MAGYAR NEMZET ONLINE Szerző: MARKOTAY CSABA 2017. 11. 11. Alighogy elkezdték tegnap a prémiummal és kiegészítő emeléssel növelt novemberi nyugdíjak kifizetését, több nyugdíjas is jelezte lapunknak, hogy nem azt az összeget kapta, ami járt volna neki. Akiknek bankszámlára érkezik az ellátás, azok tegnap megkapták az emelt összeget, a többieknek a postások november 15-től viszik ki a nyugdíjakat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Novák Katalin tegnapi tájékoztatóján arról beszélt, hogy a kifizetés 2, 75 millió embert érint. Egy átlagnyugdíjas nagyjából 25 ezer forint pluszpénzt kap. A nyugdíjprémium legfeljebb 12 ezer forint, ezt az összeget mindenki megkapja, akinek legalább 80 ezer forint az ellátása. A prémiumot a 3, 5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés miatt folyósítják az időseknek. A nyugdíjkorrekció pedig szintén 12 ezer forintot jelent az átlagos, 125 ezer forint körüli nyugdíjak esetében. Ez pedig amiatt jár, mert a kormány az év elején a várható 2, 4-2, 5 százalék körüli inflációnál kisebb, 1, 6 százalékos emelést adott csak az időseknek, előre tudva, hogy ezt majd az év végén kell korrigálni, méghozzá visszamenőleg.
Az infláció miatt november egyösszegű nyugdíjkorrekció lesz, majd jön a nyugdíjprémium – jelentette be Lázár János a mai kormányinfón, melyen azt is elárulta, hogy miért kötöttek ismét orosz gázra szerződést. MTI Fotó: Soós Lajos MH összeállítás 21 milliárd forintos óvoda- és bölcsődefejlesztési programot fogadott el a kormány a Kárpát-medencében, ebből a következő években további 12 ezer férőhely jöhet létre. Lázár János szerint minden határontúli családnak is biztosítani akarják, hogy magyar óvodába vagy bölcsődébe küldjék gyermekeiket. Kárpát-medence minden pontján épülnek óvodák, illetve újulnak/újultak meg. A kormány áttekintette a makrogazdasági helyzetet, értékelték, hogy annak milyen hatása van a nyugdíjasok életére. Jók a gazdasági adatok, az államháztartás helyzete biztonságos, a számok a kormány várakozásainak megfelelő folyamatokat jeleznek. A sikerből a nyugdíjasoknak is részesülniük kell. Az infláció miatt novemberben egyösszegű nyugdíjkorrekció jön, illetve lesz nyugdíjprémium a gazdasági növekedésnek köszönhetően – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Neumann-architektúra azaz egy Neumann elvű számítógép felépítése, amely három fő komponensből áll: memória, központi egység (CU, ALU), és a bemeneti/kimeneti perifériák Az első elektronikusan működő számítógép, az ENIAC ( angolul Electronic Numerical Integrator And Computer) építési tapasztalatai alapján a számítógép építéséhez nélkülözhetetlen alapelveket Neumann János matematikus dolgozta ki, aki az ENIAC-nál gyorsabb, megbízhatóbb, egyszerűbb és könnyebben kezelhető gépet szeretett volna megépíteni. Az általunk ma Neumann-elveknek nevezett kritériumrendszert elsőként az 1945-ben kiadott "First Draft of a Report on the Edvac" című művében publikálta. Neumann-elvek a számítógép felépítésében és működésében. [1] Neumann János 1945-ben a Princentoni Egyetemen az elektronikus számítógép program igazgatója volt, amikor Herman Goldstine -nal megépítették az akkori legkorszerűbb, tárolt programmal vezérelt számítógépet, amit kutatási célokra terveztek. Az 1949-ben megépített EDVAC ( angolul Electronic Discrete Variable Automatic Computer), már Neumann elgondolásai alapján épült és a világon az első, belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép volt.
A magok lehetnek egyenrangúak vagy eltérőek. Az utóbbi főleg a hordozható eszközökben jelent előnyt. A gyengébb mag kisebb számítási teljesítménnyel bír, de cserébe kevesebb áramot fogyaszt, mint az erősebb mag. A számítógép működése A Neumann-elvek A First Draftban Neumann részletesen írt arról is, hogy a számítógépnek hogyan kell működni ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen velük az adatokat feldolgozni. Ezek egy része manapság megmosolyogtató lehet, de a 40-es években még nem voltak ennyire egyértelműek. A fő megállapítások a következők: A számítógép teljesen elektronikus működésű. A 19. században és a 20. század elején ugyanis sokan kísérleteztek mechanikus gépekkel. Az elektronikus központi egység és operatív tár azonban gyorsabb, kisebb és kevésbé sérülékeny, mint a mechanikus megoldások. Neumann elv, Neumann gép működési ciklus és perifériák | GevaPC Tudástár. A mozgó alkatrészeket ugyan nem lehet teljesen kizárni, de a fejlődés abba az irányba tart, hogy ezek száma csökkenjen. Jó példa erre az úgynevezett flashmemóriák sikere, amik nemcsak a szalagos, de lassan a lemezes háttértárakat is kiszorítják.
Használatos elnevezés még: main storage, memory, operatív memória, operatív tár, főtár, központi tár,... Kettes számrendszer. Az adatok és program kódok ábrázolására a kettes számrendszert kell alkalmazni Elsősorban azért is találta Neumann alkalmasnak a kettes számrendszert, mivel ez mechanikusan is megvalósítható volt: a kettes számrendszer egy-egy bitjét úgy képzeljük el, mint egy kétállású kapcsolót. Egyik állásában 0 az értéke, a másik állapotában pedig 1. Vezérlőegység. Neumann és az elvei – BeCube. Szükség van egy olyan vezérlőegységre, amely különbséget tud tenni utasítás és adat között, majd önműködően végrehajtatja az utasításokat Tehát elegendő az adatokat és az utasításokat a memóriába betölteni és onnéttól a vezérlőegység értelmezi és végrehajtja az utasításokat, azaz futtatja a programot, amely valamilyen műveleteket végez az adatokon, valamilyen eredményt szolgáltat. Aritmetikai- logikai egység(ALU). A számítógép tartalmazzon olyan egységet, amely az aritmetikai műveletek mellett képes elvégezni az alapvető logikai műveleteket is.
A számítógép kettes számrendszerben működik. Azaz minden adatot és utasítást bitsorozatok (egyesek és nullák) formájában kezel. A mindössze kétféle érték nemcsak a feldolgozást, hanem a tárolást és a továbbítást is megkönnyíti, ugyanis könnyű mérni, hogy az áramkör egy adott pontján egy időpillanatban éppen van jel (1), vagy nincs (0). A számítógép univerzális működésű. Nemcsak egy adott feladatot tud elvégezni, hanem beprogramozható különféle feladatok elvégzésére. Alan Turing (Neumann kortársa) elmélete szerint ha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet (pl. : összeadás, összehasonlítás, másolás), akkor bármilyen bonyolult problémát meg tud oldani. A programozó feladata az, hogy a problémát alapműveletekre bontsa, amiket a számítógép elvégez, és a folyamat végén megszületik a bonyolult számítás eredménye. A számítógép a tárolt program elvén működik. Az éppen futó programok utasításait és az éppen használatban lévő adatokat egy közös tárban (memória) kezeli. Így automatikusan be tudja tölteni a következő utasítást, és ideiglenesen tárolni tudja a számítások közben keletkező részeredményeket is.
Ez az aritmetikai egység beiktatásával érhető el, amelynek az összes számítási és logikai művelet végrehajtása a feladata. A műveleti sebesség fokozása érdekében került alkalmazásra a központi vezérlőegység, amely meghatározza a program soron következő utasítását, szabályozza a műveletek sorrendjét, és ennek megfelelően vezérli a többi egység működését. Turing kutatása megteremtette a programozható számítógép matematikai modelljét. A belső program- és adattárolás elve A számítógép gyors működése miatt nincs lehetőség arra, hogy minden egyes lépés után a kezelő beavatkozzon a számítás menetébe. A belső memóriában tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni. A legfontosabb újítás a belső program- és adattárolás elve, melynek segítségével a műveletek automatikusan következnek egymás után, lassú emberi beavatkozás nélkül. A külső tárolás és szakaszos betöltés helyett az adatok és a programok egy helyen, a belső memóriában kerülnek tárolásra.
Ebben nem szerepelnek a perifériák, nem szerepel a külvilággal való kapcsolattartás sem Az operációs rendszer egy programként értelmezhető a gépen, a Neumann ciklusban, amely a hardver kezelését hivatott megkönnyíteni. Program, tehát a helye a memóriában van. Kommunikáció a perifériákkal A külvilággal történő kapcsolattartás a perifériák feladata. A perifériákkal történő kommunikáció az alábbiak szerint 3 féleképpen történhet: Polling azaz lekérdezéses átvitel. A processzor folyamatosan kérdezi le a periféria állapotát és ha érdemleges információt talál, beolvassa azt. Ennek a módszer nagyon nagy hátránya, hogy a processzor állandóan foglalt, a periféria átvitel alatt semmi mást nem végez. Megszakításos átvitel ( IRQ - I nterrupt R e Q uest) A periféria maga értesíti a processzort - a megszakítási rendszeren keresztül -, ha adatátvitelt igényel. A CPU alkalmas időpillanatban átvált és lebonyolítja az adatátvitelt, majd visszatér eredeti folyamatának folytatásához. Így már nem foglalt állandóan a CPU a perifériák álta, ám az átváltás és visszaváltás(adatok mentése és visszatöltése) komoly adminisztrációt és szervezést igényel, mindezen által időt is.