Irodalom: Egy ostffyasszonyfai festőművész sikere. In: Új Kemenesalja, 1913. dec. 28. () p. 3. Fóth Kálmán: Czencz János - a vasi festőművész. In: Vasvármegye, 1925. jan. 13. 2. Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., 1943. Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából: 1986. január 14-től március 31-ig. Szekszárd, Művészetek Háza, 1986. 12 p. (A Szekszárdi Művészetek Háza kiállításai 6. ) Ikonográfia: Czencz János képeinek tematikus galériája az Interneten N. T.
A második világháború bombázásai során elpusztult alkotóműhelyét az 1960-ban bekövetkezett haláláig otthont adó Tolna megyei Báta községben kialakított műterme és lakása váltotta fel. Czencz János széles tematikájú festőink közé tartozott. Témaválasztásában az akt, arckép, életkép, valamint virág- és gyümölcs-csendéletek uralkodtak. Képeinek egyedi stílusát legjellegzetesebb vonásuk, a dekoratív naturalizmus hordozza. Pályájának legnagyobb sikereit elsősorban aktjaival aratta: a dús redőzetű, leheletlágyságú fátylak, drapériák közt ülő, heverő nőalakok a művész áhítatos csodálatát tükrözik (pl. "Guggoló akt"). Késői festményein elénk tárja a bátai tájat, a falu részleteit, a Duna változatos szépségét és megörökíti a sárközi népviseletű asszonyokat. Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, s így a Magyar Nemzeti Galériában is tizenegy alkotása található. Születésének centenáriuma alkalmából a szekszárdi Művészetek Háza, 1998-ban pedig a Bolgár Kulturális Intézet rendezett életmű-kiállítást.
A művészet győztes jövőjébe vetett erős hite legyőzte a fáradalmait. – Dr. Mészáros Gyula "Czencz János festőművész nevével és műveivel a század elejétől kezdődően találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Művészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Művészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyűlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 – 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedűs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Műcsarnokban, 1913-ban pedig a Műcsarnok téli tárlatán a "Tükör előtt" című képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején – mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzőművészeti kultúrája című művében (Budapest, 1959) írja, – a gödöllői volt királyi kastély művésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.
Czencz János CZENCZ JÁNOS (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. – Szekszárd, 1960. január 12. ) festőművész Középiskoláit Sopronban és Győrött végezte, majd néhány évig tanítóskodott. 1907 és 1912 között festészeti tanulmányokat folytatott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Edvi Illés Aladár, Hegedűs László és Zemplényi Tivadar voltak. Művészi látókörének szélesítésére tanulmányutakat tett Olasz- és Németországban, valamint Hollandiában és Svájcban is. 1908-ban, alig 23 évesen már kiállítása volt a Műcsarnokban, és első sikerét is itt érte el, amikor 1913-ban "Tükör előtt" című kompozíciójával elnyerte a Halmos Izor-pályadíjat. 1918-ban "Fekvő akt" című festményéért Rudits-díjat kapott. 1921-ben "Marcella" című alkotásáért megszavazták a Képzőművészeti Társulat nagydíját, amelyet csak "beérkezett művész"-nek ítélhettek oda. A két világháború közötti időszak népszerű festője volt: sok gyűjteményes kiállításon való részvétele mellett önállóan is a közönség elé tárta műveit Pécsett (1925), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szombathelyen (1931), Győrött (1935), Sopronban (1936) és Debrecenben (1941).
Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, például a Magyar Nemzeti Galériában tizenegy műve van; képei megtalálhatók a szekszárdi megyei könyvtárban, a Béri Balogh Ádám Múzeumban, a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, és más közintézményekben. Sajnálatos, hogy elveszett a "Nő kutyával", "Bárkák Anconánál" címû olajfestménye a Szépművészeti Múzeumból (A Szépművészeti Múzeum háborús veszteségeinek jegyzéke, Budapest, 1952), a Fővárosi Képtárból három mûve: "Alvó nő", "Fekvő nő", "A régi józsefvárosi gázgyár részlete" (a Fővárosi Képtár háborús veszteségeinek jegyzéke, Budapest, 1952) és az Egyéb, köztulajdonból elveszett műtárgyak jegyzéke, ugyancsak 1952-ben Budapesten megjelent könyv tanúsága szerint "Akt" című műve. (Részletek Kratochwill Mimi bevezetőjéből a szekszárdi Művészetek Háza 1986-os, Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás meghívójából) "Czencz János nívós, egyéni művészetének Európa számos országa is tanuja lehetett.
