Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Az ember társas lény Engem az élet kényszerített arra, hogy társ nélkül éljek, de nem egyedül, hanem a gyermekeimmel, persze ez nem ugyanaz... Vele szerettem volna örökké élni, de mással el sem tudom képzelni, úgy, hogy marad örökre az egyedüllét, ami persze nem könnyű 21 év csodálatos év után. Ennek ellenére most egy lakatlan szigetre vágyom... Egyedül nem egy hosszú együttélés után jó egy kicsit egyedül... főleg ha van egy szuper gyereked... És mi van akkor ha egy igazán társas lényt rákényszerítenek az egyedűl létre? Ezt, hogy lehet elviselni??? Tanácsot kérek szépen! Rá kényszeríteni úgy lehet, hogy elhagyom a terhes barátnőmet aki a harmadik gyerekét váyenkor hogy lehet ezt túlélni. Az ember társas lény, de az állatvilágban is megfigyelhető, hogy párban jobban érzik magukat. Divat manapság "büszke" szinglinek lenni. De ez többnyire a jéghegy csúcsa. A szinglik nagy része is titkon társat keres magának. Nagy ajándék az élettől, ha az ember csaknem tökéletes társra lel, hiszen a hosszú kapcsolat titka a kölcsönös alkalmazkodás is.
Az egyik erős volt és bátor, de ivott. A másik romantikus, de nem monogám. A harmadik ügyes, támaszt nyújtó, de nem hűséges. Heti rendszeres kávézásaink fő témája továbbra is: a férfi. Évi szenved, és végtelenül boldogtalan, mert nincs társa. Minden egyéb vágya eltörpül emellett az egy mellett. Próbáltam vigasztalni többször is. Felsoroltam, mi mindent sikerült már elérnie az életében önerőből. Rossz módszert választottam. Évi mindannyiszor haragosan félbeszakít: -- Te ezt nem értheted! Borcsa barátnőmmel egyre ritkábban találkozom. Valószínűleg saját kudarcérzésem miatt. Borcsát évek óta veri a férje. Megpróbáltam már mindent. Beszéltem a fejével. Beszéltem a férjével. És beszéltem pszichológus barátnőmmel is. Borcsát elláttam szakirodalommal. Felvilágosító előadásokat tartottam neki, melyben felvázoltam, milyen szép az élet, ha nem fenyítik, nem fojtogatják, és nem zsarolják az ember lányát. Bemutattam őt egy aktivistának, aki a nők elleni erőszak szakértője. Magamnál altattam. Borcsa azonban két nap múlva hazament.
Ilyen a kortárs csoport. A csoport létrejöttének okai Közös érdeklődési kör, értékek hiedelmek (vallási közösség) Egyéni szükségletek, érdekek Társas együttlét óhaja (idősek klubja) Közös, eredményes munkavégzés igénye (team) Magasabb szellemi teljesítmény iránti törekvés A vezetővé válás óhaja Csoportidentitás Referencia csoport: az a csoport, amellyel azonosul az egyén személyisége, értékeivel és normáival egyező elveket vall, lényegében a csoport formálja az egyén attitűdjeit, személyiségére kihat. A saját csoporttal való azonosulás döntő szerepet játszik önértékelésünk kialakulásában. A csoportidentitás: a csoporttal való azonosulás, mely mély evolúciós gyökerekből ered.
2009. június 02.
Szindbád karcsú, nyúlánk, de elég izmos férfiú volt, már gyermekkorában megtanulta a valcert és a polkát, és a nyeregben is megállotta helyét, ha rókát kellett űzni a dércsípte, rőtbarna mezőkön. Mindazonáltal nagyon kevés szerencséje volt a nőknél. Krúdy gyula szindbád novellák. Szindbád ugyanis hirtelen ellustult, ha arra került a sor, hogy valamely csipkés szoknyafodrocska után Budáról Pestre menjen. Valamint nem volt kedvelője a hosszadalmas ácsorgásoknak sem utcasarkokon, kapumélyedésekben, a Halászbástyán vagy a kis budai cukrászboltban, ahol a nőket várni szokták. Türelmetlen volt, ideges volt, és csodálkozó komolysággal kérdezte a kis kalaposleánytól: "Szívgyönyörűség, most van öt óra? " Máskor egészen egyszerűen elmellőzte a kitűzött találkát, és nyújtózkodva, ásítozva hevert a szőnyegen, amíg valahol messze, egy görbe kis budai utcácskában, midőn már leereszkedőben volt a téli köd, titokzatosan, csöndesen állott egy kocsi, és a kocsifüggönyök minden percben készen voltak arra, hogy nyomban leereszkedjenek.
