Melyiket választjátok? 🙂 Az édes mogyorósat, a finom mandulásat, a hagyományos dióst, a pikáns citromos-mákost vagy a rumos gesztenyéset? Porhanyós kifli reception. Mindenki megtalálja a saját, személyreszabott kis havasi kiflijét, amiért rajong mindenki, hiszen omlanak a szánkba, porhanyósak, porcukrosak, ünnepiek, mennyeiek! A mérce a szokásos 2, 5 dl-es bögre! 🙂 Hozzávalók: – kettő és negyed bögre fehér finomliszt (28 dkg) – 20 dkg puha vaj – másfél bögre darált dió, vagy mogyoró, vagy mandula vagy mák (kb. 15 dkg), de lehet 2 bögre kókuszból (10 dkg) vagy gesztenyemasszával (abból egy fél, vagyis 12 dkg) – 2 tojás sárgája – háromnegyed bögre porcukor (8-10 dkg) + 1-2 teáskanál vanília kivonat vagy fél vanília rúd kikapart magja + a gesztenyéshez rum vagy rumaroma ízlés szerint, de ne sajnáljátok belőle + a mákoshoz fél citrom héja lereszelve vagy egy-két teáskanál szárított, reszelt ciromhéj A hempergetéshez, szóráshoz: – vaníliás porcukor nagy mennyiségben 🙂 Elkészítése: 1. A hozzávalókból lágy tésztát gyúrunk, ha nagyon ragacsos, akkor adjunk hozzá még egy pici lisztet, de lágynak kell lennie!
Elkeverjük és levesszük a tűzről. Hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, fahéjat, és félretesszük. A máktöltelékhez felforraljuk a vizet a cukorral, majd beleszórjuk a mákot. Elkeverjük, hozzáadjuk a rumot, a citromhéjat, és levesszük a tűzről, félretesszük. A pihentetett tésztát lisztezett deszkára tesszük, és 12-15 részre osztjuk. A kis tésztadarabokat kerekre kinyújtjuk. A tölteléket úgy kenjük rá a tésztára, hogy kb. ugyanolyan vastag legyen, mint maga a tészta. A tészta széleire (fél cm-re) ne tegyünk tölteléket. Kiflikké formázzuk. Sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk, és az összekevert tojásokkal megkenjük. 20 percen át hűvös helyen pihentetjük. Kenjük át még egyszer tojással a kiflik tetejét, és újabb 20 percen át meleg helyen pihentessük. Nagyanyám cukros kiflije, a Vízen kullogó - Vízben kel a porhanyós tészta - Receptek | Sóbors. (A kiflik tetejére tehetünk kevés diót és mákot, hogy megismerjük őket sütés után. De formázhatjuk különböző alakú kifliknek is. ) Előmelegített, 180 C-fokos sütőbe tesszük, és 20 percen át sütjük. A sütőből kivéve ízlés szerint megszórhatjuk porcukorral.
Előmelegített sütőben, 200 C-fokon, 15-20 percen át sütjük. A sütőből kivéve meghintjük porcukorral, és tálaljuk. Barackos vagy lekváros kifli A ráadás az kifliformához nagyon hasonlító patkó: Diós, mákos patkó Hozzávalók a tésztához: 30 dkg finomliszt, 15 dkg vaj, 1 dkg élesztő, 3 dkg cukor, csipetnyi só, 1 mokkáskanál reszelt citromhéj, csipetnyi őrölt fahéj, 1-1, 5 dl tej A kenéshez: 1 db tojás és 1 db sárgája elkeverve A diótöltelékhez: 15 dkg darált dió, 6 dkg cukor, kevés reszelt citromhéj, csipetnyi őrölt fahéj, 1 dl víz A máktöltelékhez: 15 dkg őrölt mák, 8 dkg cukor, 1 evőkanál rum, 1 dl víz, reszelt citromhéj A lisztet beletesszük egy tálba, majd vajjal, sóval elmorzsoljuk. Hókifli - Sütemény és Könnyű Étel Receptek - MesiNasi. Meglangyosítjuk a tejet, feloldjuk benne az élesztőt. Az élesztős tejet hozzáadjuk az elmorzsolt vajas liszthez. Beletesszük a reszelt citromhéjat, fahéjat, és puha, nyújtható tésztát gyúrunk. A tésztát 20 percen át pihentetjük. Közben elkészítjük a töltelékeket. A diótöltelékhez a vizet a cukorral felforraljuk, majd beleszórjuk a diót.
Nem lehet elég aprósütivel készülni az ünnepekre. A hókiflivel mindig garantált a siker. Az apró falatokat nem kell keleszteni, nincs vele sok munka, mégis csodás a végeredmény. A dió ezúttal nem töltelék, hanem a tésztába kell belegyúrni. Nagyon eteti magát, így egy adag villámgyorsan elfogy. Diós, vaníliás hókifli Hozzávalók 35 dkg liszt 25 dkg vaj 10 dkg dió 6 dkg porcukor 1 evőkanál tejföl 1 db tojás 1 csipet só Előkészítési idő: 30 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: A lisztet szitáld egy tálba, és morzsold össze a hideg, felkockázott vajjal. Rakd hozzá a cukrot, a tojást, a sót és a darált diót. Gyors mozdulatokkal gyúrd össze a tésztát. Akkor jó, ha a massza nem ragad a kezedhez. Hogy még lágyabb legyen, állagtól függően adj hozzá egy-két evőkanál tejfölt. A tésztából formázz gombócot, csomagold folpackba, és tedd a hűtőbe legalább fél órára. Porhanyós kifli recept. Pihentetés után a tésztából csípj le diónyi darabokat, és formázz kifliket. A sütiket rendezd sütőpapírral bélelt tepsibe, és 180 fokon süsd világosbarnára 12-15 perc alatt.
