Jött a KU990 kódszámú Viewty, 5 megapixeles, forgatható gyűrűs hátlapi kamerával, integrált YouTube-bal, fém hátlappal, VGA felbontású videókkal (ami akkoriban nagy szó volt), mindez pedig a Prada kijelzőtechnológiájával, de fejlesztett menürendszerével érkezett. Aztán jó érzékkel szálltak be a Windows Mobile-ba a KS20 -szal, majd jött az LG KC910 Renoir 8 megapixeles kamerával. (Érdemes megnézni a korabeli tesztfotókat, hogy mennyire más szinten volt a mobilos fotózás, mint manapság. ) Aztán lerakták a kicsúsztatható QWERTY gombsoros Prada II -t, majd jött a KM900 Arena, ami korának egyik legjobb telefonja volt. Lg okostelefon teszt video. 480x800 pixeles kijelzővel (3 hüvelyken), vadiúj menürendszerrel, Dolby hangolással, 5 megapixeles kamerával. És akkor 2009-ben befutott a GD900 Crystal az áttetsző gombsorával, az LG pedig végérvényesen megérkezett a nagy gyártók közé. A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
2015-04-16 64 LG Spirit 4G LTE - görbe árnykép Az LG kompakt középkategóriása szemrevaló, pillekönnyű és még egy kicsit meg is hajlított, két hiba azonban ront az ígéretes összképen. 2015-04-15 1490 LG G Flex 2 - (sz)ívlapát A második ívelt telefonja sokkal jobban sikerült az LG-nek, mint az első, pedig az sem volt rossz. Az LG mobilos üzletágának tündöklése és bukása - Mobilarena Mobiltelefon / Okostelefon teszt. Most viszont elvileg minden tényleg a helyére került, a végeredmény impozáns, de nem tökéletes. 2015-03-27 2555 LG L Fino - a kisebbik L Az LG L szériájának legkisebb tagja egy szerethető, a mindennapokban jól használható készülék lett, egyedül az árazásánál csúszott egy apró hiba a rendszerbe. 2015-02-10 127 LG L Bello - szépség, vagy szörnyeteg? A dél-koreai gyártó újdonsága a G sorozat formatervét követi, viszont sajnos sem árban, sem pedig teljesítményben nem tudja felvenni a versenyt a konkurensekkel. 2015-01-08 69
Április 5-én az LG hivatalosan is bejelentette, hogy felhagy a telefonok gyártásával. Áttekintjük a cég elmúlt 20 évben elért eredményeit. Kezdetek Az LG már LG volt (és nem Goldstar), amikor 2002-ben megjelent az első telefonjuk. Megérkezett az LG 2020-as K okostelefon sorozata - Computerworld. Rögtön több modellel is igyekeztek betörni a piacra, ilyen volt a hozzánk is eljutó 510w és a B1200, mindkettőt a Pannon GSM forgalmazta itthon, de akkor még úgy voltunk vele, hogy az LG gyártson inkább mikrohullámú sütőt. Pedig az összecsukható 510w-t már Li-Pol akkumulátorral kínálták, a korabeli beszámolók szerint jó volt a háttérvilágítás erőssége, a gombok nyomáspontja, de nem volt túl jó az összeszerelési minőség. Akárhogyan is, az LG felkerült a mobilos térképre és a következő években ontani kezdték a telefonokat, de ezek zöme elsősorban a hazai, koreai piacon talált gazdára. A különböző kinyitható, elforgatható és nyomógombos telefonok (a C3300 nálunk is elérhető volt, de nem volt egy különleges termék) dömpingje után szép lassan elkezdtek nagyobb mennyiségben is átszivárogni Európába az érdekesebb LG cuccok (a tükrös C1100, a mindenhonnan nézve szürke C3310 még nem ez a kategória), 2006-ban például a KG920 -as érkezett 5 megapixeles kamerával, aztán ledobták a bombát a KG800 -zal, amit LG Chocolate-ként ismert meg a világ.
Végül is Platón kimondottan jelezte a költészet és a vizuális művészet közötti hasonlóságot, és összekapcsolta őket az esztétika átfogó elméletében – a már említett mimézis-elméletben. Ezt az ellenvetést azonban nem lehet igazolni. Először is, állításaink a közfelfogásra vonatkoztak, ami általában eltér a nagy gondolkodókétól. Tatarkiewicz, Władysław - Az esztétika alapfogalmai - Múzeum Antikvárium. Másodszor, Platón felfogásának gondos vizsgálata azt mutatja, hogy az ő felfogása alapvetően nem tért el a közfelfogástól. Igaz, hogy Platón összekapcsolta a költészetet a vizuális művészetekkel, különösen Az állam X. könyvében, ahol a mimetikus művészetek alacsonyrendűségéről beszél, ebbe a kategóriába sorolva a költészetet és a festészetet is (X. 602b). Ám az is igaz, hogy másutt, különösen a Phaidrosz -ban a költészetet nemes őrjöngésként írja le, mint a múzsáktól való inspirációt, tehát mint aminek semmi köze az utánzáshoz vagy a mesteremberek rutinszerű tevékenységéhez. Rácz gergő barátnője Helyrajzi szám kereső csongrád
Wladyslaw Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai (Kossuth Kiadó, 2000) - Hat fogalom története Fordító Lektor Kiadó: Kossuth Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 295 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-09-4185-6 Megjegyzés: Színes reprodukciókkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Az esztétikatörténetet, mint a többi tudomány történetét is, kétféleképpen lehet tárgyalni: vagy azoknak az embereknek a történeteként, akik megalkották ezt a tudományterületet, vagy a kutatás... Tovább Az esztétikatörténetet, mint a többi tudomány történetét is, kétféleképpen lehet tárgyalni: vagy azoknak az embereknek a történeteként, akik megalkották ezt a tudományterületet, vagy a kutatás során felmerült és megoldott kérdések történeteként. A jelen könyv szerzőjének korábbi esztétikatörténete (három kötetben, 1960-1968; angol kiadása: 1970-1974) az emberek története volt: azoké az íróké és képzőművészeké, akik az elmúlt évszázadok során hangot adtak a szépséggel és a művészettel, a formával és a kreativitással kapcsolatos elképzeléseiknek.
Végül is Platón kimondottan jelezte a költészet és a vizuális művészet közötti hasonlóságot, és összekapcsolta őket az esztétika átfogó elméletében – a már említett mimézis-elméletben. Ezt az ellenvetést azonban nem lehet igazolni. Először is, állításaink a közfelfogásra vonatkoztak, ami általában eltér a nagy gondolkodókétól. Másodszor, Platón felfogásának gondos vizsgálata azt mutatja, hogy az ő felfogása alapvetően nem tért el a közfelfogástól. Igaz, hogy Platón összekapcsolta a költészetet a vizuális művészetekkel, különösen Az állam X. könyvében, ahol a mimetikus művészetek alacsonyrendűségéről beszél, ebbe a kategóriába sorolva a költészetet és a festészetet is (X. 602b). Ám az is igaz, hogy másutt, különösen a Phaidrosz -ban a költészetet nemes őrjöngésként írja le, mint a múzsáktól való inspirációt, tehát mint aminek semmi köze az utánzáshoz vagy a mesteremberek rutinszerű tevékenységéhez. Az esztétika önálló tudományként csak ebben az időszakban lett elfogadottá és kapott saját nevet, és olyan elméleteket hozott létre, melyekről korábbi tudósok és művészek nem is álmodtak.