A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA 2020. február 24-25. Február 24., hétfő 09. 00-18. 00 Rendkívüli történelemóra középiskolai csoportoknak, csoportos tárlatvezetés a Terror Háza Múzeumban Rendhagyó tárlatvezetők: Hrutka Róbert, Jeszenszky Zsolt, R. Kárpáti Péter, Harsányi Levente, Nagy Dániel Viktor, Vári Attila, Lábas Viki, Benkő László, Pásztor Anna, Kammerer Zoltán Február 25., kedd 10. 00 A Terror Háza Múzeum ingyenes látogatása 10. A kommunizmus áldozatainak kései emléknapja (megjegyzésposzt) - Privátbankár.hu. 00 Egész napos protokollmentes gyertyagyújtás a Terror Háza Múzeumnál a Hősök falánál 10. 00-12. 00 Filmvetítés és kerekasztal-beszélgetés az Uránia Nemzeti Filmszínházban 10. 00-11. 00 Szétszakadt Magyarország című film vetítése 11. 00 "A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása" c. pódiumbeszélgetés Műsorvezető: Huth Gergely Vendégek: Máthé Áron, Borvendég Zsuzsanna, Ferkó Dániel, Mező Gábor 14. 00 Emlékprogram az Uránia Nemzeti Filmszínházban Beszédet mond Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
A miniszterelnök szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja nem csak emlékeztet, hanem figyelmeztet is saját felelősségünkre, hogy ne engedjük többé soha, hogy bárki, bármilyen eszme nevében elnyomja az embert, a nemzetet. A Fideszes Szijjártó Péter szerint az emlékezés és az emlékeztetés mindig az utódok, a fiatalok felelőssége, kötelessége. Az emléknapon több megemlékezést is tartottak az országban. A kommunizmus áldozatairól először 2001. Kommunizmus aldozatainak emleknapja. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Az emléknap dátumát az alapján jelölték ki, hogy 63 évvel ezelőtt ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust – országgyűlési képviselő lévén – védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is. A kormányszóvivői iroda közleményben a miniszterelnök úgy fogalmazott: a kommunizmus, mint minden rezsim semmibe vette az embert, ezért az elnyomás ellen leginkább "az emberi méltóság védelmével, minden egyes ember jogának érvényesítésével és szabadságának szavatolásával küzdhetünk".
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. feb 25. 6:00 A szovjet hadsereg a világháborút lezáró békekötésig hivatalosan is mint megszálló erő tartózkodott Magyarországon, és tettek róla, hogy a kommunista párt kerüljön hatalomra / Fortepan / Vörös Hadsereg Napra pontosan 74 évvel ezelőtt minden korábbinál durvább szovjet beavatkozás történt a magyar belügyekbe: letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták a választásokon győztes Független Kisgazdapárt befolyásos főtitkárát, Kovács Bélát. Ezzel indult be igazán a szovjet gőzhenger, s kisvártatva Rákosi Mátyás kaparinthatta meg az uralmat. HAON - A kommunizmus csaknem 1200 áldozatának életrajza lett elérhető. Kovács letartóztatásának évfordulója ma a kommunista diktatúrák áldozatainak magyarországi emléknapja. – Nagyon rossz hírt hozok, miniszterelnök úr. Kovács Bélát letartóztatták az oroszok – lépett oda Nagy Ferenc kormányfőhöz a titkára 1947. február 25-én este. A demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök éppen vacsoráját költötte el az ENSZ segélyszervezete, az UNRRA magyarországi vezetője, Stanley Sommer társaságában.
