Varga Péter Pál az Arénában A szakdolgozói létszám jelenti a legnagyobb gondot a koronavírus-betegek ellátásában, mivel nem tudnak további munkaerőt bevonni, így az egy főre jutó munkateher növekszik – mondta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az intézmény már a járvány kitörésekor, tavaly márciusban felajánlotta kapacitásait a kormánynak, és alig két és fél hét alatt fel is állított egy járványkórházat, teljesen szeparálta a gerincsebészeti ellátásokat a Covid-osztályoktól, amelyek már két és fél emeletet foglalnak el a Királyhágó utcai kórházi épületben. Mint Varga Péter Pál fogalmazott, szeparált a személyzet is, de a súlyos mentális terhelés miatt rendszeresen forgatják a szakembereket a Covid- és a gerincellátás között. Az orvosaik az általános orvosi diplomával megszerzett tudásukat hasznosítják, az intenzív osztályon szükséges szakértelmet az aneszteziológusok biztosítják. Ezenkívül három szerződött infektológusuk is van. A dolgozói létszámot még úgy pótolják, hogy a gyógytornászok, beteghordók, asszisztensek is besegítenek - ápolósegédként.
Mint Varga Péter Pál fogalmazott, szeparált a személyzet is, de a súlyos mentális terhelés miatt rendszeresen forgatják a szakembereket a Covid- és a gerincellátás között. Az orvosaik az általános orvosi diplomával megszerzett tudásukat hasznosítják, az intenzív osztályon szükséges szakértelmet az aneszteziológusok biztosítják. Ezenkívül három szerződött infektológusuk is van. A dolgozói létszámot még úgy pótolják, hogy a gyógytornászok, beteghordók, asszisztensek is besegítenek – ápolósegédként. "A kollégáim mind be vannak öltözve védőruházatba, a terhelés nagyon komoly, négyóránként pihenőt kell biztosítani. Közben a kiégési szindrómával is kell foglalkozni, a pszichológusaink egyik fele a betegekkel foglalkozik, a másik a dolgozókkal" – mondta az igazgató, és hozzátette, nagyon monoton az ellátás, a beteg állapotának az alakulása attól függ, hogy a tüdeje hogyan birkózik meg a vírus támadásával. Van, amikor gyógyszeres támogatással sem tudja ezt megtenni, ekkor kell az oxigéntámogatás, ekkor jönnek be a különböző gépi berendezések.
Magyarul, a magánbeteget behívja a kórházi ambulanciájára, ahol elintézi, hogy az megkapja a szükséges beutalókat, de az eredménnyel ismét a magánrendelőbe várja az illetőt, aki ott természetesen megfizeti az adott konzultációs díjat.... Magyarországon ez egy régóta kialakult, széles társadalmi konszenzusra épülő rendszer (gondoljunk pl. a szülészekre) Nagyjából mindenki elégedett, mert a megfelelő időben és színvonalon hozzájut a szükséges ellátásokhoz, az orvos elvileg adózottan jut magánrendeléses bevételhez. Egyetlen gond az, hogy amely betegnek nincs erre forrása, az ebből a rendszerből kiszorul. Mivel a szisztéma olajozottan működik, nincs az a magánkórház, amelyik felvehetné vele a versenyt. Ezt én konszenzusos modellnek hívom, s az egészségpiac természetes reakciójának tekintem az elmúlt évtizedek elhúzódó pénzügyi-szakmai-morális válságára, ami a jelenlegi közfinanszírozott ellátási rendszert alapjaiban tette tönkre. Nem azt mondom ezzel, hogy helyeslem is ezt a gyakorlatot. Látnunk kell azonban, hogy ez még mindig jóval elfogadhatóbb az orvosok és a fizetni képes betegek számára, mint a léleknyomorító paraszolvencia gyakorlata, ahol voltaképpen senki nem tudja, hogy ki miért fizet és azért mit kaphat, hol válik bűntetté az aktus és bűnözővé a beteg vagy az orvos. "
Például a diagnosztikai, a foglalkozás-egészségügyi vagy a kórbonctani, szövettani szolgálgatások főleg magáncégek kezében vannak, és például a nagy területi egyenlőtlenségeket is a magánszolgáltatók bevonásával lehetne kiegyenlíteni. "A kormányzatnak szembe kell néznie azzal, hogy szükséges a második szintű biztosítási rendszer, amely lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos ellátásokhoz gyorsabban, magasabb minőségben lehessen hozzájutni. De vannak olyan új terápiák is, amelyeket az állami finanszírozás még nem támogat, ilyenkor a modern ellátás csak a magánszolgáltatónál érhető el, és ehhez ezzel a biztosítással lehet forrást biztosítani" – mondta az igazgató. Járvány és reform egyszerre Az új egészségügyi jogviszonyról szóló törvényről úgy fogalmazott, nagy pozitívuma, hogy az orvostársadalom megbecsülése elindult felfelé, ezzel egyidejűleg pedig gyakorlatilag megszűnt a hálapénz. "Az eredetleg drasztikus törvény felpuhulása zajlik, és ez eltart ég egy darabig. Elindult a reformfolyamat, és ennek a levezénylése nagy megpróbáltatás lesz a járvány közepén.
"Szükséges, hogy ebben a komoly befektetést igénylő periódusban egységes legyen a tulajdonosi szerkezet, ne legyenek eltérő tulajdonosi érdekek. Szerencsére a volt tulajdonostársammal rendkívül jó a viszonyunk, nagyon nyugodt és higgadt döntéseket tudtunk hozni. Ez a legnagyobb megelégedésemre zajlott le anyagi tekintetben és egzisztenciálisan is" – mondta a Budai Egészségközpont alapítója, és kiemelte, a leglényegesebb, hogy a tulajdonosi kilépése semmit sem változtat a központ ellátási filozófiáján, a változást sem a betegek, sem a kollégák nem fogják észrevenni. További részletek a cikkben.