A Pál utcai fiúk 2019 szeptember 29. vasárnap, 8:01 Szeptember 27-én mutatták be A Pál utcai fiúk című zenés játékot a Csokonai Színház, a közismert Molnár Ferenc-regény zenés színpadi adaptációját Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián készítette. Csokonai Színház / A Pál utcai fiúk / Fotó: Máthé András A Vígszínház ősbemutatója után robbant be a színházak repertoárjába a darab. Pál utcai fiúk debrecen film. Arra a kérdésre, hogy miben rejlik A Pál utcai fiúk sikerének titka, Keszég László rendező szerint kézenfekvő a magyarázat. "Grecsó Krisztián remek szövegkönyvet írt, az átiratban egyáltalán nem érződnek a szükségszerű ugrások, kihagyások. A dalszövegek, maguk a zenés betétek remekül illeszkednek a prózai szövetbe, a dalok mind-mind hozzáadnak valamit az élményhez. A zene pedig olyan popzene, ami magával ragadja a közönséget. " A rendező minden korosztálynak ajánlja a darabot: "Nem értek egyet azokkal a szülőkkel, akik félnek a gyerekeiknek olyan meséket mesélni, amikben halál, szomorúság, agresszió van, mondván, hogy nem szeretnék sokkolni a gyerekeik lelkét ilyesmikkel.
Kelt: 2021. 05. 10 A Pál utcai fiúk musical 2021. július 2-án és 14-én Debrecenben a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lesz látható! Jegyárak és jegyvásárlás hamarosan itt! Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Geszti-Dés-Grecsó: A Pál utcai fiúk. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink. A klasszikus alapmű A dzsungel könyve című musical szerzőinek tollából ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek. A debreceni Csokonai Színház egész estés produkciójában döntő szerepet játszik a tárgyi világ akusztikus megszólaltatása, a színészek zenei-ritmikai kreativitása, a fiatalság ereje, humora, az eredeti mű katartikus üzenete. A Pál utcai fiúk musical 2021. július 2-án és 14-én Debrecenben a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon lesz látható a Debreceni Csokonai Színház előadásában! Jegyárak és jegyvásárlás hamarosan itt!
Zene: Dés László Dalszöveg: Geszti Péter Szövegkönyv: Grecsó Krisztián Rendező: Készegi László • Dés László koncert 2021-ben Debrecenben a Nagyerdei Szabadtérin - Jegyek itt! Ez is érdekelhet
1990-ben jön ki az első album, Ha jön az álom címmel. Ekkor a zenekar országos turnéra indul. A következő pár év is így telik el, minden évben egy új album (1991 A Bál, 1992 A nagy rohanás, 1993 Szerelemharc) és rengeteg fellépés. A Nagy rohanás bemutatójára megtelik a Körcsarnok, a Szerelemharc bemutatójára pedig már a Budapest Sportcsarnokot választja a menedzsment, az akkor éppen 10 éves születésnapját ünneplő zenekarnak. Pál utcai fiúk debrecen 2020. A koncert anyaga még megjelenik egy koncertlemezen, Szajhák és partizánok címen, de kezd elfogyni a kezdeti lendület a zenekarból, egyre nehezebben születnek új dalok és az addig stabilnak mondható felállás is változik, ezekben az években hárman is távoznak a zenekarból: legkorábban Eöry Tamás, majd Papp Ernő, aki helyére Tóth Henrik kerül, Zelenák Tibort, pedig Pfeiler Ferenc váltja. A 90-es évek elején érkező Bördén Szabolcsot, a billentyűs hangszereknél hamarosan Dióssy D. Ákos váltja fel. Turnéik között az egyik legemlékezetesebb, amikor 1995-ben a debreceni Tankcsapdával és a pécsi Kispál és a Borzzal kitalálják és megvalósítják a legendás Hazudós Zenekarok Koncertturnét, amely nagy sikert arat szerte az országban.
A mai kor embere ott épít kapcsolatokat, ahol csak tud, akár csak az Ifjabb Alexandre Dumas regényében megjelenő alakok. A közel kétszáz évvel ezelőtti Párizs fényűző sötétséggel borítja be az emberi szellem érdemeit és a reményt. Azt a reményt, amelybe kapaszkodva egy nincstelen és árva sorsra jutott lány képes lenne kiszakadni a prostitúció mókuskerekéből. Kasztok vannak, amelyek szerint a születési térképed koordinátái határozzák meg a végzetedet, amelyet kimondatlanul is rád mér a közeg, az ember mindig tudja, hol a helye. Ma látszólag több lehetőség van a kitörésre, hiszen az emberiség azóta rengeteg mindent élt át, én mégis úgy látom, hogy ez a lehetőség gyakran csak illúzió. Pál utcai fiúk debrecen 10. Hiszen ma ugyanúgy eladható az ember, akár Marguerite Gautier korában. Hajszoljuk a figyelmet és mások tetszését a virtuális valóságban, és ez folyamatosan torzítja a kollektív emberi szellemet a valóságnak kikiáltott térben is. A pénz talán nagyobb szerepet játszik korunkban, mint valaha. Egy pénzközpontú világot fest le a szerző, amely körül a romantikus világ kering.