Nagy Csaba szerint "bár a díszpolgári intézmény rendszerváltás utáni újraalapításával ez a cím jogilag már aligha tekinthető érvényesnek", hiányát érzi annak, hogy a város vezetése külön határozatban még nem erősítette meg a diktátor megfosztását ettől a rangjától. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Orbán Viktor és Lévai Anikó nemsokára megkoszorúzza Azerbajdzsánban Heydar Aliyev sírját. Heydar Aliye... Orbán Viktor és Lévai Anikó nemsokára megkoszorúzza Azerbajdzsánban Heydar Aliyev sírját. Heydar Aliyevet a rózsaillatú Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság KGB főnökévé választották 1967-ben, két év múlva Brezsnyev már az azerbajdzsáni kommunista párt első titkárának nevezte ki. A legsötétebb szovjet gonosztevők egyike volt, aki nemcsak hardliner politbüró tag volt a szovjet kommunista pártban, hanem az azeri maffiával is kiváló kapcsolatokat ápolt. Rengeteg ember vére szárad a lelkén. Kádár János Aliyevhez képest egy elsőáldozó kiscserkész volt. P. S Már nem tartozik a tárgyhoz, de Azerbajdzsán egy úgy nevezett muszlim ország. Akik ugye, ahogy ezt Orbán udvari tudósa Maróth akadémikus elmondta: egyszerűen nem integrálhatóak az európai kultúrába (amely kultúrától, ha jól értem, Orbán személyesen fog minket megmenteni). Ezt neki tessék majd elmagyarázni. Londonban próbál integrálódni szegény, ő Leyla, Heydar Aliyev unokája.
Mint megírtuk, a börtönben raboskodók, illetve külföldön élők i s jogosultak erre a juttatásra. Ezen felül a gazdasági növekedés is pénzt hoz a konyhára. Szintén jogszabályi kötelezettség, hogy amennyiben a GDP bővülése meghaladja a 3, 5 százalékot, a nyugdíjasok egy modell alapján újabb juttatásra - nyugdíjprémiumra - válnak jogosulttá. Az idei növekedésre vonatkozóan abban egyetértenek az elemzők, hogy annak mértéke eléri a 4 százalékot, sőt, akár 4, 3 százalék is lehet. Vagyis azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy ezen a jogcímen is jár majd kifizetés az időseknek, ami az átlagnyugdíj mellett 16 ezer forintot jelentene. Aki tehát átlagnyugdíjban részesül, a 9000 forint értékű rezsiutalvány mellett várhatóan még 16 ezer forint prémiumban, valamint 11 800 forint nyugdíjkiegészítésben részesül idén, a ma közölt számok alapján. A KSH teljes kosárra számolt mutatója szerint idén január és augusztus között 3, 4 százalék volt az infláció, vagyis nagyjából annyi, mint amit a nyugdíjasokra számoltak.
- áll a javaslatban. Az szerint ez azt jelenti, hogy a várhatónál alacsonyabbra belőtt infláció miatt a nyugdíjasok idén is kiegészítésre szorulnak. A javaslat év közbeni kiegészítő emelésről tesz említést. Eddig az volt a metódus, hogy az első nyolchavi nyugdíjas inflációs adat ismeretében döntött a kormány a kiegészítésről, amit novemberben fizettek ki. A mostani törvényjavaslat alapján idén más eljárást választ a kormány.
Más nem várható Az arra is kitér: a nyugdíjasok az elmúlt időben hozzászoktak ahhoz, hogy a kiegészítés mellett más jogcímen is pénzhez jutottak. Ennek alapja lehetett a lendületes gazdasági növekedés: amikor meghaladta a 3, 5 százalékot a GDP bővülése, automatikusan fizetett az állam prémiumot az időseknek. De volt rá példa, hogy a rezsiköltségekhez járult hozzá utalványokkal a kormány. És akkor még nem esett szót a karácsonyi, húsvéti extra juttatásokról. Idén azonban ezekre nem lehet számítani, ezt a gazadsági portál kérdésére megerősítette a közelmúltban egy Kormányinfón Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Részben, mert nincsenek meg a kifizetés feltételei, másrészt a költségvetés jelenleg a járványhelyzet miatt eléggé kifeszített, az idei hiányt már 3600 milliárd forintra várja a Pénzügyminisztérium. Nyitókép: Pixabay