Akár egy több hétig vagy hónapig tartó leállást is kompenzálni tud oly módon, hogy a leállás idejére kizárólag pihenőnapokat oszt be, és amikor a munka mennyisége megkívánja, akkor több munkanapot, hosszabb napi munkaidőt tud előírni. Így a leállás idejére ugyan ki kell fizetnie ugyanúgy a munkavállalók munkabérét, de később rendkívüli munkavégzés elrendelése nélkül növelheti a ledolgozandó munkaidő mértékét. Az általános szabály szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. Hosszabb tartamú munkaidőkeret csak a Munka törvénykönyvében meghatározott esetekben lehetséges. Négy tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatban - HR Portál. A koronavírus kapcsán hozott kormányzati intézkedések viszont ezt a témakört is érintették: a 104/2020. (IV. 10. ) kormányrendeletben biztosították a hosszabb tartamú, legfeljebb 24 havi munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét a veszélyhelyzet időtartamára. A rendelet szerint az Mt. vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el, illetve a rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet szintén jogosult meghosszabbítani.
Erre pedig csak a legnagyobb cégek lehetnek képesek, ahol kevésbé valószínű a munkavállalói érdekek semmibe vétele, és az, hogy a munkáltatók az alapvető garanciákat nem betartva dolgoztatják majd le egy-másfél év múlva a most kieső munkaidőt. A munkaidőkeret alkalmazásának ellenőrzési tapasztalatai. Nem mellesleg a két éves munkaidőkeretet valószínűleg csak azon cégek merik majd alkalmazni, amelyek két év távlatában is előre tudnak gondolkodni olyannyira, hogy a válság lecsengése utáni időszakra jelentős pluszmunkát jósolnak. Ellenkező esetben nyilvánvalóan nem érné meg az adott cégnek a bérek előfinanszírozása. Ez szintén szűkíti azon potenciális munkáltatói kört, akik oly módon fognak élni a 24 hónapos munkaidőkeret lehetőségével, hogy a munkavállalókat több hónapig nem (vagy alig) dolgoztatják.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Kulcs-Bér Tudásbázis » Órabéres, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló túlórájának elszámolása. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, … A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának.
A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának. "A munkaidőkeret 24 hónapos kiterjesztése a munkáltatók szempontjából nézve érthető és szükséges lépésnek tűnik egy olyan környezetben, ahol senki sem tudja előre megmondani, hogy mikor lehet ledolgoztatni azokat az órákat, amelyeket most nem osztanak be – magyarázza Máriás Attila, a BDO Legal vezető munkaügyi tanácsadója.
Ennek hiányában a munkaidőt általános munkarend szerint kell bérszámfejteni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a munkavállaló alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
3. Tudja a bérszámfejtő azt, hogy mi a teendője, ha valakinek a munkaidőkeret lejártát megelőzően munkaviszonya megszűnik 2012. július 1. óta az Mt. 95. §-a szabályozza a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésének eseteit. A könyv ötödik fejezetében részletesen is ismertetett szabályozás alapján a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén a munkabér elszámolása függ attól is, hogy ki és milyen jogcímen szüntette meg a munkaviszonyt, melyre szintén figyelemmel kell lennie a bérszámfejtőnek. 4. Tudja azt, hogy mit, hogyan kell elszámolni órabéresnél és mit, hogyan havibéresnél A bérszámfejtőnek a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók megfelelően történő bérszámfejtéséhez tudnia kell azt is, hogy a munkavállaló foglalkoztatása órabérben vagy havidíj alkalmazásával történik. Az óra és havibéres munkavállalók számfejtésével kapcsolatos eltérő szabályokról a könyv nyolcadik fejezetében olvashatsz bővebben. 5. Tudja a bérszámfejtő azt, hogy milyen többlet információk feltüntetése szükséges a munkabér elszámoláson munkaidőkeretben történő foglalkoztatás kapcsán A munkabérről adandó elszámolásnak olyannak kell lenni, melyből az elszámolás helyességét a munkavállaló ellenőrizni tudja.