A Liszt Ferenc Zeneakadémia a magyar zenei felsőoktatás zászlóshajója és legfontosabb hangverseny-helyszíne, mai épülete pedig Budapest egyik legismertebb és legszebb szecessziós műemléke. A Magyar Királyi Zeneakadémiát 1875-ben alapították, a kezdetekkor Liszt Ferenc Duna-parti lakásában működött. 1879-ben költözött a régi Zeneakadémia az Andrássy (akkor Sugár) út 67-es száma alatt álló neo-reneszánsz épületébe. 1907-ben adták át mai épületét, mely a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkán áll. Tervezői Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek voltak. A homlokzat központi eleme a Stróbl Alajos által megformázott monumentális Liszt Ferenc-szobor, az eredeti festett üvegablakokat Róth Miksa készítette. 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8 Hétfő: 10:00 – 18:00 Kedd: 10:00 – 18:00 Szerda: 10:00 – 18:00 Csütörtök: 10:00 – 18:00 Péntek: 10:00 – 18:00 Szombat: 10:00 – 18:00 Vasárnap: 10:00 – 18:00 Metro 1- Megálló: Oktogon Villamos: Nr 4-6 - Megálló: Király utca
A zeneművészet intézményesülése fontos mérföldkő volt a magyar kultúra számára, hiszen "a muzsika vérébe van oltva a magyarnak. Történelmi multunkban jelentős szerep jutott mindig a zenének, amelybe bele sírtuk örömünket, bánatunkat egyaránt" – írta 1907-ben az Építő Ipar című folyóirat. Először az 1860-as években vetődött fel egy magyar zeneakadémia létesítésének ötlete, ám a megvalósításra több mint 10 évet kellett várni. Többszöri sikertelen kísérlet után az országgyűlés végül elfogadta az indítványt, és 1875-ben létrejött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia. Liszt Ferenc portréja az 1880-as évekből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az akadémia elnökének az ekkor már nemzetközi szinten is híres Liszt Ferencet, igazgatónak Erkel Ferencet, rendes tanárnak pedig Volkmann Róbertet nevezték ki. Liszt és Erkel zongorát, Volkmann pedig zeneszerzést tanított. Az intézmény ügyeinek intézésével a kultuszminisztériumot bízták meg. A minisztérium a Duna-parti Hal téren bérelt egy házat, aminek első emeletén lakott Liszt is, aki háromszobás lakásának szalonjában tartotta meg óráit.
2022. február 26. szombat 9 óra MEGTELT és 2022. február 27. vasárnap 9 óra MEGTELT Zeneakadémia Egy terézvárosi tér világhírű épülete Épületismertető séta a Zeneakadémián A felsőfokú zenei oktatás, művészképzés számára alapított Zeneakadémia (1875) a Hal téri zeneiskola, majd a Sugár úti palota után 1907-ben költözhetett végső otthonába. az egykori Gyár – Király és Kemnitzer utca által határolt területre - Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket kérték fel, hogy tervezzék meg az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia épületét. Méretében, külső-belső díszítettségében, szerkezeti megoldásaiban új "szentélyt emeltek a zeneművészet múzsájának". A kimagasló iparművészeti alkotás értékes elemei: Zielinski Szilárd vasbetonszerkezete, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, a pécsi Zsolnay kerámiagyár eozinmázas csempéi és díszei. A Zeneakadémia, mely tiszteletből felvette elnökének, professzorának, Liszt Ferencnek a nevét, a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne, világszerte ismert Zeneművészeti Egyetem.
