Már 6, 373 recept a Kifőztükön Gyors hajtogatott tepertős pogácsa Hozzávalók 60 dkg liszt 15 dkg vaj 2, 5 dkg friss élesztő 1 dl langyos tej 15 dkg tejföl 2 tojássárgája 3 kávéskanál só 15 dkg darált, fűszeres tepertő a tetejére: 1 tojás Az élesztőt a tejben felfuttatjuk. A liszthez adjuk a sót, elmorzsoljuk benne a vajat. Kis mélyedést készítünk a közepébe, ide tesszük a tejfölt, a tojássárgáját és az élesztős tejet. Az egészet jól összedolgozzuk. Lágy, de nem ragacsos tésztát kell kapnunk; ha nagyon ragadna, szórunk még hozzá lisztet. Kb. 1/2 órát letakarva kelesztjük. Lisztezett felületre borítjuk, és a kívánt vastagságra nyújtjuk. A darált tepertővel vékonyan megkenjük, és bejgli módjára feltekerjük. Így is pihentetjük 20 percet. Kinyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, és tepsibe sorakoztatjuk. Itt további 1/2 órát pihentetjük. Hajtogatott tepertős pogácsa recept. A felvert tojással lekenjük, és 200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Tipp: ezzel a technikával szép, réteges lesz a pogácsa, és hamarabb elkészül.
Hajtogatott tepertős pogácsa (Luca pogácsa) Ezt a pogácsát én Luca pogácsának szoktam elkészíteni, Luca napján. A gyerekek még mindig izgatottan várják, hogy vajon olyan pogácsát sikerül-e kivenniük a tálból, ami pénzt rejt, így szerencsét hozva nekik a következő évre. Hozzávalók: 50 dkg liszt 15 dkg darált tepertő 10 dkg tiszta disznózsír 2 tojás sárgája 2 dl tejföl 2, 5 dkg élesztő 1 evőkanál só pici tej, cukor Elkészítése: A cukros tejben felfuttatom az élesztőt. A liszthez hozzáadom a tojás sárgát, a felmelegített zsírt a sót és a felfutott élesztőt. A tejfölt lassan adagolom hozzá, mindaddig, míg lágy tésztát nem kapok. Jól megdagasztom, majd kinyújtom és megkenem a darált tepertő 1/3 részével. Összehajtogatom és fél óráig pihentetem, meleg helyen. Hajtogatott tepertős pogácsa anditól. Ezt a műveletet még kétszer ismétlem meg. Mikor harmadszorra is kinyújtottam, kb egy centi vastag tésztát kell, hogy kapjak. Ekkor pogácsa szaggatóval kiszaggatom. Tepsibe téve még fél óráig pihentetem, tojás sárgájával megkenem a pogácsa tetejét, majd kisütöm.
A tenyerünk közé véve kicsit megsodorjuk mindegyiket. Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk a pogácsákat, majd a tetejüket lekenjük felvert tojással (vigyázzunk, hogy az oldalára ne kenjünk tojást, mert akkor nem emelkedik fel a pogácsa). Sütés előtt 30 percig még a tepsiben, letakarás nélkül újra kelesztjük. 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk, majd 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük (légkeveréssel 180 fokon, 15 perc alatt sül meg). Tepertős pogácsa, ahogy a tapasztalt háziasszonyok csinálják - Recept | Femina. Ajánljuk még: Még több szuper pogácsarecept >>> Kolbászos-tejfölös pogácsa >>> Krumplis pogácsa >>> Megjegyzés A pogácsát nem szabad lassan, alacsony hőfokon sütni, mert kiszárad és kemény lesz. - kgizike Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek Friss Napi praktika: hasznos konyhai trükkök, amiket ismerned kell Válogatásunkban olyan konyhai praktikákból szemezgettünk, amiket ti, kedves olvasók küldtetek be, gondolván, hogy mások is jó hasznát veszik a kipróbált, jól bevált trükknek.
