Az eljárás lényege az, hogy a jogosult beadja a kérelmét az azt elbíráló szervhez. Magyarországon a közjegyzőhöz. Az elbíráló szerv, - ha a kérelem formailag nem hibás - rövid határidőn belül kibocsátja a fizetési meghagyást, amelyben felhívja a kötelezettet arra, hogy a kért összeget fizesse meg a jogosultnak. A kötelezett ezután - a törvényes határidőkön belül - vagy megfizeti a kért összeget, vagy ellentmondással él. Ha a kötelezett nem vitatja a követelést, akkor végrehajtható okirat keletkezik (jogerős fizetési meghagyás). Ha a kötelezett vitatja a követelést, akkor ellentmondással él az eljárás bíróság előtti perré alakul. A fizetési meghagyásos eljárás az Európai Unió minden tagállamában ismert nemperes eljárás. Források Szerkesztés Pp. XIX. fejezet 2009. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról Jegyzetek Szerkesztés
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A fizetési meghagyásos eljárás Magyarországon a polgári per helyett alkalmazott közjegyzői nemperes eljárás (korábban bírósági nemperes eljárás), amelynek a célja a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyors és hatékony érvényesítése. Akkor van lehetőség a fizetési meghagyás kiadására, ha mindkét a fél, azaz mind a jogosult, mind pedig a kötelezett rendelkezik magyarországi kézbesítési címmel, ez a közjegyzői nemperes eljárás szinte bármilyen pénzköveteléssel kapcsolatban igénybe vehető. A 2020-as évek elején évente átlagosan mintegy félmillió eljárás indul - ez a szám körülbelül a polgári peres eljárások kétszerese. [1] A jogintézményt mintegy száz évvel ezelőtt vezették be. Legfőbb célja a bevezetésekor az volt, hogy az előreláthatólag nem vitatott igények peren kívül nyerjenek gyors elintézést, ami nemcsak a bíróságot tehermentesíti, de a felek számára is kedvező mind az időtartama, mind költségvonzata szempontjából.
jogviszonyból) származó követelés a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése, vagy a jogviszony vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, vagy fegyelmi jogkövetkezmény; továbbá nem érvényesíthető ilyen módon a négyszázmillió forintot meghaladó követelés, kivéve, ha részletekben történik az érvényesítése. A jogosult nem indíthat pert, csak fizetési meghagyással érvényesítheti igényét, ha a követelés az 1. 000. - Ft pertárgyértéket (tőkeösszeget) nem haladja meg, feltéve hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (azaz idézési címe) és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból (közalkalmazotti, közszolgálati stb. jogviszonyból) ered. Ha a kötelezettnek nincs belföldi idézési címe, akkor 1 millió forint alatti követelést is csak perben lehet vele szemben érvényesíteni. Ha a követelés munkaviszonyból ered, és nincs eleve kizárva a fizetési meghagyásssal érvényesíthető pénzkövetelési körből, akkor a jogosult ilyen kis pertárgy érték esetében is szabadon választhat a fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás között.
A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénzkövetelések behajtásának gyors és költségkímélő eszköze, célja a per megelőzése, a jogvita peren kívüli rendezése, illetőleg a per előkészítése. Kibocsátása korábban a bíróságok hatáskörébe tartozott, ma már ebben az ügyben is a közjegyzők járnak el. A kérelmet az ügyvéd elektronikus úton küldi meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, amely azt – a díj beérkezése után – a kijelölt közjegyzőhöz továbbítja. A közjegyző a feltételek teljesülése esetén a fizetési meghagyást a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül kibocsátja, és papír alapon, postai úton küldi meg az adósnak. A közjegyző eljárásának a fizetési meghagyás kibocsátása körében ugyanaz a hatálya, mint a helyi bíróságnak. A közjegyző által hozott végzés azonos erejű, mint a helyi bíróság végzése. A fizetési meghagyás kibocsátására valamennyi közjegyző az ország egész területére általános illetékességgel rendelkezik. A fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei: Kizárt a fizetési meghagyásos eljárás, és a követelést csak polgári (vagy munkaügyi) per útján lehet érvényesíteni: ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi lakóhelye, vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete; ha a munkaviszonyból (közalkalmazotti, köztisztviselői stb.
Minden más esetben a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető, nem feltétlenül kell tehát a jogosultnak peres eljárást indítania, de választhatja az igényérvényesítésnek azt az útját is. Ellentmondás A fizetési meghagyás elleni jogorvoslat - az ellentmondás. A fizetési meghagyás ellen fellebbezésnek nincs helye, hanem a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül a kötelezett a kibocsátott fizetési meghagyással szemben a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Az elkésett vagy nem megfelelő tartalmú ellentmondást a közjegyző elutasítja. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át. A jogosultnak a peres eljárás illetékét le kell rónia és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait elő kell adnia, illetve bizonyítékait elő kell terjesztenie, mert ellenkező esetben a bíróság a pert megszünteti. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, vagy az ellentmondást a közjegyző elutasította, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik.
a) a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe b) követelés összege a 30 millió forintot meghaladja c) a követelés munkaviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény, d) a követelés zálogjogi jogviszonyból ered, További esetköröket is meghatároz a törvény, melyeknél szintén kizárt az fmh benyújtásának lehetősége. Abban az esetben, amennyiben a követelés a fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető, akkor a fél részére peres úton történő érvényesítése lehetősége az, amely adott számára.
Elérhetőségek Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 55. 4. Telefon: +36 70 333 21 64 Email: Nyitvatartás: egyeztetett időpontban Online jogi tanácsadás Jogi konzultációra időpontot a Kapcsolat fül alatt található online felület kiküldésével tud kérni! Az üzenet elküldése előtt kérem figyelmesen olvassa el az Adatvédelmi Tájékoztatót! Jogi kérdésekre konzultáció keretében tudok válaszolni, emailben, telefonon sajnos nem!