Húsz lépésben tekintjük át az útját a szülei színházától kezdve a letaglózó Rozsda és csontig. Vásári bohócok helyett színészeket! Jacques Audiard Rozsda és csont című filmje valószínűleg sokkal nagyobbat durrant volna, ha a tavalyi cannes-i filmfesztiválon nem homályosít el mindent Haneke és a Szerelem. Visszatekintve talán ennek tudható be az is, hogy nem kapott nagyobb visszhangot Marion Cotillard levágott lábú Stephanie-ja sem, pedig ez a színésznő eddigi talán legbátrabb és legőszintébb alakítása.
Ennek felismerése lehetne éppen vulgáris, hiszen Stephanie csak "arra" kell neki, de ebben a helyzetben a legtöbb, amit a lány kaphat az, hogy érezze, tényleg kell a férfinak: "arra" is, de másra is. Rozsda és csont | Matthias Schoenaerts Schoenaerts és Cotillard egyaránt ritka lehetőséget kapott ebben filmben, és tudtak is élni vele: olyan oldalát mutathatják meg a színészi játéknak, ami első ránézésre nem tűnhet nagy feladatnak, pedig teljesen hétköznapi figurákat ezerszer nehezebb eljátszani, mint sokoldalú, bonyolult személyiségeket. Schoenaerts azt mutatja meg, hogy lehet érzékenyen megjeleníteni egy ösztönlényt, és a sem túl intelligens, sem különösebben szerethető Ali figuráját minden perccel közelebb hozza a nézőhöz. Cotillard csodálatosan őszinte alakítását nézve pedig különösen elgondolkodtató, hogy miért akkor kap igazi vállveregetést egy színész, ha kikenve-kifenve "más bőrébe bújik"? A saját bőr mióta nem eléggé érdekes? Ki és mikor döntötte el, hogy a legnagyobb színészi teljesítmény az, ha valaki több tonnányi smink vagy maszk alá bújtatva, sokszor cirkuszi bohóccá züllesztve parádézik?
Akárhogy is, nem vagyunk becsapva. A film annyira fölemelő, mint amennyire kegyetlen, és mindkét végletben tökéletesen hiteles.
Cotillard partnere a már általunk is ajnározott belga Matthias Schoenaerts, aki a Bikanyak után újabb, szintén a nyers fizikalitásra építő, szenzációs alakítást nyújt. Stephanie és Ali, a kisfiát egyedül nevelő, többek között illegális bokszmeccsekből élő férfi először egy diszkóban találkozik, majd miután megtörténik a szörnyű baleset, a lány megérzi, hogy csak olyan ember segíthet neki átvészelni a poklot, aki nem ésszel, hanem a zsigereivel él. A lány ösztönösen tudja, hogy Ali nem fog - mert nem tud - beszélni érzésekről, arról, milyen az, ha az ember elveszíti mindkét lábát. Ehelyett azzal segít neki, hogy ugyanúgy nőként kezeli. Helyesebben: ugyanúgy kezeli, mint akármelyik nőt. Nem különösebben kedves vele, de nem is bunkó, és az első - majd minden további - adandó alkalommal megdugja. Furcsa kettősség van a viszonyukban, hiszen ebben az egyszerű, nem túl okos férfiban fel sem merül, hogy Stephanie meg van csonkítva, hiszen ami neki kell egy nőben, az a baleset után is sértetlen maradt.
A fantasztikus sikerű A próféta rendezője egy nőről és egy férfiról készítette új filmjét. Mindkettejüknek megvan a maga tragédiája, hát egymásba kapaszkodnak, és egymásból próbálnak erőt meríteni. Az Oscar®-díjas Marion Cotillard Stéphanie-t alakítja, aki kardszárnyú delfineket idomít, és egy bemutatón szörnyű balesetet szenved. Új életét elviselhetetlennek érzi, és Alihoz (Matthias Schoenaerts – Bikanyak), a saját nehéz életével küszködő utcai bunyóshoz menekül segítségért. Váratlan kapcsolatuk egyszerre hoz vad szenvedélyt és szenvedést mindkettejük életébe. Az ő világukban a szerelem vagy a fájdalom sosem a szokásos formájában jelentkezik: sokszor ők sem tudják, hogy mikor melyikkel találkoznak.