Farkas Attila Márton, mesterének, Tenigl-Takács Lászlónak melengető karjai között Vakok közt félszeműeknek, halvérűek között langyosaknak áll a zászló. Farkas Attila Márton az a tipikus langyos fajta. A jellegzetes töketlen típus, amelyik a kerítés mögül nagy pofával ugat, és helyezkedik, csak éppen, amikor valami igazán férfiasra kerül a sor, összeszarja magát. Ezért jobban kedveli a belpesti sötét pincéket. És az ott tanyázó, megvezetett, talán jobb sorsra is érdemes hallgatóit, akik néhány keleti szenttől – amolyan farkatlan stílusban – visszaböfögött idézete közben isznak még egy langyos sört a félhomályban. Nem beszélve a sötét bunkókról, akik között történetesen, bármit mondjon, zseninek érezheti magát. Ha nem tudnánk, mi a dörgés, csodálkoznánk, miért is van valaki ennyire ellenére a monarchikus államberendezkedésnek, ha közben ennyit játssza a "királyt". Különös jelenség, hogy vannak, akik ezt kanyar nélkül beveszik. A szélhámosság összes fajtáját elkövető Farkas Attila Márton néhány könyv elolvasását követően a mindentudás ügyeletes szóvivőjének nevezte ki magát, s azóta megállás nélkül "szakért".
Persze tudjuk, ilyen is van. Nagy az Isten állatkertje. A helyzet az, hogy ez az ember, egy értelmileg súlyosan korlátolt, megkeseredett, puhány alak, tartás és tisztesség nélkül. Nagy adag szélhámossággal és földi nyereségvággyal. Ahogy egy helyütt remekül megfogalmazták: "Voltaképp Farkas Attila Márton az a sárban fetrengő szerencsétlen, aki fogja a bokádat, hogy nehogy fel tudj kelni a földről. Ő attól retteg, hogy valaki több lesz nála, és annak tükrében kiderül az ő alantassága. Semmi más motivációja nincs, csak, hogy másokat is benne tartson abba a hazug álszellemiségben, amiből ő sose tudott (talán nem is akart) kiemelkedni. Ennyi a célja: maradjon mindenki olyan nyakig szaros, mint ő. Sőt, még kicsit be is ken azzal, amit az arcáról levakar. Ekkor rajtad több lesz, és így már ki is tűnik a többiek közül! Így már ő lesz a megmondó ember! És FAM ekkor elégedett. " A giccs az, amikor a szerző vagy alkotó rosszhiszeműsége találkozik a befogadó alacsonyrendűségével. Az álbuddhista egyiptológus "keresztény" Farkas Attila ilyen giccs.
Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen Erre a szócikkre érvényes a Wikipédia:Élő személyek életrajza irányelv. Ebben a legfontosabb, hogy a kortársakra vonatkozó megállapításokat a szerkesztők várakozási idő nélkül távolítják el a cikkből, a vitalapról és a felhasználói lapokról is, amennyiben azokhoz nincsenek megadva a cikk témakörében elfogadható, megbízható források. (Ezt a sablont valamennyi életrajzi cikk vitalapján elhelyezzük, ha a cikk élő személyről szól. A szerkesztők tájékoztatására szolgál, és önmagában nem jelez hiányt. ) Lásd még a Wikipédia:Ellenőrizhetőség és a Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat! irányelveket. Az egyes források alkalmazhatóságának szerkesztőségi fóruma: Wikipédia:Kocsmafal (források).
1993 és 2001 között több műsora volt a Tilos Rádióban. 2009 és 2011 között A hét mesterlövésze címmel heti rendszerességgel filmeket feldolgozó rádióműsort vezetett Puzsér Róberttel közösen. Ezenkívül a Bëlga együttes Arany című lemezén több dal szövegírója volt. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) róla mintázta Aranypiramis c. kalandregénye őrült egyiptológus főszereplőjét, Martin Ethelwolfot, de a műben Farkas A. Marton néven is megjelenik, mint a sírrablók szövetségének legendás alapítója. Könyvei [ szerkesztés] Ísvarakrisna: A számvetés megokolása – Patandzsali: Az igázás szövétneke ( Tenigl-Takács Lászlóval, 1994) Buddhizmus Magyarországon. Az alternatív vallásosság egy típusának anatómiája (1998) Az alkímia eredete és misztériuma (2001) Filozófia előtti filozófia. Szimbolikus gondolkodás az ókori Egyiptomban (2003) Arrobori, avagy a honi politikai közbeszéd természetrajza (2006) Az edény széttörése – Bevezetés az iszonyológiába (2007) A zsidók szégyene (tézisdráma Puzsér Róberttel közösen, 2014) Apu azért iszik, mert te sírsz!
