A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. El Mariachi – A zenész (El Mariachi) Rendező Robert Rodríguez Producer Robert Rodríguez Forgatókönyvíró Robert Rodríguez Főszerepben Carlos Gallardo Consuelo Gómez Peter Marquardt Reinol Martínez Zene Eric Guthrie Operatőr Robert Rodríguez Gyártás Gyártó Los Hooligans Productions Columbia Pictures Vágó Robert Rodríguez Ország USA Mexikó Nyelv spanyol + magyar (szinkron) Időtartam 81 perc Költségvetés 7 ezer USD [1] Forgalmazás Forgalmazó Columbia TriStar Bemutató 1992. szeptember 15. Bevétel 2 040 920 USD [2] Külső hivatkozások IMDb-adatlap Az El Mariachi – A zenész (El Mariachi) egy 1992 -ben bemutatott amerikai - mexikói film az akkor még kezdő filmes, Robert Rodríguez rendezésében, mely az ún. A Mariachi-trilógia első része. Tartalomjegyzék 1 Elkészítése 2 Cselekmény 3 Szereposztás 4 Díjak 5 Érdekességek 6 Jegyzetek 7 Külső hivatkozások Elkészítése A film alacsony költségvetése ellenére rendkívül sikeres volt, és ösztönözte a fiatal filmkészítőket és producereket, hogy kis költségvetéssel is lehet sikeres produkciót készíteni.
A filmet Mexikóban forgatták Coahuila határváros közelében. Rodríguez elsősorban amatőr színészeket szerepeltetett az alacsony, mindössze 7000 dolláros költségvetéssel készült filmjében. A produkciót eredetileg csak a videópiacra szánták, de az amerikai Columbia Pictures stúdiónak annyira megtetszett, hogy segítettek Rodriguez-nek Amerikában és a többi országban is népszerűsíteni a filmet. A stúdiónál gondoskodtak róla, hogy a film 35 mm-es legyen, mivel Rodriguez eredetileg 16 mm-es filmet akart készíteni. Továbbá gondoskodtak a marketingkampányról és végül úgy döntöttek, hogy pénzelik a trilógia további két részét, a Desperadót és a Volt egyszer egy Mexikót. Gitárral a kezében érkezett. Nem kereste a bajt. A baj kereste meg őt. Cselekmény El Mariachi, a zenész a mexikói kisvárosba, Acuñába érkezik, azt remélve, itt végre munkát talál. Egyetlen célja van: zenélni szeretne, hogy folytathassa ősei mesterségét. Eközben a börtönből frissen szökött elítélt, Azul bosszút fogad korábbi üzleti partnere, a nagyhatalmú Moco ellen.
Azt már rögtön láttam, hogy baromira nem azt kaptam, amire számítottam. A szemöldöktetoválás nem ott kezdődött, ahol a szemöldökön, hanem sokkal beljebb, és egészen fura, kerek íve volt. A színe pedig olyan szürkés, de gondoltam, idővel bebarnul... (fuh, Te kis naív. ) A szemhéjamnál pedig szintén majdnem középről kezdődött a tetkó, és semmilyen íve nem volt, egyszerűen csak követte a szemem vonalát, és kicsivel a külső szemzug előtt abbamaradt. Igen, ezen a ponton kétségbe estem. Azzal nyugtattam magam, hogy majd a következő alkalmakon alakítjuk a dolgot. Az egyik félnek meg kell jegyeznie pl. 3 kártyalapot, majd a másik kirak elé 5 lapot és az előző játékosnak meg kell mondania, hogy a kirakott lapok között ott van-e az eredeti 3 lap valamelyike vagy mindegyike. Lehet nehezíteni és könnyíteni is a játékon. A kirakott lapok számával tudjuk nehezíteni a feladatot. Ki lehet próbálni sakkfigurákkal is, ebben az esetben kevesebb elemet kell megjegyezni. Haladók már játszhatják papírlapokra írt szavakkal, a szavak közt lehetnek hasonló hangzású és kinézetűek is.
Belépett felhasználóink egy egész évre visszamenően kereshetnek a Hírstart adatbázisában. Mit kapok még, ha regisztrálok? Egyszerre voltak bűnözők és szabadsághősök az 1956-os gépeltérítő disszidensek 66 éve, 1956. július 13-án sikerült először Magyarországról személyszállító repülőgépet eltérítve civileknek külföldre jutniuk. Hírek - Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története | Page 3 | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. A két huszonéves tettes, a lábatlani cementgyárban segédmunkásként dolgozó Iszák Ferenc és Polyák György a helyi bokszklubban határozta el, hogy mindenáron elhagyja Magyarországot. A csoportot Nyugaton… Megtorlás: Csönded vagyok! Bevallom, évekig halogattam ezt a filmet, majd úgy döntöttem tegnap este, hogy az idő elérkezett. Nem véletlenül halogattam, hiszen az már az előzetesből is lejött, hogy nem könnyű menet. Bizony, hogy nem! A történetet most nem ismertetném részletesebben, talán elég lehet annyi, hogy egy felnövéstörténet találkozása a rabszolgasorssal. … Nincs hova halogatni a generációváltást: zajlik a forradalom a magyar családi cégeknél Egyre több családi cégnél történik meg a generációváltás, és ez felgyorsíthatja a digitalizációt – derült ki a K&H családi vállalatok indexből.
Page 80 and 81: Szűts Zoltán "Mikor gyertyámat Page 82 and 83: A határnak ezen az oldalán. Besz Page 84: átdolgozott kiadása. Magyar Szó,
I. A forradalmi események, és a katonai alakulatok viszonya Szolnokon A Budapestről érkező hírek hatására Kálmán István a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Szolnok Megyei Bizottságának (székhelye a mai Baross út 22-ben volt) első titkára október 23-án megbeszélést tartott a végrehajtó bizottság tagjaival. Elhatározták, hogy a megyei, városi és járási pártbizottságok tagjait felfegyverzik, és így mintegy 800 fő pártaktivista fogja majd védeni a megyében a pártszékházakat. 1 A budapesti Építőipari és Közlekedési Egyetem szolnoki karára, 23-án késő délután érkeztek meg a budapesti, szegedi és a gödöllői egyetemekről szállingózó hírek. Az egyetemi kar nagy előadótermében Gál Zsuzsa a Szabad Ifjúság című újság, szolnoki munkatársa adott tájékoztatást a történtekről. 1956 Os Forradalom Salgótarjáni Sortűz. Ekkor valaki a több száz fős tömegben kihangosította a rádióban éppen elhangzó Gerő beszédet, ami csak "olaj volt a tűzre". A szolnoki hallgatók azonnali hatállyal kiléptek a Dolgozó Ifjúság Szövetségéből (DISZ) és az újból megalakított egyetemi ifjúsági szervezethez, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségéhez (MEFESZ) csatlakoztak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezünk. 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította az ország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.