4-én határozatot hozott a veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről, a helyreállítás és újjáépítés finanszírozásáról, és a nem lakóépületekben keletkezett további károk enyhítéséről. Az építkezés céljára kijelölt területet beruházási célterületté nyilvánította azzal a szándékkal, hogy 2011. június 30-ra a megsemmisült lakások helyett a tulajdonosok igénye szerint új házak épüljenek.
Tisztelt Magyar Kármentő Alap! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv. ) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre a Magyar Kármentő Alapnak 2014. november 30-ig keletkezett bevételeinek és kiadásainak összegét, valamint e bevételeknek a forrásuk, és a kiadásoknak a jogcímük szerinti összesítését. Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérem, hogy azokat a weboldalon töltse fel. Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint adatigénylésem során a szkennelés költségén kívüli költségek megtéríttetésére nincs mód. Kérem, hogy előzetesen elektronikus úton tájékoztasson arról, amennyiben a kért iratmásolatok szkenneléséért költségtérítés megállapítására kerül sor.
Azaz az eddig kiutalt 53, 4 millió forinton túl hamarosan még 78, 8 millió forintot kiosztanak. Tili nem tartja lassúnak a pénzek áramlását. "Ha elkezdjük milliós nagyságrendben osztani, akkor mostanra már elfogyott volna" – mondta. Más forrásból fedeznék Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság és a kármentő alap kármentő bizottságának elnöke szerint más indoka is van annak, hogy eddig csak pár tízmillió forintot fizettek ki az alapból. A kormány döntései alapján a károkat ugyanis más forrásból igyekeznek fedezni, ingóságaik után például a belügyminisztérium katasztrófaalapja terhére egyszeri ötszázezer forintos, megsemmisült ruházatuk pótlására ugyanezen keret – tehát nem a kármentő alap – terhére egyszeri kétszázezer forintos támogatásra jogosultak a károsultak. "Az elmúlt hetekben minden károsultnál felmérték a kár mértékét, ennek arányában kártalanítják őket" – magyarázta Lasztovicza. Mivel azonban a felmért és a valós károk nem minden esetben egyeznek – egy harmincéves, 120 négyzetméteres, károsult ház forgalmi értéke nem elég egy hasonló méretű ház megvásárlására –, a különbözetet fedezhetik a 2012. december 31-ig működő alap terhére.
Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság és a kármentő alap kármentő bizottságának elnöke az Indexnek azzal indokolta a kifizetések lassúságát, hogy a kormány döntései alapján a károkat más forrásból igyekeznek fedezni - pédául a belügyminisztérium katasztrófaalapjából - jegyzi meg az Index. Lasztovicza elmondása szerint a kormány úgy képzeli a kártalanítás folyamatát, hogy a felmért károk arányában mindent megtérít a károsultaknak, majd maga pereli be a Mal Zrt. -t az ellenértékek behajtására. Ha valaki kárértékén felüli kártérítésben részesülne, a kármentő alapról szóló kormányrendelet szerint a kárértéket meghaladó összeget vissza kell térítenie. Amennyiben az alapban 2012. december 31-én még lesz pénz, azt karitatív szervezetek között osztják fel, azzal a kikötéssel, hogy az így kapott összegeket katasztrófahelyzetek kezelésére kell elkülöníteni - írja az