Szerinte akkor állandósul az inger-válasz kapcsolat, ha van valamilyen pozitív megerősítés ezzel kapcsolatosan. A negatív megerősítések az inger-válasz reakciók leépítését szolgálják, ezek büntetések. Ez az elmélet az instrumentális kondicionálás. Fontos, mert a felnőtt tanulás eredményességének alapfeltétele a megerősítés. A tanuló számára tananyagot prezentálunk: Inger A tanuló bevési az anyagot: Válasz A pedagógus kikérdezi: Megerősítés Neobehaviorizmus: Ez az elmélet (Bandura) azt hangsúlyozza, hogy a tanulás társas közegben folyó tevékenység és a tanulás tapasztalatszerzés hatására bekövetkezett viselkedésváltozás. Célja: a viselkedésformák alakulásának, a tanulás törvényeinek feltárása. A neobehaviorizmus minden tanulást kapcsolatképzésként fog fel. Az embert, mint egy közbülső tényezőt figyelembe veszi. Inger-válasz-megerősítés folyamata nem társadalmon kívüli folyamat: a társas környezet erősen befolyásolja a tanulási folyamatokat. elkezdünk-e tanulni, az eredmény, a hogyan, hajtós-e az osztály stb) Kognitívizmus: Szintén gyűjtőfogalom, több konkrét irányzat alakult ki.
Köhler kutatásai A komplex tanulás egyik példája a belátásos tanulás. Wolfgang Köhler, az alaklélektan egyik jelentős képviselője nevéhez kötődik ennek a tanulásnak a kísérleti igazolása és leírása. Köhler csimpánzokkal végzett klasszikus kísérletében, a ketrecen kívül helyezett el egy banánt, amit a majom csak saját végtagjait használva nem érhetett el. Ugyanakkor a ketrecben elhelyezett egy botot is. Kezdetben a csimpánz kezével próbálta a banánt megkaparintani, ez azonban nem sikerült. Majd a botra pillantva először a banánra pillantott, majd ismét a botra nézett és ezután a bot segítségével magához húzta a banánt. A tanulás hirtelen belátáson alapulva, a cél és az eszköz összekapcsolásával jött létre. A belátásos tanulást az "aha"-élmény kíséri, azaz annak a felismerése, hogy a kipróbált stratégia sikeresnek bizonyult a feladat megoldásában. Később, egy másik kísérletben Köhler bebizonyította, hogy a magasabb rendű fajba tartozó csimpánz (Skinner patkányaival ellentétben) a már megtanultakat minden nehézség nélkül újabb szituációkra is átviszi.
Ez azt jelenti, hogy a stressz szintje olyan mértéket ért el, hogy az agya már nem képes az összes funkciót megfelelő sorrendben, összehangolva ellátni. Ha a gyerkőcöd ilyen "lekapcsolt állapotban" van, valószínűleg semmi sem megy neki: kedvetlen és nyűgös, és a lecke megírása igazi kínszenvedés számára. Ilyenkor jöhetnek jól segítségképpen a kineziológia gyakorlatai, melyek átsegítenek az esetleges mélypontokon és egységbe rendezik gyermeked testét, lelkét és szellemét, segítik a jobb és bal agyfélteke közös munkáját. Ezek a gyakorlatok a tökéletes tanulás eszközei, mert javítják az agy és test közötti kölcsönhatás minőségét, serkentik a természetes energia – és mozgásfolyamatokat a testben. Rendszeresen végezve mindenfajta tanulást, tanulási folyamatot megkönnyítenek. Segítik a koncentrációt, lehetővé teszik, hogy a rejtetten meglévő, blokkolódott képességek felszínre kerüljenek. Hogy miben segítenek pontosan a kineziológia gyakorlatai és a gyerekek mi minden tanulnak meg általa, arról bővebben ITT és ITT olvashatsz.
A tudás nemcsak a befogadáskor válhat különbözővé, hanem annak visszaadásakor is.
Az új évezredben a természettudományok és a műszaki témakörök, így a gépelemek, az anyag- és gyártásismeret tantárgyak tanítása akkor lehet igazán hatékony, ha a vizuális technikák, főként a szimulációk és animációk, a számítógéppel támogatott méréstechnika, a természet közvetlen és műszeres megfigyelése, a kísérletezés, tehát a diákok személyes élményei, közvetlen tapasztalatai, és a számítógépes módszerek által alkotott elektronikus tanulási környezet, virtuális laboratórium együttesen van jelen. A módszerek áttekintése alapján jól érzékelhető az infokommunikációs technológiák térnyerése, a módszerek konvergenciája. Ez a szakképzésben domináns módszerek esetében is egyértelmű. A demonstráció a természettudományok tanításában, az elméleti, műszaki képzésben, és az egyes szakmák, mesterségek fogásainak elsajátításában egyaránt jelentős szerepet tölt be. Alapvető, de nem kizárólagos szerepe, hogy a tanulót szembesíti a valósággal, bázist teremt a konkréttól az absztrakt felé haladáshoz, a fogalomalkotásához.