A pörköltek, rántott húsok helyett, válasszunk magas fehérjetartalmú, de sovány ételt, párolt, roston sült, grillezett csirke, hal, sertés vagy marhahús formájában. Köretként a szokásos sült krumpli, tört burgonya helyett, egészségesebb választás a párolt barna rizs, zöldség, friss kevert saláták, főzelékek, savanyúság. Kis adagokat fogyasszunk, és addig együnk, amíg elég, ne addig, amíg van a tányéron. Ezzel elkerülhetjük az ebéd után jelentkező bágyadtságot, emésztésünket nem terheljük meg. Mennyi zsírt együnk, milyet és mikor? Zsíros kérdések és válaszok! | Mindmegette.hu. Zárjuk a napot fehérjével A harmadik főétkezés a vacsora, amely lehet hidegen, vagy melegen elkészített étel. Fontos, hogy ez az étkezés már kevesebb szénhidrátot tartalmazzon, mint a reggelink, több legyen benne a fehérje, ugyanis az éjszaka folyamán nem hasznosuló szénhidrát elraktározódik, felhasználás hiányában pedig zsírpárnák alakulnak ki. Az időzítésben is legyünk körültekintőek: lefekvés és vacsora között teljen el legalább 3 óra, hiszen minimálisan ennyi időt vesz igénybe, amíg kiürül a gyomrunk.
A testzsír csökkentéséhez azonban nem csak a napi zsírbevitel bizonyos mértékű korlátozása szükséges, hanem ezzel együtt a szénhidrátmennyiségre (elsősorban az egyszerű cukrok), valamint a megfelelő fehérjebevitelre is ügyelni kell. Zsíros tények - BioTechUSA. Alapszabály, hogy mielőtt bármilyen testsúlycsökkentő módszert alkalmaznánk, mindenképpen kérjük ki sportdietetikus véleményét. Érdemes szem előtt tartani ugyanis, hogy a megfelelő sportteljesítmény elérését célzó optimális testösszetételt számos tényező befolyásolhatja, köztük a genetika, a hormonális tényezők, az edzésmódszerek és a táplálkozás együttes hatásai. "Mivel a különböző élettani folyamatok összehangolása komplex feladat, sportdietetikus szakember tud szakszerű támogatást nyújtani a megfelelő sporttáplálkozás összeállításához" – tanácsolja Angyal Viktória. Forrás: Sportorvosi Központ
Krémes édesség és csokoládé helyett inkább telítetlen zsírsavakat tartalmazó, olajos magvakból készült, mézzel édesített müzliszeleteket adjunk tízóraira vagy uzsonnára. Az egészséges táplálkozás alapjait gyermekkorban kell elsajátítani. A minta mi magunk vagyunk, a mi étkezési szokásaink lesznek számukra mérvadók később, felnőttkorukban is. Mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink egészségesen nőjenek fel, s ennek a rendszeres testmozgás mellett legfontosabb alapja az egészséges táplálkozás. Forrás:
A kerti zsázsát otthoni körülmények között, ablakpárkányon is lehet nevelni. Hagyma A konyhai sokoldalúsága miatt mindenki ismeri és szereti, de érdemes rá gyógyhatása miatt is figyelni. A hagymát 2015-ben az év gyógynövényének választották. Káliumban gazdag, magas a C-vitamin tartalma, így természetes antibiotikumként hat, csökkenti a gyulladásokat és harcol a baktériumokkal szemben is. Csökkenti a rovarcsípések következtében kialakult fájdalmat, és megköti a szabadgyököket. A lilahagyma kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a vöröshagyma, és nyersen még finomabb is – ilyen formában ráadásul a hatása is erősebb. Mángold A húsos levelű zöldség tele van minden jóval: A-, C- B1-, B2-vitaminnal, kalciummal, káliummal, magnéziummal, vassal, foszforral és folsavval. Van vörös, zöld és sárga mángold. A fiatal mángold egészen zsenge, érdemes salátát készíteni belőle. A mángold szárának kell némi idő, mire megpuhul, így először ezt dinszteljük meg, csak néhány perc után adjuk hozzá a felaprított leveleket.
Hogyan történik az érbetegek rehabilitációja? A perifériás érbetegségben szenvedők esetében a szakember által végzett állapotfelmérés a kiindulópont: számos teszt, módszer, próba alapján mérik fel, hogy melyek a megmaradt funkciók (és nem azt, hogy milyen funkció veszett el). A rehabilitáció részei a következők: mozgásterápia (egyénre szabott értorna), balneo-hidroterápia lehetőségei (gyógyfürdőzés, víz alatti torna, úszás) fizioterápia (hidrogalván-, diadinamika-, iontoforézis-, magnetoterapia), masszázs- és egyéb -manuálterápiák, életmód-terápia, megfelelő táplálkozás (pl. mediterrán étrend) és testmozgás, pszichoterápia, segédeszköz ellátás (bot, járókeret, könyökmankó, végső esetben kerekesszék). Az érbetegségek I-III. stádiumában a fenti terápiás módszereknek igen nagy a jelentősége. A IV. stádiumban elvégzett amputáció már egy új helyzetbe sodorja a beteget. Ezt azonban szintén uralni kell és lehet. Perifériás érbetegség. Külön terület az ún. "diabéteszes láb" kezelése, aminek a hátterében mind az erek, mind az idegek, illetve az ízületek specifikus elváltozásai állnak.
