A kérdésére, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy megveszi a lapot a kormánymédia, Borókai azt felelte, hogy lehetett volna végelszámolni vagy felszámolni is a Heti Választ, az, hogy a tulajdonos nem ezt az utat választotta, arra utalhat, hogy még mindig időt kíván nyerni, különben kapásból bezárta volna a Heti Választ, mint a Lánchíd Rádiót és a Magyar Nemzetet is. A Heti Válasz Simicska Lajos tulajdonában álló kiadója csődeljárást kezdeményezett, a lap ezért – a helyzet rendeződéséig – június 7-én jelenik meg utoljára nyomtatásban. Simicska a választás után két nappal jelentette be a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszüntetését, a HírTV-nél leépítéseket jelentettek be, a Heti Válasznak pedig befektetőt kerestek. Egy magyar gyökerű amerikai üzletember komolyan érdeklődött a lapért, de végül elállt a vásárlástól..
2007-től lett Borókai Gábor volt kormányszóvivő a HV főszerkesztője. Az ellenzéki Heti Válasz szellemiségében inkább a fiatal jobbos szerzőket tömörítő - azóta szintén feloldódott - "konzervatív undergroundhoz", a és a szerzőgárdájához, a Fideszen belül a főleg Navracsics Tibor által képviselt értelmiségi vonalhoz állt közel. A következő állomás 2009-ben érkezett el: ekkor veszi át Simicska Lajos bizalmasa, Nyerges Zsolt a lapot. A szándék egyértelmű: a kormányváltás előtt Orbán Viktor Simicska Lajos kezébe terelte a fontos médiumokat, hogy kellő médiahátszéllel láthasson neki a kormányzáshoz. A Magyar Nemzet, a Hír Tv már "az elmúlt nyolc év" alatt is feszes pártpolitikai irányítás alatt álltak, később a Lánchíd Rádió és a Class FM hírműsorai is idesorolódtak. A HV-t a Fidesz viszont csak a kormányváltás előtt csapta hozzá a pártmédiához, nem integrálódott a renszerbe, és itt az újságírók szabadabban írhattak. Ezért is maradt a lap vonzóbb a fiatal szerzők, mint Stumpf András vagy Ablonczy Bálint számára, és Simicska ezért sem tekintett rá soha olyan szerelemgyerekként, mint a Nemzetre vagy a Hír TV-re.
Utoljára kerül a standokra csütörtökön a Heti Válasz. Simicska Lajos ennek a lapnak is elengedte a kezét a választások után. Borókai Gábor főszerkesztő búcsúcikke szerint esélytelen volt, hogy ilyen kormányzati ellenszélben új befektetőket találjanak. "Előbb a kormányzati üzenetekből gyorsan értő itthoni vállalkozások fordultak le a tárgyalásokról, majd a külföldi kapcsolatunk menedzselte amerikai is. " Borókai azt írja, hogy egy magyar gyökerű, republikánus üzletemberrel tárgyaltak, de az amerikai üzletembernek "arra kellett rádöbbennie, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek. " A lapot az első Orbán-kormány hozta létre, miután 100 milliós kezdőtőkét adott az újság létrehozásával megbízott Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványnak. Az első száma 2001. áprilisban jelent meg. Aztán Simicska Lajos érdekeltségébe került, de a gecigate napján Borókai szerint "szorult helyzetbe került".
"Kormányzati körök távozásra biztattak bennünket, stabil anyagi bázist ígérve, de a gáláns ajánlat, hogy zöldmezősen új újságot hozhatunk létre, csak egzisztenciális biztonsággal kecsegtetett. 2015-ben már képtelen vállalkozásnak tűnt olyan nyomtatott sajtótermékkel a piacra lépni, amely az ellenoldali konkurencia, a HVG, a 168 Óra vagy az akkori Figyelő vásárlóközönségének nyomába érhetett volna. A nyomtatott sajtó egyre töpörödő helyzetében kellett volna számottevő tábort toboroznunk magunknak. Úgy értékeltük, hogy a kudarc borítékolható. Ezért maradtunk. " A kormányzati média kiadóinak - az odairányított állami hirdetéseknek köszönhető - hihetetlen nyereségét nézve anyagilag mondjuk nem lett volna gondjuk, a Figyelőt is kilőtte közben Schmidt Mária a konkurensek közül. Tartalmi elvárások viszont biztosan lettek volna a Heti Válasszal szemben. Borókai azt írja, hogy próbálták meggyőzni Simicskát, hogy adjon túl rajtuk, "de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk. "