Keressen rá további egységekre! Legfrissebb értékelések (A bejegyzések felhasználói tartalomnak minősülnek, azok hitelességét nem vizsgáljuk. ) Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt és szívesen venné igénybe újra a szolgáltatást. Tovább a teljes értékeléshez Vélemény: Senkinek nem ajánlom! Lekezelő, arrogáns egyáltalán nem való orvosnak! Dr. Holló Gábor: Szembetegségek /Kérdezz! felelek!. Sajnálom, hogy ilyen emberi tulajdonságokkal házi orvos lehet valaki... Tovább Vélemény: Ügyeletben nem vette a fáradtságot, hogy ránézzen (szó szerint! ) a fiamra. Tovább Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk elégedett volt, szívesen igénybe venné újra a kezelést és másoknak is ajánlja a felkeresett egészségügyi intézményt. Kérdőívünkre adott válaszai alapján felhasználónk nem volt elégedett, nem venné újra igénybe a kezelést, nem ajánlja másoknak a felkeresett egészségügyi intézményt és hatástalannak találta a kezelést. Tovább a teljes értékeléshez
A glaukóma (zöld hályog) Magyarországon is az egyik leggyakoribb olyan súlyos szemészeti betegség, amiben a már kialakult látásromlás nem fordítható vissza. Sokszor látható, hogy egy család különböző tagjainak, sőt egy családon belül a különböző generációkba tartozó személyeknek is súlyos glaukómás látáskárosodásuk alakul ki. Mindegyikük betegségét viszonylag késői állapotban észlelik, ennek megfelelően optimális kezelés mellett is csupán a látás egy része tartható meg. Jól ismert azonban, hogy a zöld hályog számos formája öröklődő jellegzetességeket mutat, éppen ezért lehetőség lenne arra, hogy az örökletesség ismeretében a már beteg személyek közvetlen vérrokonai és leszármazói még azelőtt kerüljenek glaukómájukkal diagnosztizálásra és megfelelő kezelésre, hogy a látásromlás esetükben kialakul. Hogy melyek az örökletes glaukómatípusok, arról prof. dr. Dr holló gábor alfréd. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukómaspecialistáját kérdeztük. A zöld hályog típusai Elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályog Az elsődleges (primér) nyitott csarnokzugú glaukóma a leggyakoribb glaukómaforma Európában és Magyarországon is.
Összegzően elmondható, hogy akinek a vérségi rokonai között látásromlással járó elsődleges nyitott csarnokzugú zöld hályogos személy előfordult, annak mindenképp javasolt negyvenéves kortól rendszeresen érdemi szemészeti vizsgálaton részt vennie, mivel genetikai kockázata fokozott. Egyetlen vizsgálattal véglegesen nem dönthető el, hogy valaki glaukómás lesz-e az élete folyamán, vagy sem, hiszen az, aki negyvenévesen negatív, nem biztos, hogy például ötvenévesen is az lesz. Az életkor előrehaladtával a glaukóma klinikai megjelenése egyre gyakoribbá válik. Ilyenkor a korai diagnosztizáló vizsgálatok gyakoriságát növelni kell még akkor is, ha a fokozott kockázatú személy szemészetileg panaszmentes. Pszeudoexfoliatív glaukóma A pszeudoexfoliatív zöld hályog Közép-Európában és Magyarországon is igen gyakori nyitott csarnokzugú zöldhályog-forma. Dr holló gábor. Jellemzője a különösen súlyos lefolyás, a fájdalmatlanság és az örökletességre fennálló magas kockázat. A pszeudoexfoliatív glaukóma alapját egy kóros fehérje termelése és felhalmozódása teremti meg.