A gyógyszeres terápia önmagában nem elég, életmódbeli változtatások szükségesek a folyamat megállításához. A perifériás érbetegség (PAD) kezelése a tünetek csökkentésére és az állapotromlás megelőzésére épül. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint mindezekben az orvosi kezelésen túl rendkívül sokat lehet tenni életmódbeli változtatásokkal is. Mi az a PAD? A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. Perifériás érbetegség tünetei nőknél. A betegség előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben, de leggyakrabban a láb artériáit érinti. Éppen ezért legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, - fáradtság, vagy - zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom tipikusan pihenés során elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is – mondja dr. Sztancsik Ilona.
A perifériás érbetegség (PAD) kezelése a tünetek csökkentésére és az állapotromlás megelőzésére épül. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint mindezekben az orvosi kezelésen túl rendkívül sokat lehet tenni életmódbeli változtatásokkal is. Mi az a PAD? A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti. A betegség előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben, de leggyakrabban a láb artériáit érinti. Perifériás érbetegség tünetei oltottaknál. Éppen ezért legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, – fáradtság, vagy – zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom tipikusan pihenés során elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Ha bebizonyosodik a diagnózis, a rizikófaktorok szigorú kezelése és a gyógyszeres kezelés együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia önmagában nem elég, az alábbi életmódbeli változtatások szükségesek a folyamat megállításához.
A PAD legjellemzőbb tünete a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, - fáradtság, vagy - zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom tipikusan pihenés során elmúlik, majd a járáskor ismét jelentkezik. Mivel nem mindig egyértelműek a tünetek, sok érintett más problémának, az öregedés velejárójának tudja be azokat és az orvosoknak sem mindig könnyű beazonosítani a szimptómákat. Holott a korai felismerés igen fontos, hiszen a PAD növeli a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke kockázatát, és kezeletlenül akár üszkösödéshez vagy amputációhoz is vezethet. Perifériás érbetegség tünetei gyerekeknél. A jó hír viszont, hogy ez a betegség jól kezelhető a megfelelő életmód kialakításával, rendszeres orvosi kontrollal és szükség esetén gyógyszereléssel. Milyen jelek lehetnek még gyanús keltőek? Az érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, melynek következtében az érintett szövetek oxigénellátása csökken.
Csak a komplex kezelés lehet igazán hatásos Szinte kizárt egy érbeteg gyógyulása, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. EgeszsegMagazin.hu - Perifériás érbetegség? Ezt lehet ellene tenni!. E célokból természetesen elrendelhető vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő gyógyszerelés, ami sokat javíthat az állapoton – ismerteti dr. - A gyógyszerek mellé azonban a saját elhatározásnak is meg kell születnie, hogy valóban eredményes legyen a terápia. Ha a páciens változtat az életmódján, az orvos pedig rendszeresen ellenőrzi az állapotát, szükség esetén korrigálja a kezelési tervét, az állapotromlás megállítható, a súlyos szövődmények elkerülhetők lehetnek.
Miért kell kezelni az érszűkületet? Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is. A perifériás verőérbetegségek, érszűkület tünetei. - A rizikófaktorok egy az érelváltozások szigorú kezelése nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra. Az elsődleges a dohányzás befejezése, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is (komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges), és egy megfelelő, szükség esetén testsúly csökkentő étrend bevezetésére – mondja Sztancsik doktornő.
Fizikai aktivitás A fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb kezelési mód a PAD-ban. Erre javaslatot tehet az orvos ún. kardiológiai rehabilitáció keretében, vagy fordulhatunk mozgásteraputához, gyógytornászhoz is irányításért. A felügyelt mozgásprogram többnyire egy fokozatosan felépített rendszer, amelyben a gyaloglás, a szobakerékpározás és a lábizom-gyakorlatok is szerepelnek – elsősorban a tünetként jelentkező "intermittáló sántítás" kezeléseképpen. Ha nincs lehetőség szakértő irányításra, a sétát mindenképpen bele kell építeni a mindennapokba, egyre gyorsabban, hosszabb távokon – szükség szerint megállással, tempóváltással. Étrend Mivel sok PAD-betegnek magas a koleszterinszint je, elsősorban ezt kell rendezni, a telített és transzzsírsavak bevitelének csökkentésével. Ezért érdemes kerülni az olyan ételeket, mint a zsíros húsok, húsrészek, a zsíros szalámik, szalonnák és kolbászfélék, a sajtok, a tejszín, a vaj és azzal készült kekszek, leveles tészták. Transzzsírsav ak találhatók többek közt a mélyhűtött pékárukban, pizzákban, tartós süteményekben, gyorséttermi ételekben, chipsekben.