Cirill és Metód hagyománya már a gyalogos zónában érezhető, amelyet a nagymorva hagyomány hangulatát idéző műalkotások díszítik – a történelmi bronzkard megnagyobbított másolata, a vas szökőkút, a Nagy Morva Birodalomból származó csatornafedél, az öt méter magas zenélő óra, a sarki iható vizű szökőkút vagy a Szvatopluk vesszői. A hotel hatalmas kongresszusi helységekkel rendelkezik hiánytalan technikai felszereléssel együtt. Horvátország kerékpárral az EuroVelo útvonalakon. Az összes olyan vendég számára, akik a fárasztó nap után pihenésre vágynak, de azoknak is akik az aktív pihenést részesítik előnyben, a pihenés, relaxáció és kényelem tökéletes összhangját kínáljuk a megismételhetetlen hangulatú FITLIFE CENTRUM-ban, ahol spinning, pilates, Taebo, SM rendszer áll a rendelkezésükre. Valamint a wellness központban szaunák is igénybe vehetők: a finn szauna, a gőzfürdő és az infra-szauna, valamint a hidromasszázs kád pezsgőfürdővel és fényterápiával. Az üzleti ügyfelek számára szállást a csúcsminőségű kongresszusi Hotel MIKADO**** biztosít.
A Dráva kerékpárút jól el van látva egyértelmű jelzések kel. Kelet-Tirolban zöld táblák, Karintiában pedig "R1" feliratú zöld táblák mutatják az irányt. Szlovéniában "K1"-el jelzik az utat. A jövőben egy egységes jelrendszer fogja mutatni az utat, amit külön erre az útvonalra terveztek, és amin a Dráva bicikliút logója lesz látható. A Dráva kerékpárút vonalán számos vendéglátó egység üzemel, melyek külön a kerékpárosokra specializálták magukat, szolgáltatásaikat a bringások igényeihez igazították. Egy sor kritériumnak kell megfelelni, pl. külön biciklista menünek kell lenni a kínálatban, biciklisták számára információs anyagot kell tartaniuk, és a vendégeknek az egyéjszakás tartózkodást felár nélkül lehetővé kell tenni.
Az Őrtilos – Barcs – Mohács útvonalon haladó túra kész szakaszairól, és kiépítésének minőségéről itt kaphat további tájékoztatást: Az első fázisban átadott Mohács – Barcs szakaszról pedig itt talál hasznos információkat, videón:
Országfüggő, hogy hol mekkora korhatáremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta fenntartható legyen: Finnországban és Svédországban például ehhez 4, 5 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt, míg Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban már 11, 5 évvel. Az elemzés szerint Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon. Az elemzés szerint viszont önmagában kevés a korhatár-emelés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés. A tanulmányból tehát az derült ki, hogy ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. Az öregedő társadalmakban ezért kulcskérdés lesz, hogyan tudják növelni a foglalkoztatottságot, ha meg akarják őrizni a nyugdíjak jelenlegi szintjét.
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. Hogy a későbbiekben emelkedik-e a nyugdíjkorhatár, arra jelenleg nincsenek kormányzati tervek, iránymutatások. Az idei korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer, ezt a nézetet az MNB szakértői is osztják. Az Eurostat két évvel ezelőtt kiadott tanulmánya szerint Magyarországon 72 éves korig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés jelentősen ne csökkentse a nyugdíjasok életszínvonalát. Egy ilyen ugrást azonban nem kevesen értékelnének kitolásként, és nagy eséllyel okozhatna társadalmi robbanást.
Az Eurostat frissen közzéadott jelentése szerint 2100-ra már csupán 7, 9 milliónyi magyar ember fog élni Magyarországon. És ha drámai népességfogyás még nem lenne elegendő, akkor azzal is számolni kell, hogy az akkori társadalom brutálisan el is lesz öregedve, legalábbis a maihoz képest mindenképp. Az előjelzések szerint hazánkban 80 év múlva 100 munkaképes korú emberre 55-60 65 évesnél idősebb ember jut majd. Ennyi időnek sem kell azonban eltelnie ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer csődöt mondjon, elemzések szerint legalább ahhoz, hogy az elöregedési (függőségi) rátánk stabilan maradjon az elkövetkező évtizedekbe 72 éves korig kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, ami ráadásul önmagában még nem is lenne elég ahhoz, hogy megoldja a problémát. A legfrissebb népesedési előrejelzések statisztikai elemzése szerint az EU népessége majd 4 százalékkal csökkeni fog 2018. január 1 és 2100. január 1 között, ez 20 millió embert jelent - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A drámai népességcsökkenés időpontja ráadásul nincs is oly messze tőlünk, ha ugyanis az egész EU-t vesszük alapul, akkor nagyjából 2044-ben lesz a csúcson az unió népessége (525 millió fő) majd innen, fokozatosan, folyamatosan csökkeni fog évtizedeken keresztül.
Ezt az összefoglalót több, mint hat hónapja készítettem. Az összefoglalómban szereplő információk a megjelenéskor természetesen pontosak voltak, de mára a jogszabályi változások miatt módosulhattak. Kérem, ellenőrizze a téma megjelenését a friss posztjaim között is! Ha személyes kérdése van a nyugdíjával vagy egyéb ellátásával kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA teheti fel nekem a kérdését, hogy azt jutányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal megválaszoljam. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT friss jelentése alapján egyes vélemények szerint Magyarországon 72 éves korig kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés jelentősen ne csökkentse a nyugdíjasok életszínvonalát. A témában a TV2 Mokka vendége voltam. A velem folytatott beszélgetést IDE KATTINTVA nézheti meg.
Ha Magyarországot vizsgáljuk ebben a tekintetben, akkor a mi esetünkben nem lehet még csak növekvő periódusról sem beszámolni, az előrejelzések szerint ugyanis az elkövetkezendő 80 évben drámai módon fog elfogyni a magyar, évről-évre folyamatosan. Ami odáig vezethet, hogy 2100-ra már csupán 7, 9 milliónyi magyar emberről beszélhetnek a későbbi korok. A sokszor a szóbeszédben még ma is reménytelin emlegetett 10 milliós országhatárokon belüli magyar tehát a későbbiekben még annyira sem fogja majd megállni a helyet, mint ahogy manapság - is egyre kevésbé-. Egy egész kontinens öregedik el Ugyanezek alapján a számítások alapján a drámai népességcsökkenés mellett brutálisan elöregedő társadalmakkal is számolnunk kell. Az előrejelzések szerint például, míg ma az EU lakosságának 65 százaléka munkaképes korú, addigra ez a szám 80 év múlva már csak 55 százalék lesz. Ezzel kontrasztban a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a 2018-as adatokhoz képest, amikoris a teljes népességből 11 százalékot tettek ki, 2100-ra már 31 százalékot fognak.