Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja a szervezet ellenálló- képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Antioxidáns fenoljai (klorogénsavak) semlegesítik a szabadgyököket, ezáltal védik a sejtfalat. Kiváló az étrendi hatása: a reggel, éhgyomorra elfogyasztott friss szilva vagy vízben áztatott aszalt szilva (élelmirost, a szorbit tartalmánál fogva) a legjobb ellenszere a székrekedésnek. Az aszalt szilva fontos szerepet tölthet be a csontrendszer védelmében, mivel a vízveszteség miatt ásványi anyag tartalma bekoncentrálódik, így jelentősebb réz és bór tartalma segít a csontritkulás megelőzésében. A szilva fogyasztása A gyümölcsöt sokféleképpen felhasználják, kitűnő lekvár, szörp készülhet belőle a téli hónapokra, de alkalmas, befőzésre és aszalvány készítésére. Valamikor kiváló csemege volt a szultána, amely nem más, mint dióval vagy mandulával töltött, aszalt szilva. A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben.
5. Vércukor: Az aszalt szilvának magas a természetes cukor koncentrációja, ezért ha az ember túl sokat fogyaszt belőle, rendkívül megnövekedhet a vércukorszint. Az aszalt szilva azonban még mindig kevesebb cukrot tartalmaz, mint a banán, görögdinnye, alma, stb. Az aszalt szilva sok oldódó rostot is tartalmaz, amely nincs nagy hatással a vércukor szintjére. A gyümölcsnek alacsony a glikémiás indexe, ezért magas glikémiás indexű ételekkel fogyasztva nem vált ki drámai változást a vércukor szintjében. 6. Hashajtó tulajdonságú: Az aszalt szilvát gyakran használják hashajtóként. Habár azok, akiknek folyamatosan székrekedésük van, nem támaszkodhatnak teljesen az aszalt szilvára. Az aszalt szilva lehet hashajtó hatású, viszont egy idő után jelentkezhetnek az elvonási tünetek, amelyek a következőek lehetnek: • Székrekedés • Súlynövekedés • Folyadék visszatartás Az aszalt szilvának számos mellékhatása van, viszont mérsékelten fogyasztva ezek a mellékhatások kiküszöbölhetőek. Napi egy-két szem aszalt szilva nem okoz problémát, és egész napra energiával látja el a szervezetet.
Érdekes, hogy a kísérleti személyek jól tolerálták a nagy adag aszalt szilvát. Dr. Jo Harrold, a kutatásvezető megállapította, hogy "az adatok azt támasztják alá, hogy sem a súlycsökkenésnek nem árt, sem negatív mellékhatások nem jelentkeznek, ha a súlycsökkentő diéta résztvevői naponta aszalt szilvát fogyasztanak. Hosszú távon inkább kedvező hatással van az aszalt szilva a diétázók éhségérzetére, csökkenti azt és segít az étvágyuk kielégítésében – ami nem kis dolog, amikor már arról van szó, hogy meg akarjuk tartani a súlyunkat. " Jason Halford professzor az egyetem Human Ingestive Behaviour Laboratory (Emésztés Laboratórium) igazgatója, hozzáfűzi: "Nagy kihívás fenntartani egy egészséges diétát. A friss gyümölcsök és zöldségek mellett az aszalt gyümölcsök hasznos kiegészítői lehetnek a diétának, különösen az étvágy csökkentésében jeleskednek. " Forrás:
háromszoros mennyiségűre töményednek be. A népi megfigyelésekkel összefügghet, azokat alátámaszthatja, hogy az aszalt szilva ennek következtében polifenolokban, antociánokban sokkal gazdagabb, mint a nyers gyümölcs. E színanyagok élettanilag előnyös hatása közismert. Mivel az aszalt gyümölcsök fogyasztása felfutóban van, laboratóriumi (in vitro) vizsgálatokkal, rágcsálókísérletekkel, humán kísérletekkel igyekeznek az élettani és gyógyhatásokat feltárni. Ugyancsak részletes elemzések találhatók a kémiai összetételéről.