Hetven éve, 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. Alább a Bori notesz keletkezésének történetét közöljük Ferencz Győző, a Radnóti hagyaték kezelőjének leírása alapján. Radnóti menetoszlopa 1944. szeptember 17-én indult útnak gyalog Szerbiából, a bori táborból, s egyebek között Belgrádot, Zemunt (Zimony szigete), Pancsovát, Titelt, Újvidéket, Cservenkát, Mohácsot, Szentkirályszabadját érintve vonszolták magukat a munkaszolgálatosok Magyarország nyugati határa felé. (A versek keletkezési helyszínei ezt az útvonalat követik. ) Az elcsigázott foglyok közül útközben többen a kísérő különítményes katonák kegyetlenkedéseinek estek áldozatul. Akik nem bírták az erőltetett menetet és összeestek, azokat lelőtték. Október végére, november elejére Radnóti teljesen legyengült, s huszonegy testileg és lelkileg összetört társával együtt 1944. november 4-én lőtték tarkón a Győr közelében levő Abda község határában. A kivégzésnek híre ment a helyi lakosok között, ezért az ő bejelentésük nyomán 1946 júniusának végén feltárták a tömegsírt.
Élete: Radnóti Miklós Budapesten, egy zsidó családban született. Életét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette. Erre a traumára utal az Ikrek hava című prózai munkája. Az utolsó éveiben a magyar társadalom elutasította Radnóti Miklóst zsidó mivolta miatt, de ő a verseiben nagyon erősen hangsúlyozza magyarságát. Költészete keveredik az Avantgárd és … Háborúban hallgatnak a múzsák "mondják a bölcsek", ám ennek ellenkezője is igaz. A háború mindig szörnyűség volt, de minden háborúban volt olyan ember, vagy olyan művész, aki felemelte szavát a háború ellen. Mindig voltak művészek, akik tanúságot tettek a háborúról, megmutatták annak szörnyűségeit. A XX. században két világháború dúlta fel a világot. Sok millió ember … A "bori notesz" története Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten zsidó polgári családban. Nehéz sorsú költő, hiszen születésekor meghalt anyja és ikertestvére is, majd 1921-ben apja is meghalt. 1940-től kezdve zsidó származtatása miatt munkaszolgálatra hívták be, utoljára 1944.
Összefoglaló 1946. augusztus 12-én Lustig Ignác, a győri izraelita hitközség elöljárója rőfösüzletében egy csomagot adott át Gyarmati Fanninak. Ebben voltak azok a dokumentumok és tárgyak, amelyeket az abdai tömegsír exhumálásakor a 12-es számmal jegyzőkönyvezett holttest ruházatában találtak. Személyes iratok, igazolványok, levelek, fényképek és egy jegyzetfüzet, amely Radnóti Miklósnak a bori munkaszolgálatban 1944 júliusa és október 31. között szellemi erejének megfeszített koncentrációjával írt utolsó tíz versét tartalmazta. Kötetünk ennek a csomagnak a tartalmát közli, kiegészítve azzal az öt kézirattal, amelyet a munkatábor felszámolása előtt Radnóti Miklós barátjának, Szalai Sándornak adott át. A Bori notesz néven ismertté vált jegyzetfüzetben épp ennek az öt versnek a szövege rongálódott olvashatatlanná. Radnóti halálának tisztázatlan körülményei, a kéziratok története, az exhumáláskor előkerült különféle dokumentumok tartalma és állapota olyan kontextusba helyezi verseinek szövegét, amelyben léthelyzet és műalkotás kivételesen szoros kölcsönhatásba kerül.
Az exhumálás során Radnóti ruhájából számos dokumentum, fénykép és levél mellett egy 14, 5×10 cm-es, harminc lapos notesz is előkerült, benne a bori táborban és az erőltetett menet során írt tíz verssel. Ezt a föld alatti enyészetnek húsz hónapig kitett füzetet nevezzük bori notesznek. Bori notesz Internetes kiadásunkban a notesz teljes facsimiléjét közöljük, minden oldal alatt a versnek a modern kiadásban szereplő szövegével. A szövegek mellé beillesztettük a bori versek Radnóti által letisztázott kéziratait is, amelyeket a tábor felszabadítása után Szalai Sándor hozott haza Magyarországra. A noteszben, sorban a következő versek olvashatók. Hetedik ecloga. A vers keletkezési dátuma olvashatatlan, s a Szalai Sándornak átadott külön lapon sincs a keltezés feltüntetve. A szakirodalom ennek ellenére úgy datálja, mint a többi verset: "Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben. 1944. július. " A Hetedik ecloga nyilván ott és abban az időben íródhatott, de tény, hogy a dátuma olvashatatlan.