Formabontó volt, mérhetetlenül tehetséges. Menyhért Anna író, irodalomtörténész. Hét éve kutatja a 20. század eleji női szerzőket (kutatási projektjének eredményeit ezen a weboldalon ismerhetik meg az érdeklődők). A regényen érződik ez a tudatosság és alapos utánajárás, a szakmai háttér. Fikciót természetesen tartalmaz a kötet, hiszen vannak olyan időszakok, melyekről nem maradt fenn adat, mégis több egy életrajzi regénynél. Kordokumentum, a századelő hiteles lenyomata. Ajánlom mindenkinek, aki szereti az életrajzi regényeket, aki szeretne egy bonyolult és kudarcra ítélt szerelmi történetet megismerni, vagy annak, aki kíváncsi a száz évvel ezelőtti irodalmi mindennapokra. Részlet a könyvből
Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel. A szerzővel Nyáry Krisztián, a Magvető és az Athenaeum Kiadó igazgatója beszélget. Vendég: Alexander Brody, Bródy Sándor unokája A kötetből részleteket olvas fel Bánfalvi Eszter színművész.
Azért is kezdtem vele és a többi női íróval foglalkozni, hogy megmutassam, a maguk idején ezek a nők ismertek, sőt a legismertebbek voltak. Vajon miért, hogyan történhet meg, hogy száz év után senki nem emlékszik rájuk? A regénnyel szerettem volna egy női írót visszahozni az emlékezetbe, és magamat, mint női írót is megmutatni. – Szívesen olvastam volna tovább! A z Egy szabad nő 1906-tal befejeződik, de az írónő még 50 évet élt! Folytatja? – Igen, de erről egyelőre nem tudok többet mondani. Attól is függ, ennek a könyvnek milyen fogadtatása lesz. Szepesi Dóra Fotó: Szőcs Petra Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete General Press Kiadó, 228 oldal, 2490 Ft OLVASSA EL EZT IS: A Könyvhét húszéves
Többen is hívtak, kövessek egy oldalt a facebookon. Valamilyen könyvről fog majd szólni, meg egy írónőről, akiről igen keveset tudtam korábban, a nevét ismertem, de a munkásságát nem. Visszajelöltem, mert miért is ne. Aztán néhány naponta találkoztam az oldal posztjaival, korabeli fotókkal, részletekkel, versekkel. Először csak átsiklott felette a szemem, aztán azon kaptam magam, hogy keresem az újabb bejegyzéseket. Idővel egyre jobban elhatalmasodott rajtam az Erdős Renée-őrület, úgyhogy ideje volt megszereznem. Bevallom, nem olvastam eddig Erdős Renée -től semmit, eddig valahogy a versei és a regényei is elkerültek, mégis kíváncsi lettem az életére. Pedig ez fordítva szokott lenni, valakinek a sorai hatnak rám, ezért akarom látni a megalkotóját, a szereplők mögött az embert. Most meg egyre gyakrabban keresgettem cikkeket, ajánlókat a szerzőről, illetve, hogy melyik kötetét tudnám beszerezni. Aztán úgy döntöttem, nem várok tovább, belevágok, Renée regényeit majd utána olvasom el, kivételesen Menyhért Anna kötetével, az Egy szabad nő vel kezdem a sort.
Menyhért Anna ( Budapest, 1969. január 29. –) író, kutató. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egyetemi tanára és az Amszterdami Egyetem munkatársa. Kutatási területe a női irodalom, a traumaelmélet, a digitális médiaelméletek és a kortárs irodalom. Könyvei [ szerkesztés] Szépirodalom [ szerkesztés] Rubinbogyózselé. Kamilla, Góri és a varázsló Tükörszemű nyomában, Manó Könyvek, Bp., 2017 Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete, General Press, Bp., 2016 Tengerimalacom története, Móra, Bp., 2014 (Már tudok olvasni) A kis ló és a kacsukahal, Móra, Bp., 2013 Vándorlány és az elvarázsolt kisváros, Pozsonyi Pagony, 2012 A kis ló és a szívbeszélő, Csodaceruza, 2011 A kis ló és a tigrisek, Csodaceruza, 2010 A kis ló Tündérországban, Csodaceruza, 2010 Szelence. Negyven vers, Palatinus, 2009 Tudományos [ szerkesztés] Women's Literary Tradition and Twentieth-Century Hungarian Writers, Brill, Leiden, 2019 Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmatos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Elmondani az elmondhatatlant.
