Családi kondér: Rakott (kolozsvári) káposzta T bone steak elkészítése Káposzta Kolozsvari káposzta elkészítése Elnevezése Hajdú Károly alispán nevéhez fűződik. Az alispán Déryné látogatásának tiszteletére készítette ugyanis a kolozsvári rakott káposztát az erdélyi népi főzésmódok gazdag tárházának alkalmazásával. Ízekben igazán gazdag fogás, remek egytálétel. Kissé időigényes ugyan, ám előnye, hogy előre is összerakható, s másnap a sütőbe tolva már tálalva is van az ízletes menü. Hozzávalók: 1, 5 kg savanyú káposzta, 1, 5 kg sertéslapocka, 60 dkg sertéskaraj, 40 dkg füstölt kolbász, 10 dkg füstölt szalonna, 20 dkg rizs, 1 húsleveskocka, 6 tojás, 10 dkg zsír, 6 dl tejföl, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál pirospaprika, 1 fej vöröshagyma, őrölt bors, só Elkészítése: A lapockából levágunk fél kilónyit egyben, sózzuk, borsozzuk, zsír és kevés víz hozzá adásával egy lábosban a tűzhelyen vagy tepsiben a sütőben, ki hogy szokta, egyben porhanyósra sütjük. Kolozsvári rakott káposzta - Etelek Receptek. Sütés közben szétvághatjuk 2-3 részre, hogy jobban és hamarabb átsüljön, de vigyázzunk arra, hogy a külseje ne legyen kemény, kérges.
Végül hozzákeverjük a főtt rizst. Egy hőálló tálban egymásra rétegezzük a káposztás és húsos részt, legfelülre káposzta kerüljön. Kolozsvári káposzta elkészítése köretnek. A tetejére simítjuk a tejfölt, 200 fokra előmelegített sütőben kb fél óra alatt megsütjük. Megjegyzés: Ha a káposzta túl savanyú vagy sós lenne ét is moshatjuk folyó víz alatt. Tejfül helyett natúr joghurtot is használhatunk. Garmin 230 teszt Oszlopos portugál babérmeggy ny Tű nélküli mezoterápia
Hadd érjenek azok az ízek! Utána főzzük vagy bő három óra hosszat. Majd megint állni hagyjuk egy napot, hadd érjenek még jobban azok az ízek! Dolgunk közben nincs, de azt az időt bizony türelemmel ki kell várni. Erre csak nyugodt főző képes, aki nem nyitogat, nem nézeget, nem keverget, csak vár, mert bölcs módjára tudja, hogy minden étel legfontosabb alapanyaga az idő. Nemcsak a hatalmas energia mennyiség kívánja a hideg téli napokat, de a tűzforró fazekat is sokkal jobban lehet pihentetni a hideg szabad ég alatt. Bármikor is készítjük el ezt az ételt, mindig jusson eszünkbe, hogy élt itt valaha egy nép, mely nemcsak hatalmas sírköveket hagyott maga után, hanem gyarapodást, kultúrát és konyhát is, melynek egyik gyöngyszeme a sváb káposzta. Sváb káposzta recept linkje
Az Unió Alapjogi Chartája eredetileg nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben követelt alapjogi garanciákat. Ezen változtatna az uniós politikai fősodor, amely a Chartát is a tagállamok számonkérésére használná. 20 éves az Európai Unió Alapjogi Chartája! | Europeana. Az Európai Unióban évtizedeken keresztül okozott dilemmát, hogy nem létezett olyan uniós jogi dokumentum, amely biztosíthatta volna, hogy az európai intézmények – a tagállami hatóságokhoz hasonlóan – betartják az alapvető emberi jogokat és jogállamisági kritériumokat. Az 1957-ben megalapított közösségben először 1989-ben a Maastrichti Szerződés előkészítésekor tettek javaslatot egy alapjogokat tartalmazó dokumentum megalkotására. Az Európai Parlament ekkor megszavazott egy alapjogokat rögzítő dokumentumjavaslatot, amely azonban az új szerződéssel kapcsolatos tárgyalások során nem került elfogadásra. Ezt követően éveket kellett várni arra, hogy a kérdés újra az európai politika figyelmébe kerüljön. Az Amszterdami Szerződést előkészítő 1997-es tárgyalások alatt ismételten napirendre került, hogy az Unió saját alapjogi chartával rendelkezzen, de a javaslatot ekkor sem építették be a szerződésbe.
Végezetül, mivel a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet töltenek be a tájékoztatásban, és segítséget nyújtanak az embereknek a jogaik gyakorlásához és megvédéséhez, a Tanács emlékeztet arra, hogy fel kell számolni a civil társadalom mozgásterének szükségtelen, jogellenes vagy önkényes korlátozását. A tanácsi következtetések teljes szövege Háttér Az Európai Unió Alapjogi Chartájának ünnepélyes kihirdetésére 2000. december 7-én került sor. Jogilag kötelező erejűvé azonban csak akkor vált, amikor 2009 decemberében integrálódott a Lisszaboni Szerződésbe, és idén ennek ünnepeljük a tizedik évfordulóját. A Charta 50 cikkből áll, amelyek politikai, társadalmi és gazdasági jogokhoz kapcsolódnak. A tagállamok mindenkor kötelesek tiszteletben tartani a Chartában foglalt jogokat és elveket, amikor az uniós jog hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek. A Charta az európai uniós jog végrehajtása során minden uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre, valamint tagállamra vonatkozik.
A társadalomban kibontakozó változások nyomán meg kell újítani annak biztosítása iránti elkötelezettségünket, hogy az EU és tagállamai a lehető legmesszemenőbben alkalmazzák a Chartát. Munkánk során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a Chartára, és gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek ténylegesen élhessenek alapvető jogaikkal. " A Charta gyakorlati érvényesítése mindenki javára: A stratégiában előirányzott fellépések négy pillérre épülnek, és kijelölik a Charta végrehajtásának irányvonalát az elkövetkező tíz évre nézve. Hatékony tagállami alkalmazás: A Charta kötelező erejű a tagállamokra nézve, amikor azok uniós jogot hajtanak végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, és párbeszéd útján kész támogatást nyújtani számukra az uniós jog hatékony, a Chartával maradéktalanul összhangban álló végrehajtásához. A tagállamok felkérést kapnak, hogy a koordináció és az információmegosztás megkönnyítése érdekében jelöljenek ki egy, a Chartával foglalkozó kapcsolattartó pontot.