De természetesen nem csak azért, mert ők az élő szervezet legfontosabb elemei. Meghatározzák a legfontosabb biológiai funkciókat. A fehérjék biológiai tulajdonságai Megvizsgáltuk a fehérjék fizikai tulajdonságaita kémia területén. De azt is meg kell mondani, hogy milyen hatást gyakorolnak a szervezetre, és miért nélkülük nem fog teljes mértékben működni. A következők a fehérjék funkciói: enzimet. A legtöbb reakció a szervezetben olyan enzimek részvételével zajlik le, amelyek fehérje eredetűek; közlekedés. Ezek az elemek hordozzák más fontos molekulák szállítását a szövetekhez és a szervekhez. Az egyik legfontosabb közlekedési fehérje a hemoglobin; strukturális. A fehérjék a szövetek fő építőanyagai (izmos, támasztó, támasztó); védő. Az antitestek és az antitoxinok olyan speciális fehérjék, amelyek az immunitás alapját képezik; jelet. Fehérjék Fizikai Tulajdonságai. Az érzékszervek munkájáért felelős receptorok szintén szerkezetében fehérjék; raktárból. Ezt a funkciót speciális fehérjék hajtják végre, amelyek lehetnek építőanyagok, és további források lehetnek új organizmusok kifejlesztése során.
Természetesen ezek tulajdonságai fontosak egy élő szervezet normális működéséhez. A kezdeti állapotukban szilárd anyagok, amelyek akár különböző folyadékokban oldódnak, akár nem. Ha röviden beszélünk a fehérjék fizikai tulajdonságairól, a legfontosabbak közül sokat okoznakbiológiai folyamatok. Például, például anyagok szállítása, építési funkció stb. A fehérjék fizikai tulajdonságai attól függnek, hogy oldódnak-e vagy sem. Ez csak ezekről a funkciókról szól és tovább íródik. A fehérjék fizikai tulajdonságai A fentiek már az aggregációs állapotukról és az oldhatóságukról írtak. Ezért a következő tulajdonságokhoz jutunk: Nagy molekulatömegük van, amely bizonyos környezeti feltételek függvénye. Oldhatóságuk nagy tartományban van, aminek következtében az elektroforézis lehetővé válik - az a módszer, amellyel a fehérjéket keverékből extraháljuk. A fehérjék szerepe és kimutatása - Érettségid.hu. A fehérje vegyületek kémiai tulajdonságai Az olvasók most már tudják, hogy milyen fizikai tulajdonságai vannak a fehérjéknek. Most nem kevésbé fontos, vegyi anyagról kell beszélni.
Természetesen tulajdonságaik fontosak az élő szervezet normális működéséhez. Eredeti állapotukban szilárd anyagok, amelyek vagy különböző folyadékokban oldódnak vagy sem. Ha rövid időn belül beszélünk a fehérjék fizikai tulajdonságairól, ők felelősek a legfontosabbak közülbiológiai folyamatok a szervezetben. Például például anyagok szállítása, épületfunkció stb. Okostankönyv. A fehérjék fizikai tulajdonságai attól függenek, hogy oldódnak-e vagy sem. Ez csak ezekről a jellemzőkről szól, és tovább fog írni. A fehérjék fizikai tulajdonságai Már írtunk az összesített állapotáról és oldhatóságáról. Ezért a következő tulajdonságokra térünk át: Nagy molekulatömegük van, amely bizonyos környezeti feltételek függvénye. Oldhatóságuk széles tartományban van, amely lehetővé teszi az elektroforézist, olyan módszert, amellyel a fehérjéket kivonják a keverékből. A fehérjék vegyi tulajdonságai Az olvasók most már tudják, milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek a fehérjék. Most már nem kevésbé fontos, vegyi anyagról kell beszélned.
Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!
Forrás: A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
A fehérjékben kialakuló ionkötés Diszulfid híd Az ún. fibrilláris (fonalas, rostszerű) fehérjék teljes polipeptidlánca egyféle másodlagos struktúrát tartalmaz: például a haj keratinmolekulája végig α-hélix, a selymet alkotó fibroin pedig β-redő szerkezetű. A legtöbb fehérjében nem ez a helyzet. Ezeknek az ún. globuláris fehérjéknek a szerkezetét az oldalláncok közötti különféle kötéstípusok tartják fenn. Az α-hélixben és a β-redőben is kialakuló másodrendű kötéseken kívül az ionos oldallánc végek között kialakuló kötések, illetve a ciszteinmolekulák közötti kovalens kötések, a diszulfidhidak jelentős szerepet játszanak a globuláris fehérjék természetes lánckonformációjának stabilizálásában. Diszulfid-hidak a polipeptidláncban Azoknak a fehérjéknek van negyedleges szerkezete is, amelyek több polipeptidláncból épülnek fel. Ezekben a polipeptidláncokat egy vagy több diszulfidhíd tartja össze. A fehérje negyedleges szerkezetét a különböző polipeptidláncok egymáshoz viszonyított helyzete, térbeli elrendeződése jelenti.
A fehérjék szerkezete A polipeptidláncok különböznek aminosavak típusától, számától és sorrendjétől (aminosav-szekvencia). Az aminosav-szekvenciát a fehérjék elsődleges szerkezete képviseli. Hidrogénkötések keletkeznek a peptidkötések CO- és NH-csoportjai között a fehérjemolekula különböző pontjain. Ez létrehozza a másodlagos struktúrát. A másodlagos struktúrának két formája van. A spirálszerkezetben az aminosavmaradékok spirálban helyezkednek el. A lapszerkezetet a megnyújtott peptidláncok összeillesztése képezi. A teljes szerkezet egy harmonikaszerűen összehajtott papírlapra hasonlít. A másodlagos szerkezet egésze térbeli lehet. Ezt tercier struktúrának hívják, és a molekula teljes térszerkezetét írja le. Néha több harmadlagos szerkezet kapcsolódik össze, hogy egy egészet alkossanak, majd a kvaterner struktúrát képezzék (például a hemoglobin négy alegységből áll). A fehérjék tulajdonságai A szerkezeteket általában visszafordíthatatlanul megváltoztatják melegítéssel, besugárzással, savak, nehézfém-ionok vagy szerves oldószerek hozzáadásával a fehérjeoldatokhoz.