– Ezen az úton már egyszer megtámadtak… Azért kértem. Bocsásson meg. A kendőt az arcára húzta, és a keze remegett Szindbád kezében. A Nefelejcs utcán befordultak, és egy kapu előtt megállottak. – Isten áldja meg önt, köszönöm, hogy elkísért – mondá a leány, és a csengő gombját hosszasan megnyomta. Szindbád csodálkozva nézett a leányra: – Nos? Már elválunk egymástól? Hisz még meg sem ösmerkedtünk! Engedje meg, hogy szobájába kísérjem, idekünn hideg van, megfáztam. Könyv: Krúdy Gyula: Szindbád és társai - Válogatott novellák. – Máskor, uram. – Szép gyermekem, nem bánja meg, ha szeretni fog… – Máskor, uram. Most valami dolgom van otthon. Kérem, maradjon itt a ház előtt. Valami virágot vagy egyebet ledobok önnek ablakomból, ha szobámba értem. Így szólt a leányka, és ugyancsak kellett vigyáznia, hogy a fojtogatott zokogás el ne némítsa hangját. A kendő alatt forrón és erősen megszorította Szindbád kezét. – Ön jó fiúnak látszik… A kapu e percben felnyílott, és a leány kendőjét arca elé rántva, gyorsan, titokzatosan besurrant a kapun. A kaput dörmögve vágta be valaki, és Szindbád elégedetlenül tett néhány lépést a ropogó havon.
Kellett neki riportot írnia ilyen rázós témáról! De meg is lett a böjtje. Egy kis hajsza ellene a sajtóban – gondolom a kutyaütő firkászok élvezték, hogy belerúghatnak egy igazi nagyságba… Ezután – finoman fogalmazva – kiesett a pikszisből. Az addig ünnepelt író egyszerre sehová sem kellett, művei mintha elveszítették volna irodalmi értéküket. Telt az idő és jöttek a betegségek. Szélütés, amiből felgyógyult ugyan, meg a többi, máj, gyomor, tüdő – van még valamilyen belső szerv? Krudy gyula szindbád . -, amelyek miatt vissza kellett fognia magát, változtatnia kellett addigi életmódján. Ez már csak azért sem ment túl nehezen, mert rohamos ütemben szegényedett el. 1930. január 18-án ugyan Baumgarten-díjat kapott, de addigra már rendesen el volt adósodva. Ekkortájt költözött ki a családjával Óbudára, az általa az örökkévalóságba emelt zegzugos kis utcák birodalmába. A szegénységgel, gondokkal nemigen tudott mit kezdeni. Jött a régi gyógyszer, a pia. Ami azért acélosabb szervezeteket is kikezdett már, mint az övé volt.
A hajós elgondolkozva nézett utána. Tizenhat éves lehetett a leány, és aranybarna haja koszorúban volt, mint a virágszál. A termete karcsú, vékonyka: igen szép menyasszony lesz belőle a másvilágon – gondolta Szindbád, amíg tunyán felhajtotta poharát. A zene zengett, és a szivarfüst könnyű fellegként lebegett a lámpások körül. Krúdy gyula szindbád második útja. A nők – itt többnyire könnyűvérű, éjszakai nők találkoztak – farsangi jókedvvel emelték kezükkel uszályukat, és a fényes cipőket könnyű por lepte be. A hajdíszek megbomlottak, és a kiszabadult hajszálak, mint a hosszú fűszálak a szélben, röpködtek tánc közben. A nők többnyire itt tanultak meg táncolni, és a valcert mindnyájan férfimódjára táncolták, mint azon idős, de még nem elvirult, hervatag, de még szépségére büszke, hatalmas termetű, bécsi asszonyság táncolta, aki csak néha-néha ereszkedett a táncolók közé, és briliánsai, valamint mályvaszínű selyemuszálya előtt tiszteletteljesen nyitottak utat a ház fiatal hölgyei. A zene ilyenkor vígabban, erőteljesebben zengett az emelvényről, a szemüveges karmester fogatlan szájával sűrűn kiáltotta: – Bravó, Téssza!
Tehát Szindbád amolyan pillanatképeket lát, és ezekből a töredékes, villanásnyi benyomásokból fantáziája segítségével történetmozaikokat hoz létre. Ezekbe a történetekbe természetesen saját magát is beleképzeli. Ezeket az elképzelt szerepeit Krúdy zárójellel különíti el a harmadik személyű elbeszélői szólamtól, amely egyébként szintén Szindbád gondolatait és lelki folyamait ismerteti. Ezek az elképzelt helyzetek logikátlanul vannak egymás mellé rendezve, hiszen a csapongó fantázia irányítja őket. Szindbád-történetek | Krúdy Gyula munkái | Kézikönyvtár. Az egyetlen rendezőelv az idő múlása, ám ha az időbeliséget jelentő kifejezéseket megnézzük (egyszer, esténként, nappal, délután, este, éjszaka, napközben, éjjel), akkor azt látjuk, hogy az idő nem mérhető pontosan és nem vonalszerűen halad előre. Ennek oka a belső nézőpont. A belső idő teljesen szubjektív, nem kell célelvűnek lennie. Szindbád magatartása a szemlélődő és a látott dolgokra reflektáló emberé, tehát a szövegben látvány és reflexió váltja egymást. A kettő egymásra mutató játékával, ide-oda billegtetésével (oszcillálásával) tudatállapotszerűséget hoz létre Krúdy.