A poszt- és long-Covid panaszok rendkívül sok embert érintenek, akik enyhébb-súlyosabb lefolyással átestek a koronavírus fertőzésen. Ezen panaszok annyira szerteágazóak lehetnek, hogy kezelésük sokszor számos szakterület együttműködését igényli. A neurológiai jellegű tünetekről dr. Prinz... Szemhéj-csüngés és végtaggyengeség: a myastenia gravis tünete lehet Az olyan általános tünetek, mint a fáradékonyság, gyengeség akár meg is téveszthetik az érintetteket, de amikor ennél jóval speciálisabb tünetek, például szemhéj-csüngés vagy nyelési nehézség, elkent beszéd jelentkeznek, nem szabad halogatni a kivizsgálást. Nagy... Afázia - a beszéd zavara Az afázia kifejezés Bruce Willis visszavonulása kapcsán vált ismertté. Prof. Dr. Holló Gábor - Szemészeti Központ. Afáziáról beszélünk, ha valaki nehezen vagy egyáltalán nem találja meg a megfelelő szavakat, szabálytalanul, alig érthetően formálja meg a mondatot, nehezen tudja kifejezni, megértetni magát, vagy nem érti meg a hozzá... Prima Medica Egészségközpontok
Az ELKH Rényi Matematikai Kutatóintézet (Rényi Intézet) összesen tizenegy kutatója nyert támogatást az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) rangos pályázati rendszere keretében a 2008 és 2022 közötti időszakban. A támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság. Az intézet tizenegy nyertese akár egy focicsapatot is kitesz, ezt jelképezi a "Rényi ERC" ötletes csoportképe. Balról jobbra (álló sor): Abért Miklós, Szemerédi Endre, Pintz János, Bárány Imre, Lovász László, Pyber László, Pach János Balról jobbra (első sor): Stipsicz András, Pete Gábor, Tardos Gábor, Szegedy Balázs A Rényi Intézet ERC nyerteseinek listája: *(társpályázók: Barabási Albert László, Jaroslav Nešetřil)
Mongol sztyeppei pásztor a jelenkorban. Flickr/Michael Chu A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy körülbelül 4500 éve Közép-Európában hirtelen nagy számban megjelentek egy sztyeppei pásztornép, az úgynevezett Jamnaja- vagy gödörsíros kultúra csoportjai, amelyek már háziasították a lovat, és a leletek tanúsága szerint kocsit is használtak. A genetikai vizsgálatok alapján tudjuk, hogy génjeik 75%-ban megtalálhatók voltak a Rajnától a Volgáig terjedő zsinegdíszes kerámia kultúrájának képviselőiben. A Jamnaja-gének hirtelen és tömeges felbukkanása arra utal, hogy nem lassú beszivárgásról, hanem népvándorlásszerű beáramlásról lehetett szó, így még írásos emlékek hiányában is feltételezhető, hogy a bevándorlók komoly hatással lehettek a Közép-Európában beszélt nyelvekre. Mindez erősen ellentmondani látszik annak az elméletnek (anatóliai hipotézis), mely szerint az indoeurópai nyelvek őseit kizárólag a Közel-Keletről érkező földműves csoportok hozták be Európába. A Jamnaja-kultúra embercsoportjainak valószínűsíthető beáramlása 4500 évvel ezelőtt.
Az emberi DNS-kód átlagosan néhány száz "betűnként" tartalmaz egy "jolly jokert". Flickr/MIKI Yoshihito Kapcsolathalászat A cikket jegyző nemzetközi kutatócsoport ezúttal kifejezetten az örökítőanyag azon pontjaira volt kíváncsi, amelyek az embercsoportok kapcsolatait segíthetnek megismerni. Ezek az egypontos nukleotid-polimorfizmusnak (SNP vagy angol kiejtéssel "sznip") nevezett helyek amolyan "jolly joker-pontok" az emberi genom hosszú kódjában, amelyeken nem csak egyféle bázispár állhat. Az ember DNS-ében több millió ilyen hely van, és ha egy pontmutáció átkapcsolja valamelyiküket, az általában semmi gondot nem okoz a leszármazottak szervezetében. Viszont, mivel annak esélye, hogy éppen ugyanezen a helyen újabb pontmutáció történjen, meglehetősen kicsi, ezek a változások sok-sok generáción át megmaradnak. Így messzemenő következtetéseket lehet levonni abból, hogy kinél mi szerepel az egyes SNP-helyeken. A mainzi, a tübingeni, az Adelaide-i és a Harvard Egyetemen dolgozó kutatóknak nem kellett mást tenniük, mint feldúsítani a DNS-mintákat, hogy az emberi maradványokban talált örökítőanyagnak lehetőleg minél nagyobb része megmutatkozzon, majd pedig egy több mint 390 000 SNP-ből álló adatbázis alapján "kihalászni" a megfelelő helyeket, és megnézni, milyen értéket (bázispárt) vettek fel az egyes "jolly jokerek".