088 g egyszeresen telített zsírsav 0. 053 g többszörösen telített zsírsav 0. 062 g vitaminok Tiamin - B1 vitamin 0. 051 mg Riboflavin - B2 vitamin 0. 186 mg Pantoténsav - B5 vitamin 0. 422 mg Béta-kriptoxantin 93 µg További cikkek Gasztro Ezek az élelmiszerek fognak először eltűnni az életünkből A klímaváltozás hatásait nem lehet tagadni, hiszen a jelenséget évről évre egyre jobban érezzük a saját bőrünkön. A hőség egyre nagyobb, a víz pedig egyre fogy, ezen felül pedig azzal is szembe kell néznünk, hogy bizonyos élelmiszerek is el fognak tűnni a színről.
A szilva aszalás – akárcsak a többi gyümölcs aszalása és a termények, akár állatok tartósításának feltételei az ember korai időszakában még a véletlen megfigyelésekből alakult ki. A különböző területeken más-más módszereket alkalmaztak. Amíg a hideg mérsékelt égöv területein a konzerválásra a fagy hatását használták ki a jég felhasználásával, addig a száraz, sivatagos területeken az aszalás, szárítás, illetve a sóval való tartósítás terjedt el. Az aszalás a legősibb tartósítási eljárás, melyet során a gyümölcsökből elvonásra kerül a víztartalom nagy része. Ez korábban napon vagy tűzön aszalással történt, már a Kínai Birodalomban is alkalmazták ezt. A növényi termények gyűjtögetésével szinte egy időben már elkezdődött a felesleg megőrzése is, elsősorban az aszalással. Ezt a módszert már évezredekkel ezelőtt ismerték és alkalmazták. Az aszalványok táplálkozás élettani jelentősége hamar világossá vált, így az idők folyamán már a modern módszereknek és később a kisüzemi módszereknek köszönhetően, már viszonylag könnyen előállíthatók.
Patak a pilisben state A növényekről A japánkeserűfű-fajok rendkívül gyors növekedésre képesek: egy vegetációs időszak alatt akár 2-4 méteres hajtásokat képeznek. Nemcsak gyorsan nőnek, hanem hasonló ütemben terjeszkednek is: sarjadzásra képes gyökereikből az anyanövénytől akár 10-20 méter távolságra nőnek ki az új hajtások, miközben már 1 centiméteres gyökér- vagy szárdarabjaik is képesek új növénykolóniát létrehozni. Az ember mellett gyakran a patak- és folyóvizek terjesztik, amik messzire szállítják életképes részeit. Észak-Amerikából származik a selyemkóró, amit már az 1600-as években betelepítettek Európába, de a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Sikerét részben úgynevezett allelopatikus hatásának köszönheti: olyan anyagokat termel, amik a talajba jutva meggátolják a többi növény csírázását. Emellett magról és sarjadzással is jól szaporodik, ami hozzájárul gyors elterjedéséhez. Az irtás módszere Mindkét faj visszaszorításához a mechanikus irtás mellett vegyszeres kezelés is szükséges.
A XVIII-XIX. században ezeken a helyeken az akkor még nagy kiterjedésű bükkösökben az üveghuták ellátására hamuzsírt főztek. Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen. Szeptember elején a Visegrádi-hegység több pontján erdészek és természetvédők dolgoztak közösen a védett erdőkben megjelenő inváziós fajok visszaszorításán. Az utóbbi időben nemcsak fásszárú (például bálványfa, zöld juhar), hanem újabb lágyszárú fajok is megjelentek a térségben, veszélyeztetve az őshonos növénytársulásokat. Ilyenek a különböző japánkeserűfű-fajok és a selyemkóró. Az idegenhonos, Ázsiából vagy Észak-Amerikából származó növényeknek hazai viszonyok között gyakorlatilag nincs ellensége, fogyasztója, viszont megfelelőek számukra a termőhelyi viszonyok, ezért különlegesen hatékony szaporodási képességeiknek köszönhetően hamar eluralkodnak egy-egy területen. Mindkét faj emberi közreműködéssel került a Kárpát-medencébe, és azon belül a Dunakanyarba.