Lyrics Sándor Weöres: Kínai templom Voice and production by Rozina Pátkai Oud by Ákos Günsberger Mixed and mastered by Márton Fenyvesi Weöres Sándor: Kínai templom Szent kert, bő lomb: tárt zöld szárny, fönn lenn tág éj jő. kék árny. Négy fém cseng: Szép. Weöres Sándor legszebb versei | Europeana. Jó. Hír. Rang, majd mély csönd leng, mint hült hang. from Vol 1., track released April 11, 2017 Voice, keyboards, production by Rozina Pátkai Úd by Ákos Günsberger Mixed and mastered by Márton Fenyvesi
2. Kölcsey Ferenc: Huszt Ezt a verset senki nem felejthette el, hiszen (nagyon helyesen) iskolai tananyag. Ám a kötelezőkön túl egyéb pedagógiai fogásokat is gyakorolhatunk vele. Megtanultuk, hogy időmértékes verselésű (emlékeznek rá, hogy ez mit jelent? ), hexaméterek és pentaméterek váltakoznak, tehát disztichonban írta a költő. Az időmértékes verselés nagy előnye, hogy a versritmus tökéletesen alkalmas a ritmusjátékra. Tanuljuk meg közösen a verset, majd tapsoljuk vagy kopogjuk el a ritmusát. Közben megtanulhatjuk, hogy merre található Husz romvára (most Ukrajna területén), és, hogy milyen történelmi események kapcsolódnak hozzá. Az irodalomórából így lett zene, történelem és földrajz óra egyszerre. Amíg beszélgetünk, a vers ritmusának tapsolását ne hagyjuk abba – az ütemet az agy jobban megjegyzi, ahhoz kapcsolja a szöveget (akárcsak a felkapott mai slágereknél): garantáltan emlékezni fog Kölcsey Ferenc remekművére a kisdiák felnőtt korában is. Weöres Sándor Kínai Templom. 3. Weöres Sándor: A galagonya Ha azt hisszük, ez a vers csak a gyerekeket tudja fejleszteni, nagyot tévedünk.
Pedig ezek a versek Kodály Zoltánnal közösen - a versritmust, a dallamot - kutató műhelymunka eredményei. A JÁTÉKVERSEKBEN a ritmus és a költői képek zeneiségben való összeolvadása, teljes egysége figyelhető meg. Többnyire szimultán ritmusokat alkalmaz a költő. A vers dallama zeneileg leírható - hangulatokat, képeket, versszövegeket idéz fel, vonz magához. Weöres Sándor | Evangélikus Országos Múzeum. Versszöveg és dallam együtt születik, épp mint a kezdeteknél. Egyes ütemű szótagszámtartó Weöres-vers a Kínai templom: Szent fönn Négy majd kert lenn fém mély bő táj cseng: csönd lomb: éj Szép, leng, tárt jő, Jó, mint zöld kék Hír, hűlt Szárny árny. Rang, hang. Kettes ütemű szótagszámtartó vers a Keresztöltés: kövér béka tavon hintáz árnyék moccan akác ágán habos virág szirom ezer csillag mellett felhő fátyol Hármas anapesztikus verselésű klasszikus vers, de egyben hármas ütemű hangsúlyos verselésű a Paripám csodaszép Pejkó: Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhó! Mini póni eladó olcsón Betadin krém sebre
Keletkezett már úgy is vers, hogy készen volt egy verssor, és ehhez kellett továbbiakat írni; vagy úgy, hogy van egy massza, ezt kell verssorokba javítgatni. A "Minkával" adódó alkotási folyamat nagy szabadságot ad, olykor szürreális, szélsőséges hangzásokkal. A projekt névadója az anarcsi boszorkányként emlegetett Czóbel Minka költőnő, a magyar irodalom méltatlanul mellőzött alakja, a szimbolista líra előfutára, aki a 19. század második felében született, és majdnem száz évig élt, Arany János, majd Ady Endre kortársaként is alkotott. Más költők versei mellett természetesen Czóbel Minka művein is dolgozom, nyár elején pedig, reményeim szerint, már élőben is hallhatóak lesznek ezek a különös hangulatú dalok, először június 8-án, a Margó Irodalmi Fesztiválon. " A dalban közreműködő Günsberger Ákos is mesélt a közös munkáról: "Nagyon örülök, hogy egyre több olyan versmegzenésítés születik, ami kilép a gitározós-akkordozós-tábortűzi hangulatból, többek között ez (is) fogott meg ebben a dalban, hogy nem klasszikus módon zenésíti meg a szöveget, hanem együtt egyfajta kollázst hoznak létre.
Az ír származású O'Sullivan az elmúlt bő másfél évben igen termékeny volt szólókarrierjében, idén ősszel pedig első önálló lemezével jelentkezik. Ezt vezeti fel a most megjelenő szerelmes dal, a Devils, amihez egy abszurd kisfilm is párosul, nem megszokott főszereplővel. 130 éve született Lajtha László zeneszerző Zene június 30. Százharminc éve, 1892. június 30-án született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a huszadik század első felének legjelentősebb magyar komponistája és folkloristája. Bejegyzés navigáció