Nem mintha hiányozna művészetének arzenáljából a rajztudás fegyvere. Hiszen csak meg kell nézni pompás aktfiguráinak nagyszerű vonalvezetését. A rajz finomságának és a vonalgazdagság buja bőségének sok szép példáját találjuk köztük. A rajzot ma már mégsem érzi annyira, oly mélyen, szívből jövően, mint a színt. Ezek a színek az ő művészegyéniségének legjellemzőbb, legmélyebbről jövő megnyilatkozásai. Egy-egy képe valósággal színtorna. Színviadal. Az erős, árnyalatgazdag, palettaszínek vad birkózása az érvényesülésért. Kosztümös figuráin különösen élvezhetjük a színeknek ezt az egymással vívott érvényesülési harcát. Olyan ez, mint valami fel-felbúgó orgonasíp, melynek búgásában hol ez a szólam, hol a másik veszi át a vezető szerepet. A Czencz sárgái, kékjei, pirosai, lilái, zöldjei, ahogyan egymás mellé sorakoznak ragyogó folthatásaikban, mindannyi versenyezni látszik egymással a hegemóniáért. A kép színkompozíciójának felépítésében külön szerepe van mindegyik színfoltnak, a maga dekoratív hatásával mindegyik hozzájárul az összhatáshoz, de oly erőteljesen, a hatásnak annyira átütő erejével, hogy az első pillanatban a szemlélő nem is tudja élvezni a kép hangulatának egységét.
Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 43. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2007) Csiffáry Gergely: Csulai Móré László emlékezete pen Csulai Móré György fiaként tartja számon Szádeczky Lajos is. 5 Egy másik szerző még tovább bonyolítja Móré László származását, amikor azt írja, hogy a két Móré testvér (Fülöp és László) valószínűleg Móré Péternek voltak a gyermekei. 6 Móré László származásának a tisztázását egy a nádor előtt 1504. augusztus 5-én kelt oklevél segíti. Eszerint Csulai Wladul három fia: Móré György nándorfehérvári bán, Fülöp ez időben bácsi prépost és királyi titkár, valamint János között a már egyszer felosztott birtokaikat most két egyenlő részre osztják György és a másik kettő testvér között. 7 Az újabb történeti irodalomban Móré György testvéreként említik Móré Fülöp pécsi püspököt. 8 Egy másik 1504. október 11-én, Budán kiadott oklevélben II. Ulászló meghagyja Heves és Külső Szolnok vármegyék közönségének, hogy Móré Fülöp bácsi prépost és királyi titkárnak a kettős megyében lévő birtokait ne háborgassák, tőlük adót ne szedjenek, mert a prépostnak szüksége van arra, s a testvére Móré György kötelezte magát arra, hogy katonáit az ország bármely helyén kiállítja a haza védelmére.
Móré László Kisnánai vára Született 1478 k. Nagycsula Elhunyt fl 1554 Isztambul kb. (76 évesen) Állampolgársága magyar Gyermekei két gyermek: egy fiú, egy lány Foglalkozása katona, rablóvezér Sírhely Isztambul Csulai Móré László ( Nagycsula, 1475 - 1480 – Isztambul, floruit 1554) a 16. században a Magyar Királyság területén, a magyar belháborúkban részt vevő rablólovag, dúsgazdag délvidéki kiskirály. A két keresztény királlyal való szembenállása miatt a krónikások túlzottan rossz színben tüntetik fel. Élete [ szerkesztés] Román eredetű, Hunyad vármegyei köznemesi családból származott. 1475–1480 között a család központi fészkében születhetett. Apja, Csulai Vlad, kisbirtokos kenéz volt. Egyik bátyja, Móré György előbb szörényi (1492–94), majd nándorfehérvári bán (1495–1506) volt, korábban már Hunyadi Mátyás udvarában is foroghatott. Állítólag II. Lajos magyar király kísérőjeként, a mohácsi csatában esett el. A másik Móré fivér, Fülöp Itáliában, a magyarok által frekventált Bolognai Egyetemen szerzett alapos humanista képzettséget.