Alapítója születésnapját minden évben számos programmal ünnepli a Zeneakadémia. A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál által szervezett koncerteken kívül a Zeneakadémia ezúttal két önálló programot mutat be. Kovács Gergely, a 2021-es Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny magyar díjazottja Csajkovszkij, Schumann és Liszt műveiből állította össze műsorát. Korosztályának egyik kiemelkedő tehetsége, és annak a billentéskultúrának, játékmódnak az örököse, melynek alapjait annak idején Liszt Ferenc rakta le. Október 22-én, Liszt születésnapján a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszék két kiváló oktatója, Farkas Gábor tanszékvezető és Balázs János ad különleges koncertet egy-egy növendékük, Rozsonits Ildikó és Magyar Valentin közreműködésével. A két mestert nem kell bemutatni a közönségnek, de Rozsonits Ildikót is megismerhették már a Virtuózok tehetségkutató legutóbbi sorozatából, a Junior Prima Díjas Magyar Valentin pedig 2021-ben a Weimari Liszt verseny egyik helyezettje volt.
A köszöntés még nem búcsú, hiszen a szünetet követően újra élvezhetjük Hemsing csodás játékát, de egész más stílusban folytatódik a lelki útkeresés: a kortárs lett zeneszerző, Pēteris Vasks hegedűversenye egyetlen hosszú tételből álló reménykedés, igazi lélekzene. A hangversenyt a Bach-chaconne vonószenekari átdolgozása foglalja keretbe. Az új hangzásélményt az együttes imázsfilmjéből már megszerette az együttes népes követő tábora, most a Zeneakadémia közönsége lehet a szárnyalás részese. Műsor: Bach: E-dúr hegedűverseny, BWV 1042 Grieg: Holberg-szvit, op. 40 **** Pēteris Vasks: Távoli fény – versenymű hegedűre és vonósokra Bach–Busoni: Chaconne a d-moll partitából, BWV 1004 – Tfirst Zoltán átirata vonószenekarra
A nagyterem és a kisterem (amit ma már Solti György Kamarateremnek hívnak) azonban komolyabb átalakuláson ment keresztül a II. világháború pusztításainak következtében. A változások ellenére a Zeneakadémia még ma is a főváros egyik legpompásabb épülete. Nyitókép: Both Balázs/
A rendkívül hangsúlyos főbejáraton keresztül a tágas, 15 méter széles előcsarnokba lehetett jutni, amit igazán gazdagon díszítettek. A földszinten kapott helyet a könyv- és zeneműtár, illetve az 1050 ülőhelyes hangversenyterem a 250-300 közreműködő számára tervezett emelvénnyel, ami fölött az intézet külföldön készült ékességét, az orgonáját helyezték el, amely 54 000 koronába került. Az első emeletet innen a két főlépcsőn keresztül lehetett megközelíteni. Ezen a szinten található a 500 ülőhellyel rendelkező kis hangversenyterem, amelyet elsősorban zongora-, kamara-, hangverseny- és operaelőadásokra szántak, illetve itt voltak az igazgatósági helyiségek és az ülésterem is. A második és harmadik emeleten az intézet tantermei helyezkedtek el, az utóbbi szinten alakították ki a három szolga- és titkári lakást, a padlástérben pedig tágas tereket hoztak létre az orgona-, tánc- és vívásórák számára. Az Zeneakadémia épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda) Az épületen a korszak legjelesebb iparművészei dolgoztak.
Ónodi-Szűcs Zoltán emlékeztetett, hogy a nyári bérmegállapodás eredményeként idén szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. Teljes cikk...
Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, szervezete üdvözli a november 1-jétől várható 12 százalékos béremelést, és örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt időszakban erősödött a járóbeteg-szakellátás pozíciója. Hozzátette: számos területen előrelépésre lenne szükség, a többi között a várólisták további csökkentésére. Példaként említette a kardiológiai, a diabetológiai és az endokrinológiai szakrendeléseket, amelyeken a leghosszabb a várakozási idő. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke arról beszélt, hogy míg a továbbképzési rendszer hatékonyan működik, addig a szakképzés nem jó irányban halad. Hiányzik például a szemészeti szakasszisztensek képzése a rendszerből, és fontos lenne a sürgősségi járóbeteg-ellátás területén dolgozók képzése is. Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudom, mi az igazság. Javaslatként fogalmazta meg a pótlékrendszer áttekintését és módosítását, a megfelelő védőruha-ellátást, a betegutak szabályozásának pontosítását. Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére kiírt pályázat keretösszege ötmilliárd forint.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre