Az sem vitatható, hogy nagyjából ez a 30. adónem, amit az Orbán kormány hivatalba lépése óta bevezetett, ami éppenséggel nem igazolja az adócsökkentéssel és egyszerűsítéssel kapcsolatban tett ígéreteket. Milyen hatása lesz az új adónak, ha bevezetik? Nyilvánvalóan drágul a reklám, amit az adóalanyok (tévé, rádió, újság) igyekeznek majd áthárítani a reklámozókra. Cipőt a cipőboltból… és robotfűnyírót? - kert.tv. Ez részben továbbgyűrűzik majd a végső fogyasztóra, részben tovább csökkenti a reklámkiadásokat. A kettő külön-külön és együttesen csökkenti a fogyasztást, illetve azon keresztül a növekedést, előbb-utóbb – az elmaradó adóbevételek miatt – pedig megnehezíti a költségvetési deficitcél (3 százalék) elérését is. Nehéz elhinni, hogy az NGM-ben ülő gazdasági szakértők, netán maga a miniszter ezt ne tudná. "Tudja, de nem mondja", mert ez bizony politikai döntés a javából. Az ország meg szép lassan baktat vissza abba a korba, amikor az állam a "Cipőt a cipőboltból"-féle reklámokkal igyekezett rávenni a lakosságot a fogyasztásra.
Bizony, a méz! A legtöbb dolog tartósítószermentes, az említett lekvárt pedig szintén nem leltük még meg más bolt polcain. A linkről a gluténmentes dolgokat vesszük, de bármilyen "mentest" szeretne bárki, a legtöbb élelmiszerfajtából itt rálelhet a speciális tulajdonságokkal rendelkező, bármilyen dologra. Cipőt a cipőboltból… - Magyar Kurír - Új Ember. Nekem ők az egészséges táplálkozás fő támogatói. Főleg, ha a családra gondolok. Ha diéta szerint vadásznánk valamit, például bizonyos alapanyagokat, szintén ajánlom, hogy nézzen szét mindenki az oldalon. Bárhová kiszállítanak az országban, tök jó kis webshop!
Mégis ma Magyarországon mindez nehezen jön össze, amit bizonyít, hogy például a Földművelésügyi Minisztériumhoz beadott pályázati kérelmekből 40 százalékot formai okok miatt kellett elutasítani. Ehhez képest szédítő távlatokat csillogtatnak a pályázatírók. A "könyvelést könyvelőre" jelmondatú cég állítása szerint például az általuk kidolgozott pályázatok 80 százaléka nyert. Figyelőrendszerükben teljes körű áttekintést ígérnek az EU közbeszerzési és hitellehetőségeiről, nyilvántartásukba hetente százötven új pályázati lehetőséget vesznek fel. Ígérik: a befektetett pénz 10-12-szeresen térül meg. A cégek működésében tehát lényegében elkerülhetetlenné válik az újabb "közbülső bürokrácia" igénybevétele. Mindez nagy lehetőséget ad azok számára, akik időben jelentek meg a "pályázatírók és tanácsadók" piacán. Az utóbbi időben azonban már a szakma felhígulása okoz problémát. A csatlakozás közeledtével rohamosan nő a pályázatíró szervezetek száma, akik pénzéhségükben ráadásul néha maguk számára teremtenek olcsó konkurenciát.
Félreértés ne essék, nem elsődleges célom a magunk malmára hajtani a vizet. Csak elszorul a szívem, amikor 20 fokos üzlethelységben, raklapokról árusított lekonyuló ágú, földlabdás tujákat látok a hipermarketekben. Egyrészt sajnálom a növényeket, hiszen mégiscsak élőlényekről van szó. Másrészt etikátlannak tartom az ilyen kereskedelmet, hiszen a minőség igencsak megkérdőjelezhető ilyen körülmények között, a vásárló pedig az akciós ár miatt talán megvásárol egy olyan növényt, aminek nem sok esélye van az életben maradásra. Csak megfelelő körülmények között termelt, tárolt és gondozott növényeknek van esélyük arra, hogy meggyökeresedjenek és örömet okozzanak tulajdonosának. De az is kiveri nálam mindig a biztosítékot, amikor februárban (! ) pár centiméteres muskátli dugványokat (ami igencsak messze áll a kész növénytől) árusítanak 10db-os tálcán az áruházakban. Szakmailag igen kifogásolható az ilyen növények megmaradási esélye. De persze az áruház eléri célját, mert azok akik megfelelő, fejlett gyökérzettel rendelkező muskátlit hajlandók csak árusítani, mert szem előtt tartják azt, hogy csak a megelégedett vásárlóból lesz visszatérő vásárló, nos azok nem tudják növényeiket eladni az egyébként ültetésre ideális időpontban.
Vagyis 20 százalékos emelés lehet terítéken mindkét esetben. (Jelenleg garantált bérminimum havi összege bruttó 219 ezer forint, a havi minimálbéré 167 400 forint. ) A politikus szerint azonban 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél egy kisebb kompenzáció indokolt. Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke nemrég úgy nyilatkozott:, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy egy 20 százalékos garantált bérminimum-emelés esetén még nagyobb vágást tartanának szükségesnek a vállalkozások. 2019 garantált minimálbér garantált bérminimum. Ilyen még 2017-ben sem történt meg A minimálbér kérdésében már megcéloztuk a 200 ezer forintos szintet, de ez csak egy feltételes megállapodás. Ha a feltételekben nem tudunk megállapodni, akkor úgy gondolom, hogy a 200 ezer sem áll, tehát még itt is kiemelt tárgyalási pont, hogy mekkora legyen a munkáltatói járulékcsökkentés - nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
A minimálbér és a garantált bérminimum változása Év Minimálbér összege Ft Növekedés az előző évhez képest% Garantált bérminimum összege Ft 2014. 101 500 3, 6 118 000 3, 5 2015. 105 000 3, 4 122 000 3, 3 2016. 111 000 5, 7 129 000 2017. Tájékoztató a minimálbér és garantált bérminimum 2022. évi emeléséről | LOSZ. 127 500 14, 8 161 000 24, 8 2018. 138 000 8, 2 180 500 12, 1 2019. 149 000 8, 0 195 000 2020. 210 600 2021. 167 400 3, 9 219 000 2022. 200 000 19, 0 260 000 18, 7 A munkáltatói terheket részlegesen ellensúlyozza majd a munkáltatói járulékok 4%-os csökkentése (2, 5%-kal a szociális hozzájárulási adó és 1, 5%-kal a szakképzési hozzájárulás).
A 2017-ben kötött hatéves bérmegállapodás főbb tanulságai Érdemes egy pillantást vetni arra, mi is történt 2017-ben, az előző jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés évében. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai megállapodtak egy 6 évre szóló programról, amelynek keretében meghatározták a következő évek minimálbér-emeléseinek mértékét és az azokhoz kapcsolódó adókedvezmények mértékét. A megállapodás értelmében 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, 2018-ban 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban pedig 12 százalékkal növekedett. A minimálbér-emeléssel párhuzamosan 2017-ben a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 5 százalékponttal, 22 százalékra, majd 2018-tól további 2 százalékponttal, 20 százalékra csökkent. A megállapodás értelmében 2017-től a társasági adó kulcsa 9 százalékra csökkent a korábbi kétkulcsos (10 és 19 százalékos) rendszert követően. 2019 garantált minimálbér 2019. A bérmegállapodás a 2019 és 2022 közötti szociális hozzájárulási adó további csökkentésének lehetőségéről is rendelkezik.
A szakszervezetek (összhangban a kormányzati szereplőkkel) egy, a minimálbérhez hasonló nagyságrendű emelést szeretnének a garantált bérminimum esetében is. Munkáltatói oldalról elmondták, hogy ez elég nagy problémát okozna, mert a minimálbérhez képest a garantált bérminimum sokkal több embert érint, emelése sokkal nagyobb költségnövekedést okozna a vállalatoknak. Vagyis Rolek szerint óvatosabbnak kellene lenni, meg kellene fontolni azt is, hogy a garantált bérminimum mondjuk csak 10 százalékos mértékben emelkedjen Egy másik lehetőség pedig az lenne, hogy egy többlépcsős emelési mechanizmus működjön a garantált bérminimumnál. Az igazi kérdés a 260 ezer forintos garantált bérminimum. Tehát ne egy lépcsőben január 1-től emeljék meg 20 százalékkal, hanem osszák el akár a tárgyévben két részre, vagy akár 2022 és 2023 tekintetében két részre Abban nincs vita, hogy jelentős emelés szükséges, ám a pontos nagyságrend és az ütemezés kapcsán még komoly viták várhatóak. A kormány szóvivője a VKF ülésén elmondta, hogy szándékuk megsegíteni a vállalkozásokat a járulékcsökkentés ügyében, de konkrét számot még nem említettek.
A 2022-es minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről szóló tárgyalások során hamar egyetértés alakult ki a minimálbér 200 ezer forintos szintjéről, de a garantált bérminimum szintjének meghatározását a vállalkozók a kormány által biztosított támogatások mértékétől tennék függővé. Legalább 5 százalékpontos munkáltatóiteher-csökkenést szeretnének kapni. Véleményünk szerint érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között, így 20 százalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében. 2021. 09. 2019-ben 8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum. 17 | Szerző: Nagy Márton, Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó A minimálbér és a garantált bérminimum 2022-es emeléséről számos interjú és vélemény jelent meg a sajtóban az elmúlt időszakban, azonban idáig többnyire a 200 ezer forintra emelkedő minimálbér került reflektorfénybe. Természetesen fontos a minimálbér-emelés is, ugyanakkor a jelenlegi munkaerőpiacot vizsgálva tisztán kirajzolódik, hogy Magyarországon 2022-ben valójában a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak lenne markáns munkaerőpiaci hatása.
Ma egy 20 százalékos garantáltbérminimum-emelés a változatlan esethez képest viszont csak 2 százalékponttal emeli a bruttó átlagbér-növekedést, a mostani esetben az éves növekedést az alappályáról 9 százalékról 11 százalékra. Így tehát 2017-ben az emelés torlasztó hatása 4-4, 5 százalékpont többletnövekedés, míg ma egy 20 százalékos emelés 2, 5-3 százalékpont. Ez az eltérés abból is adódik, hogy ma az infláció magasabb, tehát az alappályán magasabb bérnövekedés indokolt. Összességében úgy látjuk, hogy 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél talán egy kisebb kompenzáció indokolt. Az átlagbér magas adóéke mindenesetre közeledik az EU-átlaghoz (39, 3 százalék), ami nagyon jó hír, 5 százalékpontos csökkentés esetén 43, 2 százalékról 40, 6 százalékra vagy 4 százalékpontos csökkentés esetén 41, 2 százalékra csökken. Szeszélyes szankciók 2022. 07. 07 Olvasási idő: 18 perc A kiberbűnözők nem nyaralnak 2022. 05 Olvasási idő: 8 perc Stagfláció helyett defláció? 2022. 01 Olvasási idő: 8 perc Takarékon 2022.