chevron_right Megváltozott az egészségügyi szolgáltatási járulék számlaszáma hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 10. 02., 13:52 Frissítve: 2020. 02., 13:56 Az egészségügyi szolgáltatási járulékot 2020. július 1. óta új számlaszámra kell megfizetni – hívja fel a figyelmet honlapján az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A "NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla" száma: 10032000-06055826. Az átutalási megbízás közlemény rovatában az ügyfélnek meg kell adnia a tíz számjegyből álló adóazonosító jelét. A következő esedékes fizetési határidő: október 12. – áll a Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
2021. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 8000 forintra változott. Ez napi 270 forintot jelent. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi napi 2021. január 1-jétől 8 000 Ft 270 Ft 2020. január 1-jétől 7 710 Ft 257 Ft 2019. január 1-jétől 7 500 Ft 250 Ft 2018. január 1-jétől 7 320 Ft 244 Ft 2017. január 1-jétől 7 110 Ft 237 Ft 2016. január 1-jétől 7 050 Ft 235 Ft 2015. január 1-jétől 6 930 Ft 231 Ft 2014. január 1-jétől 6 810 Ft 227 Ft Az egészségügyi szolgáltatási járulékot minden hónap 12-ig a NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla elnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú számlára kell befizetni. A befizetés történhet átutalással, bankkártyás fizetéssel vagy csekken is. Befizetéskor az adóazonosító jel feltüntetése szükséges. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2021. január 1-jétől - a korábbi 7710 (napi 257) forintról - havi 8000 (napi 270 forintra) változott.
A NAV 2020. július 1-je óta új számlán tartja nyilván az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a befizetéseket már nem az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számla [1] javára kell teljesíteni! A NAV korábban értesítette az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre kötelezetteket a változásról, de ennek ellenére most is előfordulnak téves befizetések. Ezeket a NAV átvezeti az új számlára, és erről végzésben értesíti érintett ügyfeleit, akiknek az átvezetéssel kapcsolatban nincs teendőjük. Mivel a TAJ-szám érvénytelenítésével járhat, ha valaki az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizeti meg, a pontos befizetés mellett a NAV az új számlaszámra is felhívja ügyfelei figyelmét. Új számlaszám: NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla (számlaszám: 10032000-06055826-00000000, adónem kód: 408).
Azt azonban nem rögzítették írásban, milyen feltételekkel veszik vissza, így ez nem garancia. Hogy alá szabad-e írni egy ilyen megállapodást, az attól függ, a munkavállalónak mi a fontosabb: megkapni a végkielégítést, vagy biztosnak lenni abban, hogy később visszamehet a munkahelyére. László Zoltán szerint ezért az lenne korrekt, ha megadnák a dolgozónak a választás lehetőségét. Ha van annyi tartaléka, hogy kibírja, mondjuk három hónapig, és utána mindenképpen vissza szeretne menni a munkahelyére, akkor ésszerű döntés lehet aláírni a közös megegyezéses megállapodást. Ha viszont nincs tartaléka, akkor abban érdekelt, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse ki a végkielégítést is. Felmerülhet, mi a helyzet, ha nem tud fizetni a munkáltató. Végső esetben felszámolást lehet kezdeményezni, és ekkor a Bérgarancia Alapból fizethetik ki a munkavállalóknak járó végkielégítést és a felmondási időre járó bért – hívta fel a figyelmünket a szakszervezeti vezető. Legfeljebb a két évvel korábbi bruttó átlagkereset ötszöröséig áll helyt a Bérgarancia Alap.
Kérdés Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja. Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. december 14-én (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2485 […] egyébként irányadó alapbérnél vagy távolléti díjnál alacsonyabb összegben határozzák meg a felek, amely így viszont hosszabb ideig jár.
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2014. 09. 18., 06:28 Frissítve: 2014. 17., 21:24 7337 Elég-e közös megegyezéskor szóban megállapodni a végkielégítés összegéről? Mikor számít bele a munkahelyen eltöltött időbe a fizetés nélküli szabadság? Olvasóink esetei alapján összegyűjtöttük, mit kell tudni a végkielégítésről. Első példánkban Katalin a munkáltatójával megállapodott a 11 éve fennálló munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetésében. A megállapodásban a felek semmiféle járandóságról nem rendelkeztek, de szóban (ahol jelen volt Katalin és a két főnöke) megegyeztek végkielégítés kifizetésében. A munkavállaló azonban hiába várta a háromhavi távolléti díját, ráadásul azt bíróság előtt sem tudta volna érvényesíteni. Gyakori eset, hogy a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt, és abban nem rendelkeznek végkielégítésnek megfelelő munkabér megfizetéséről.
a munkavállaló által használt védő- és egyéb felszerelés, gépjárművek, technikai eszközök átadás-átvételének […]