Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Pest-Budai Árverezőház aukció dátuma 2019. 01. 11. 17:00 aukció címe 26. Magyar Plakát levelezési árverés aukció kiállítás ideje 2018. december 17-től 20-ig és 2019. január 2-től 11-ig. | Hétfőtől Péntekig 10-16 óráig, aukció elérhetőségek +36/1/201-6694 | | aukció linkje 155. tétel Az én kis falum / Vesnicko má stredisková / My Sweet Little Village - Grafikus: Éri Jenő Tamás Nyomda: Offset és Játékkártya Nyomda - Dátum: 1987 Méret: 56x82 cm - Állapot: Többször hajtott Csehszlovák film - János Bán, Marián Labuda, Rudolf Hrusínský - Rendezte: Jirí Menzel - sör
Kardos Eszter Én kis falum, de szeretlek, Téged soha el nem feledlek! Lelkemből fakadtál, Szívembe hatoltál, S mint gyenge kisdedet, óvó karodban tartottál. Másnak nem jelent szavad semmit, De nekem utcáid a legdicsőbb himnuszt zengik, A vándornak erdőd útvesztő, és veszélyt sejtett minden vad, De nekem zöld bölcső s barát minden vad, Berkeiden nagy a zsivaj, Békahadak pörölnek egymással, Tiszta, kék tükröd kacsák szántják, S fehér ruhában a gémpárok keringőjüket ropják. Már messziről látom égbe nyúló tornyodat, Melyhez, mint kisded az anyjához, szalad minden gondolat, Porlepte utaidon lábnyomok Mesélik mindazt, ami elmúlott. Komondor, puli és vizsla Ugat és csahol az ebbanda, Nem vadak ők, Csupa jó fickók, Barátok, társak, házőrzők ezek a kis fickók. Oh, és a házak! Megannyi szívnek kincses ládikája! Takaros porták Fakerítéssel, Léceket támasztó, jó kedéllyel, Öregek már a falak, S elnyűtt a tető is, Ám szeretet lakja őket csordultig, Kertjük színes és illatos, Igazán varázslatos, Megannyi virág s megannyi csoda, Csak fejed kapkodod ide-oda.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Forrás: Kapcsolódó hírek
A hatvanas években Rózsika néni férjével motorkerékpárral utazott Szőnybe (a Komárommal összenőtt településre), hogy felkeresse Tarczy Zoltánt. Ám a magyar katonák emlékét ápoló, immár idős embert kórházi ágyán tudták csak meglátogatni, s azon kívül, hogy megerősítette, nagyon jól ismerte Sonka Andrást, már több részlettel nem tudott szolgálni. "Többet meg se szólalt" – emlékszik vissza Rózsika néni, egy napra rá már kapták is a hírt, hogy Tarczy Zoltán eltávozott az élők sorából. Szintén a kiteljesedő kommunista diktatúra idején történt, hogy Rózsika néni – aki akkor a néptanácsnál dolgozott – és férje kiutazási engedélyért folyamodott felettes szerveikhez (akkoriban ilyesmire is szükség volt, hogy valaki útlevélhez jusson). Ám, mert nem tudták, hogy a települést Németországhoz csatolták, ausztriai utazásra kértek és kaptak engedélyt, így Németországba már nem utazhattak el. Vélemény: Hol sírjaik domborulnak... - NOL.hu. Levelek Sonka András özvegye nem kötött újabb házasságot. Ahogy kisebbik lánya meséli, mindig titokban sírt, hogy őket ne ríkassa meg, élete céljának két lánya fölnevelését tartotta, amíg ők is családot alapítottak.
A szőgyéniek sokáig emlegették, hogy ágyútalpon hozták ki a temetőbe a hét katona holttestét. " A templom melletti Hősök Szobra néven ismert, az I. világháborúban elesett katonák emlékművénél folytatódott a kegyeletadás. Sírjaik hol domborulnak... / 0712. Az 1924-ben emelt öt méter magas emlékművön két márványtábla őrzi az áldozatok nevét, Magyarszőgyén felől 58-, Németszőgyén felől pedig 54 áldozat neve van felvésve. Méri Szabolcs polgármester ünnepi emlékezésében elmondta: "Az ünnep eredete egy 1917-es törvényre vezethető vissza, amelyben Abele Ferenc vezérkari őrnagy levelet intézett gróf Tisza István miniszterelnökhöz a következőkkel: Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében. Minden község, város, anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a hazáért életüket áldozták fel. Majd egy 1924-ben meghatározott törvény nemzeti ünnepként határozta meg a Hősök emlékünnepét" – idézte fel a múltat a polgármester, majd így folytatta: "Ha igazán meg akarunk emlékezni a hősökről, meg kell tanulnunk a leckét, amire ők tanítanak minket.
Egyebet nem tudok az elhunytról. Adjon Isten mélyen sebzett szívének vigasztalást. " Az értesítésből tehát az is kiderül, hogy Sonka András sok társával együtt nem a csatatéren, hanem a román átállás utáni menekülés során szerzett betegség, vagyis a mostoha körülmények áldozata lett. A halálhírről egyébként később, a háború befejezése után az akkori Vöröskereszt is értesítette a családot. Az előbb említett régi, fekete-fehér fénykép hátoldalán, 1946. szeptember 11-én Tarczy Zoltán aláírással a következő kézzel írott szöveg olvasható: "Az oszterodei (Németország, Hanz-hegység) temetőben 32 magyar hősi halott nyugszik. Erdély.ma | Hol sírjaink domborulnak. Tarczy Zoltán volt szőnyi ref. igazg. kántortanító kezdeményezésére a kint levő komáromi 2-es helyőrségi kórház lakói között 14 000 márkát gyűjtöttek össze, hogy hősi halottainknak sírkövet állíttassunk. A terv sikerült. Mint a képen látható, most folyik a temető felszentelése. " Nyomok keresése A sebek azonban nehezen gyógyultak, s a család nem mondott le arról, hogy egyszer meglátogassák a szeretett férj és apa sírját.
A Hol sírjaik domborulnak című frissen megjelent, átdolgozott, bővített kiadású kötetben a Görföl Jenő–Kovács László szerzőpáros a Szlovákiában még fellelhető 1848-as honvédsírokat és emlékhelyeket dokumentálta és szedte csokorba. Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoztak a szerzők. A pozsonyi "törvényes forradalom" helyszíneit, szereplőinek emlékeit, a politikai események, személyek, a nagy csaták emlékműveit, valamint az ország temetőiben szétszórva található honvédsírókat ismerhetik meg a könyv lapjairól, fényképeiről. A könyv tárgyalja a mai Szlovákia területén zajló hadi eseményeket és két régiónak, a Csiliköznek és Gömörnek 1848–49-es történéseit és szereplőit. Görföl Jenő felvidéki barangolásai során ébredt rá, mennyi 48-as honvéd emlékhely, síremlék található az országban, s mennyi van elhanyagolt állapotban, sőt lassan már feledésbe is merül, de ugyanúgy az első világháborús és egyéb kulturális, történelmi emlékeink is.