A kezdetben pár ezer palackkal dolgozó pincészet mára megsokszorozta teljesítményét, éves termelésük eléri a százezer palackot. A preferált borkészítési eljárásnak megfelelően az üde, gyümölcsös jegyeket hordozó szőlőfajták képezik a kínálat javát is. A reduktív fajták közül a Olaszrizling, Királyleányka, Sauvignon blanc, Rizlingszilváni, Irsai Olivér, Sárga muskotály, rozék közül a Pinot noir és a Kékfrankos kerülnek palackba. Az utóbbi években az újítások és a kísérletező kedv jegyében a hordós erjesztésen is egyre nagyobb a hangsúly a Kősziklásnál. A "fahordós fajták"-ból Rajnai rizling, Chardonnay, Pinot blanc, Hárslevelű, Juhfark és Furmint, vörösborokból Pinot noir és Kékfrankos képezi a szortimentet. Kősziklás irsai olivér oliver evans quintet. Ez pedig nemcsak Neszmélynek és Komárom-Esztergom megyének, hanem az egész országnak is előnyére válhat, válik. Aki még nem tette, vesse bele magát az alapszintbe nyugodtan, a rizlingszilváni tól az irsai n keresztül a sauvignon blanc -ig élvezetes és szerethető majdnem minden, ami a pinceajtón túlra kerül.
A fahordós fajtáknál a rajnai rizling, a chardonnay, a pinot blanc, a hárslevelű, a juhfark és a furmint tartoznak a kiválasztottak közé. Vörösborainkat pinot noirból és kékfrankosból készítjük. Fontos célunk, hogy megtaláljuk azokat a szőlőfajtákat és a hozzájuk leginkább illő borkészítési eljárásokat, melyek jól tükrözik a Neszmélyi Borvidék valódi értékét. Béger Ákos és Emmer Szabolcs Borvidék: Neszmély Dűlők: Kősziklás Szőlőfajták: Királyleányka, Irsai Olivér, Olaszrizling, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Sárga musotály, Cserszegi fűszeres, Rizligszilváni, Chardonnay, Pinot blanc, Juhfark, Pinot noir, Merlot, Cabernet sauvignon Talaj: Löszös barna erdőtalaj, mészkő, homokkő és dolomit. Borkészítés: "Döntően friss, üde, gyümölcsös fehér- illetve rozéborok készülnek. De készítünk a borvidék értékét, potenciálját jól tükröző testes, fahordóban erjesztett és érlelt borokat is. Kősziklás Irsai Olivér — Kősziklás Irsai Oliver Willis. Kísérletező borászatként szeretnénk egyes évjáratokból ránk jellemző kézműves borokat, igazi borkülönlegességeket is alkotni. "
Fahordóban elsősorban Chardonnay, Pinot blanc, Juhfark fajtákat érlelünk. Vörösboraink aránya 10% alatti, melyek Pinot noirból és Cabernet sauvignonból készülnek. Kősziklás Borászat Kősziklás Királyleányka 2021 Vinagora 2022 Ezüstérem Szőlővirág illatú borát megkóstolva fehér húsú őszibarack illetve némi egres érezhető. A kevés maradékcukor élénk savait kedvessé teszi. Kősziklás Sauvignon Blanc 2021 Vinagora 2022 Ezüstérem Mind illatában, mind ízében a fajtára jellemző ˝zöld˝ zamat kavalkáddal találkozunk. Kősziklás Irsai Olivér 2020 (Neszmély) 0,75l. A reduktív készítési módnak köszönhetően friss, harsány és lendületes.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó az Oktató magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: vasárnap, 2012. június 10. Nézettség: 987 Tetszik 0 megjegyzés | 1 / 0 oldal A pozsonyi csata POZSONYI CSATA The Battle of Pressburg / Pozsonyi csata 907. Pozsonyi csata (Történelmi Filmek)
907. július 4-én kezdődött a pozsonyi csata, melyben a honfoglaló magyarok döntő győzelmet arattak Liutpold bajor őrgróf seregei felett, aki Pannónia visszaszerzése érdekében tört a törzsszövetség területére. A függetlenség napja | Demokrata. Az ütközetben aratott diadal nyomán a Dunántúlon is megszilárdult magyar uralom; ezt követően aztán több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Bár a honfoglalás hivatalos dátumának 895-96-ot tartjuk, őseink letelepedése a Kárpát-medencében egykét évnél jóval hosszabb folyamat volt: a Dunántúl például csak a 900-as hadjárat során került a magyarok kezébe, mely hódítást követően a szállásterületek határa körülbelül a Fischa és Morva folyóknál húzódhatott. Árpád és alvezérei 895 után megsemmisítették Szvatopluk morva nagyfejedelem országát, és megszállták a Keleti Frank Birodalom keleti területeit, ahol szláv fejedelmek és a bajor őrgróf uralkodtak, mint a király vazallusai. Liutpold őrgróf 907-es hadjáratának célja ennek megfelelően a magyarok kiűzése volt, amihez komoly segítséget kapott Gyermek Lajos királytól (ur.
A magyarság történetében ugyanis a vesztes csaták – lévén Európa védőpajzsaként szolgálunk több mint ezer éve – ugyanakkora jelentőséggel (vagy sokszor még nagyobbal) bírnak, mint a győztesek. Ok-okozati összefüggésben így fordulhat elő az, hogy amíg valaki kívülről fújja a mohácsi csata részleteit, maximum csak hallomásból ismeri a pozsonyi csatát. Noha a "merjünk kicsik lenni" életérzésre az államszocialista évtizedek szándékosan ráerősítettek, önmagában az, hogy a vesztes csatákat gyakran előtérbe helyezik, még nem egyenlő azzal, hogy vesztes vagy alávaló nemzet lennénk. Vereség és vereség között is vannak különbségek, így például hiába harcoltunk a vesztes oldalon a II. 907 pozsonyi csata 5. világháború során, erkölcsi értelemben a győztes oldalon fejeztük be azt, míg Románia esetében ez éppen fordítva van. Mindezt részben azért éreztem szükségesnek megemlíteni, hogy a győztes csatáinkat ne azért ismerjük, mert "végre győztünk", hanem azért, mert történelmünk fényes lapjaira tartoznak, valamint ismeretük elengedhetetlen a teljes, koherens történeti szemlélethez.