Menyhért Anna új műve az Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete című könyv. Az írónő regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb magyar írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal – egy szabad nővel. Az Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete című regény kiadója: General Press. Megjelenés: 2016. május 31. ISBN: 978 963 643 896 8 Egy szabad nő. Erdős Renée regényes élete ismertető "Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…" – kiáltozza egy rikkancs 1905. július 3-án Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban?
Bővebb ismertető "Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor... " - kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára?
Ez is egy ok arra, hogy a diófát fokozottabban kell metszeni. Az eddig elmondottakból világosan kitűnik, hogy a diófánál a "természetes" koronának milyen kétes jelentősége van. Diófa metszése Megmutatkozott a kísérletek során, hogy a diófának is szüksége van egy "nevelő" metszésre, ha már eleve egy laza koronát akarunk kialakítani, amelynek a közepe nem termőképtelen. Legjobb a háromágas katlan-korona, amelynél már az 5-8-ik évben kivágják a sudarat. Ősszel hozzuk a metszőollót: kisokos a diófa metszéséről | Hobbikert Magazin. Így egy, a fény számára nyitott korona alakul ki, amelyik nem kopaszodik fel belül, hanem folyamatosan képez új termővesszőket. Ezenfelül állandóan figyelni kell a koronát, hogy ne sűrűsödjön be, ne árnyékolódjon a középső, alsó rész. Ebből az következik, és az a feltétel, hogy le kell mondani a hagyományos magastörzsű formáról, és 80 cm-es törzset neveljünk. (A törzsrázógép használatát ez akadályozná ezért nem általánosítható ez a megállapítás. GG) Csak az ilyen fáknál lehet a metszést könnyen elvégezni, hogy ne csak az alanyhatással, hanem a metszés sel is szabályozzuk a korona kiterjedését, nagyságát.
A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát. A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra. A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.
Az eddigi tapasztalatok alapján, a diófa ugyanolyan jól viseli a metszést, mint a többi gyümölcsfa. De lássuk a tényeket! Amíg a diótermesztés nagyüzemileg csak magoncfákkal történt, addig megengedhették maguknak a termesztők, hogy a metszést néhány mozdulattal elvégezzék. Az volt a véleményük, hogy a diófa önmaga természetes gömbkoronát képez, amelyet nem kell metszeni. A szakirodalomban is a következő tételeket lehetett olvasni: A diófa a metszést nem, vagy csak nagyon rosszul viseli. Amennyiben mégis metszik a diófát, azt a nyári hónapokban kell elvégezni. Most van a diófa metszésének ideje - Aktuális kerti munkák - Profi kertész. Elegendő egy alakító metszést elvégezni, mert a fa önmaga kialakítja természetes koronáját. Amióta azonban áttértek az oltott diófa termesztésére az intenzív ültetvényekben, azóta a metszés tekintetében is megváltozott a szemlélet. Egyrészt azért, mert az oltott diófák csak fele olyan öregek lesznek, mint a magoncok és a Juglans nigra magoncokra oltott fák életkorát 30 évre irányozták elő, másrészt a metszés az egyik leglényegesebb tényező a talajművelés, a trágyázás, a növényvédelem mellett.
A diófa igényei A diófa koronája mag as és széles, ezért érdemes nagyobb területet biztosítani számára, már a kezdet kezdetén ügyelni kell a felnőttkori méretére, mivel nagy árnyékot ad, és a légvezetékeket is zavarhatja. Sövényeinket is most kell formázni először. Túl sűrű ágrendszer a virágok mennyiségét, minőségét hátrányosan befolyásolja. A fák alakításánál kivétel, ha elöregedett növényt ifjítunk, mellőzük a láncfűrész használatát. Rengeteg vasvillához hasonló ágacskákkal bőségesen ellátott gnóm növényt lehet látni! Amennyiben nem köcsögfának vagy vendégriogatónak szánjuk fáinkat, kíméletesen formáljuk, mert a későbbi zöldmetszéssel gyönyörűen alakíthatjuk a korona formáját. Nagyobb ágakat mindig tőből vágjuk le, és feltétlenül védjük sebkezelővel a metszlapot. ✔️ Diófa metszése - Dió Info. Diófát nem szabad tavasszal metszeni, mert erőteljes nedvfolyást idézünk elő, ami nemcsak legyengíti, de akár el is pusztíthatja a növényt. Örökzöldek, rózsák, évelők, alakításával még várjunk, mert lehetnek még komoly fagyok, amik károsíthatják a frissen vágott növényt.