Amikor a Kompolti család férfiágon kihalt, a jószívű sárkány megsiratta a családot, ezután leereszkedett a vár kútjába, hogy a templomban letemetett utolsó Kompolti mellett lehessen. Ezeréves álomba merült. fotó: Talán Csaba Úgy tartja a legenda, hogy majd ha letelik az ezer év, a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek és a Kompoltiak visszatérnek. Addig pedig aki arra jár, pénzérmét dobhat a kútba. Ha koppan az érme, a sárkány pikkelyére esett. Ha viszont nem hallatszik semmi, akkor az érme az ásító sárkány nyitott szájába hullott, ez pedig szerencsét hoz. fotó: Talán Csaba Az Öreg-torony első emeletére egy kívülről futó falépcsőn lehet feljutni. Már ha éppen nincs nagy szél vagy vihar. Akkor ugyanis nem engedik – és mi most pont így járunk. fotó: Talán Csaba Bár az eső már nem esik, a távoli hegyek között még dörög, villámlik és a szél sem hagy alább. Azért valameddig felmegyünk. Már így is csodálatos panoráma tárult elénk. fotó: Talán Csaba A várban kőtár is található, ahol főként a 15. századból láthatók faragott kövek.
Ferdinánd és János király követei Visegrádon tárgyaltak, ahol megegyeztek, hogy meg kell zabolázni a harmadikat, az illegális uralkodót, kinek országa volt az országban. A Palota várába szorult Móré elleni 1533. évi ostromban még a szultán hadai szerepet vállaltak, azonban a hatalmaskodó nagyúr mindenét feláldozva, családját, gyerekeit maga mögött hagyva dicstelenül el tud menekülni déli birtokaira. Itt aztán ismét Ferdinánd zsoldjában harcolt a déli végeken Szapolyai János és a török ellen, majd miután onnan a török ki tudta szorítani, a Mátra térségébe, Nánára menekült hadaival. Látkép a toronyból, Fotó: Mayer Jácint Móré nánai tartózkodása alatt is sorozatosan zaklatta tovább a törököket, egyik rajtaütésével kirabolta a budai basa karavánját Szolnok közelében, ami az utolsó csepp volt a pohárban. 1543-ban a török sereg körülzárta a várat. Istvánffy Miklós leírása szerint ekkor Móré csellel próbált szabadulni, kincseit az ostromlók elé szórta, s amíg azok azt szedték, megpróbált elmenekülni fiaival.
Az első régészeti kutatásokat 1941-ben végezték, a teljes feltárás 1966-ig tartott. 2010-ben és 2011-ben pedig gyönyörűen felújították a várat. A feltárt falakat megerősítették, kiegészítették, megépítették a felvonóhidat, és parkosították a környéket. A sárkány ezeréves álma A vár kicsi, de lenyűgöző – talán az egyik legszebb az országban. Izgalmas, zegzugos, kalandos épület. Az egykori szentélyben látható Kompolti László faragott sírköve – 1428-ban temették ide. Már többször leírtam, de most is ugyanazt éreztem, mint minden alkalommal, amikor középkori emlékek, megmaradt épületek vagy kövek mellett állok: levegőt is alig tudok venni. Hihetetlen, hogy ezt a követ az 1400-as években faragták. Én pedig most, a 21. században itt állok mellette, és bámulom a sírkő már alig látható faragványait. fotó: Talán Csaba A szentélytől nem messze megnézzük az alvó sárkány kútját is. fotó: Talán Csaba Különös legenda fűződik a kúthoz. A Mátra erdeiben élt régen egy sárkány. Ez a sárkány mindenkit szeretett, és többnyire szerencsét hozott az embereknek, akik meglátták.
Móré nem megvert, menekülő számkivetettként érkezett Nánára. Erős huszárcsapata a legenda szerint mesés kincseket kísért. Ebben várban is fényűző módon élt, amivel ismét kihívta a krónikások rosszallását. Érkezése után egy éven át folyamatosan zaklatta a vásárokat, a törököket, s amikor kirabolta Szolnok közelében a budai pasa karavánját, a török főtiszt a Várpalotát bevevő a Kászon pasát tette meg az ostromló sereg alvezéréül. 1543 őszén a török sereg megérkezett a vár falai alá. Istvánffy Miklós szerint Móré az ilyenkor szokásos csellel próbált szabadulni: az ostromlók elé aranyat szórt, s amíg azok azt szedegették, megpróbált megszökni a fiaival. A menekülés nem sikerült, elfogták és erős őrizet mellett Sztambulba vitték, s végleg a hírhedt török börtönerődbe, a Héttoronyba zárták. A sztambuli fogságban felvette az iszlám vallást annak reményében, hogy így szabadabban mozoghat, s talán lehetővé válik szökése is. Művészet [ szerkesztés] 1533 nyarán Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében úgy tűnik fel mint sebhelyes, barna képű, gátlástalan csaló, hazaáruló, aki még a törökkel is összeszűri a levet.