Megemlítendő még Bánlaky (Breit) József, aki " A magyar nemzet hadtörténelme " című 24 kötetes művében (megjelent 1929-1942 között) ugyancsak beszámolt a csat feltételezett lefolyásáról. A nagyarányú német támadás idején a Keleti Frank Királyság élén Arnulf fia, a 907-ben mindössze 14 éves IV. (Gyermek) Lajos állt. A magyarok kiirtását célzó hadjárat a következő parancsra történt: " decretum... Ugros eliminandos esse / rendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak. Pozsonyi csata 907, litográfia 1873. " A király a támadással Luitpold őrgrófot, és Theotmár salzburgi érseket bízta meg, a csapatszállító dunai hajóhad élére pedig rokonát Sigihard (Sieghard) herceget nevezte ki. A magyar seregek élén sajnos nem tudjuk ki állhatott. A történészek körében ma is vita tárgyát képezi, hogy Árpád fejedelem élt e a csata idején. Az egyik vélekedés szerint ő maga vezette a magyarokat (fiaival), ám a csatában elesett. Ennek ellentmondani látszik, hogy a forrásokban semmilyen említés nem esik Árpádról. A másik teória a csata előtti napokra teszi Árpád halálát, és azt állítja, hogy a németek éppen ezen esemény miatt időzítették támadásukat a fejedelem halála utáni napokra.
A győztes hadak az ütközet utáni éjszakán átúsztatták erőiket a Dunán, hogy a másik nagy német sereget, a Liupold herceg vezette erőket meglepjék. Így a második csata július ötödikének hajnalán történt, amikor a magyarok teljesen váratlanul meglepték a Duna északi partján állomásozó Liutpold táborát. A győzelem most is egyértelmű volt, a németek nagy része elesett az ütközetben, csak kevesek tudtak Ennsburg felé elmenekülni. Az újabb győzelmet arató magyarok ezt követően a dunai német flottát védelmező erőket verték szét, majd a hajók megszerzése után megindultak Ennsburg felé ahol a 14 éves frank király serege állomásozott. Az uralkodó seregét július 5-én rohanták le, ez volt a harmadik nagy csata, melyben ismételt győzelmet arattak, a menekülést színlelő majd ellentámadó taktika alkalmazásával. 907 pozsonyi csata es. Az ütközetben elesett Sigihard herceg, és maga a király csak nagy nehézségek árán tudott Passau felé elmenekülni. A győzelemittas magyarok egészen a Lech folyóig üldözték a menekülő németeket, miközben feldúlták és felgyújtották a vidéket.
Amennyiben Árpád nem élt a csata idején, úgy vélhetően öt fia közül a legidősebb Levente (Liüntika) vezethette a magyarokat, és ő maga lehetett a fejedelem is. (Árpád fiai: Liüntika/Levente, Tarkacsu/Tarhos, Jelekh/Üllő, Jutocsa/Jutas és Zolta. 907 pozsonyi csata se. A fejedelmi székbe nem mindannyian kerültek, a feltételezett sorrend szerint Árpádot Levente követte az uralkodásban, majd testvére Jelek következett. Ám ezt követően további testvéreik már nem lettek fejedelmek, mert hamarabb elhaláloztak, így fiaik foglalhatták el a fejedelmi széket: előbb Jutocsa fia Falicsi/Fajsz 947-ben, majd Zolta fia Taksony 955-ben. ) A Pozsony térségében támadó hadak – melyek létszáma nem ismert, de legalább másfél, vagy kétszeres túlerőben lehettek a magyarokkal szemben – az Enns folyó menti Ennsburgnál gyülekeztek 907 májusában. Egyes becslések 100 ezerre teszik a németek, és alig 40 ezerre a magyarok számát (eszerint négy tümen, vagy tömény alkotta a magyar sereget) ám sokak szerint ezek túlzott számok, hiszen a kulcsfontosságú 955-ös augsburgi csatában is tízezer alatti seregek ütköztek meg.
A 20. század első felében – beleértve a dualista időszakot is – szintén nem játszott központi szerepet, a Horthy-korszak önazonosításához pedig sokkal inkább dukált a Szent István-i örökség előtérbe helyezése. Uralmunk megszilárdítása a Kárpát-medencében - 1115 éve zajlott a pozsonyi csata - Nemzeti.net. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna ismereteik a pozsonyi csatáról, de a 907-es eseményeket egyértelműen a rendszerváltoztatás utáni úgynevezett "nemzeti radikális" közeg fedezte fel magának (újra). A 895-896-os honfoglalás (vagy többek szerint a Kárpát-medencébe való visszatérésünk) új politikai és hadászati viszonyokat teremtett a térségben. Az ereje teljében lévő Magyar Nagyfejedelemség fokozatosan tolta ki a határait nyugati irányba, mely szükségszerűen feszültséget teremtett a Keleti Frank Királysággal. Liutpold bajor őrgróf kezdeményezésére 907-ben döntött úgy a királyság, hogy ellencsapást mér a magyarokra és kiszorítja őket a nyugati, egykori frank területekről. Liutpold vállalkozására áldását adta az akkori király, Gyermek Lajos, de még maga a pápa is, lévén eleink ekkor még pogányok voltak.