Amennyiben száraz, elhalt ágak vannak a fánkon, azokat az év bármely időszakában eltávolíthatjuk. Először is az elhalt, elszáradt, elfagyott vagy kedvezőtlenül helyezkedő hajtásokat vágjuk le. A túl sűrűn növő ágakat is ritkítsuk meg. A 5 cm-nél nagyobb átmérőjű ágakat 10-20 cm-re vágjuk vissza. A lógó, túlnyúló, túl hosszú hajtásoktól is szabaduljunk meg. A nagy vágási sebek hátrányait enyhíthetjük, ha a szóban forgó ágakat kúpokra metsszük. Ez a speciális vágás megakadályozza a visszaszáradást a mélyebb rétegekbe és újbóli kihajtáshoz vezet A kúpból később minden irányban új hajtások nőnek, ezekből kiválaszthatunk egy-két ígéretes hajtást. A következő ősszel (vagy a rákövetkező ősszel) távolítsuk el a felesleges hajtásokat és a kiszáradt kúpmaradványokat. Erőteljes növekedése miatt a diófa sok vadhajtást hoz. Ezek a gyökérnyakból vagy a törzsből fejlődnek és évente akár 50 cm-t is nőhetnek. A törzsből előtörő hajtásokat kicsivel a kéreg előtt vágjuk le függőlegesen. Tépjük le a gyökérből előtörő hajtásokat, így a szövetek egy részét is eltávolítjuk és megakadályozzuk az újbóli kihajtást.
A tavasszal elvégzett metszés nyomán, ha nem is spriccel, de csöpög a heg, és napokig tart, amíg beszárad. A nyár végén ez a nyomás jócskán lecsökken, nincs veszteség, és a metszési sebek gyorsabban gyógyulnak. A diót metszeni csak augusztus végén, szeptemberben szabad A dióról sokan azt tartják, hogy metszésére nincs szükség. Ha ilyenkor egy idősebb diófa alá állunk, látható, hogy az életkor és a korona növekedésével együtt nő a koronának az a része, amely nem terem. Közben a sűrű lombtetőn alig jut át fény, ezért a külső és a legfelső koronafelületen van termés. Ahogy korosodik a fa, úgy egyre több a száraz, haldokló, vagy igen gyenge hajtás, és a korona vázát adó vastagabb ágak teljesen felkopaszodnak. Mindebből következik, hogy még a csak az árnyékáért tartott diófát is metszeni, a koronát alakítani kell, ennek pedig most van itt az ideje. A diófa metszéséhez bátorság kell, egyrészt a fa csúcsába kell mászni, másrészt nem szabad szívbajosnak lenni, s ilyenkor akár évtizedes ágakat is le kell vágni.
A tavasszal elvégzett metszés nyomán, ha nem is spriccel, de csöpög a heg, és napokig tart, amíg beszárad. A nyár végén ez a nyomás jócskán lecsökken, nincs veszteség, és a metszési sebek gyorsabban gyógyulnak. A dióról sokan azt tartják, hogy metszésére nincs szükség. Ha ilyenkor egy idősebb diófa alá állunk, látható, hogy az életkor és a korona növekedésével együtt nő a koronának az a része, amely nem terem. Közben a sűrű lombtetőn alig jut át fény, ezért a külső és a legfelső koronafelületen van termés. Ahogy korosodik a fa, úgy egyre több a száraz, haldokló, vagy igen gyenge hajtás, és a korona vázát adó vastagabb ágak teljesen felkopaszodnak. Mindebből következik, hogy még a csak az árnyékáért tartott diófát is metszeni, a koronát alakítani kell, ennek pedig most van itt az ideje. A diófa metszéséhez bátorság kell, egyrészt a fa csúcsába kell mászni, másrészt nem szabad szívbajosnak lenni, s ilyenkor akár évtizedes ágakat is le kell vágni. Jó azt is tudni, hogy általában annyi ágat szabad egy szezonban lemetszeni, amelynek összes tömege nem haladja meg a fa tömegének 40 százalékát.