( Ha valaki ezt a pogácsát Luca pogácsának készíti, akkor szaggatás után bele lehet nyomkodni a lemosott pénzérméket a még sütés előtt álló pogácsába. ) Jó étvágyat! K. Gasztronómiai rendezvények
Összefoglaló 1946. augusztus 12-én Lustig Ignác, a győri izraelita hitközség elöljárója rőfösüzletében egy csomagot adott át Gyarmati Fanninak. Ebben voltak azok a dokumentumok és tárgyak, amelyeket az abdai tömegsír exhumálásakor a 12-es számmal jegyzőkönyvezett holttest ruházatában találtak. Személyes iratok, igazolványok, levelek, fényképek és egy jegyzetfüzet, amely Radnóti Miklósnak a bori munkaszolgálatban 1944 júliusa és október 31. között szellemi erejének megfeszített koncentrációjával írt utolsó tíz versét tartalmazta. Kötetünk ennek a csomagnak a tartalmát közli, kiegészítve azzal az öt kézirattal, amelyet a munkatábor felszámolása előtt Radnóti Miklós barátjának, Szalai Sándornak adott át. A Bori notesz néven ismertté vált jegyzetfüzetben épp ennek az öt versnek a szövege rongálódott olvashatatlanná. Radnóti halálának tisztázatlan körülményei, a kéziratok története, az exhumáláskor előkerült különféle dokumentumok tartalma és állapota olyan kontextusba helyezi verseinek szövegét, amelyben léthelyzet és műalkotás kivételesen szoros kölcsönhatásba kerül.
Radnóti Miklós (1909-1944) Budapesten született edeti neve Glatter Miklós. Születésekor meghal édesanyja és ikertestvére, amiért később lelkiismeret furdalás gyötri. Ikrek hava című művében írja le (1939). édesapját 12-éves korában veszti el, nagybátyja Grosz Dezső gondoskodik róla. A Markó utcai Főreál gimnáziumba kezdi tanulmányait. 1926-ban Gyarmati Fannival megismerkedik, sírig tartó szerelem alakul ki. 1930-ban megjelent első verseskötete ( Pogány köszöntő). Ősszel a szegedi egyetemen magyar-francia szakra iratkozott be. Sík Sándor, " a nagy professzor ", fölfigyelt rá, meghívta tudósképző szemináriumába. Radnóti egyik alapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1931-ben elkobozták Újmódi pásztorok éneke című kötetét, és izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélték; ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztették. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Szigorlatának címe Kafka Margit művészeti fejlődése. Ebben az évben házasságot köt ifjú szerelmével. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott.
Tovább olvasom Bori notesz – Abdai dokumentumok Megjelenés dátuma: 2017-11-29 Terjedelem: 160 oldal Méret: 168 x 238 mm ISBN: 9789632279954 3 999 Ft 3 199 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap 1946. augusztus 12-én Lustig Ignác, a győri izraelita hitközség elöljárója rőfösüzletében egy csomagot adott át Gyarmati Fanninak. Ebben voltak azok a dokumentumok és tárgyak, amelyeket az abdai tömegsír exhumálásakor a 12-es számmal jegyzőkönyvezett holttest ruházatában találtak. Személyes iratok, igazolványok, levelek, fényképek és egy jegyzetfüzet, amely Radnóti Miklósnak a bori munkaszolgálatban 1944 júliusa és október 31. között szellemi erejének megfeszített koncentrációjával írt utolsó tíz versét tartalmazta. Kötetünk ennek a csomagnak a tartalmát közli, kiegészítve azzal az öt kézirattal, amelyet a munkatábor felszámolása előtt Radnóti Miklós barátjának, Szalai Sándornak adott át. A Bori notesz néven ismertté vált jegyzetfüzetben épp ennek az öt versnek a szövege rongálódott olvashatatlanná.
Radnóti halálának tisztázatlan körülményei, a kéziratok története, az exhumáláskor előkerült különféle dokumentumok tartalma és állapota olyan kontextusba helyezi verseinek szövegét, amelyben léthelyzet és műalkotás kivételesen szoros kölcsönhatásba kerül. Ezért olyan értékesek azok a dokumentumok, amelyek testi pusztulásának nyomait és költői képzeletének utolsó fellobbanásait egyszerre őrzik. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. (a szerk)