Blumgrund János Horthy kenderesi újratemetése után a következő feliratú koszorút helyezte el a síron:,, Megemlékezésül egy hálás magyar zsidó a sok közül. " Dr. Eliezer Rabinovich, az egykori moszkvai főrabbi unokája, a holokauszt kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy nem ért egyet a Horthyt bírálókkal. Tény, hogy kortársai Horthyt a holokausztért nem ítélték el, illetve ilyen irányú felelőssége fel sem merült. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, kép: wikipedia Portugáliában, egy Casa San José nevű kis villában élt szerényen Horthy Miklós és felesége, ott ünnepelték 1951. július 22-én az aranylakodalmukat, és ott hallgatták végig rádión az 1956-os magyar forradalmi eseményeket. Ekkor még a kormányzó jó egészségnek örvendett, sokszor járt unokájával úszni a tengerbe. Az otthoni rossz hírek azonban kioltották életerejét, és 1957. február 9-én elhunyt, noha semmilyen, orvosilag megállapítható betegségben nem szenvedett. Szerető hitvese hamarosan követte. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.
A Vitézi Rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a "vitéz" előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény határozottan megtiltja. A rend története Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M. E. rendelettel alapították meg a Vitézi Rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített. A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944. decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a Vitézi Rend levéltára és dokumentációja megsemmisült. A "VITÉZI REND" szóösszetétel a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstrom számon és a "VITÉZI JELVÉNY" a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 161 696 lajstrom számon védettséget kapott.
AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA FLOTTA PARANCSNOKA: Az első világháború kezdetén (1914) a Habsburg csatahajó parancsnoka, de hónapokkal később már a Novara ura. Itt most a további haditettekről és a sokak által ismert Otrantoi-csatáról kellene írnom, de egyre fogy a hely a papíron. Annyi bizonyos, hogy Horthy Miklós rossz tengerész nem lehetett, hiszen 1918. február 27-én megkapta az ellentengernagyi kinevezést és az Osztrák-Magyar Hadiflotta parancsnoka lett. A számos tengeri siker után a fájdalom. Az elveszített háború után az uralkodó (IV. Károly) őt bízta meg a flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács küldötteinek. Az altengernagyi kinevezés nem törölte le az arcáról a könnyeket, ahogyan az utolsó parancsára levonatta a flotta hajóiról a hadi lobogót. HADÜGYMINISZTER ÉS FŐVEZÉR: Pólából az útja Bécset érintve Kenderesre vitte, míg Magyarországból kis idő elteltével Népköztársaság, majd Tanácsköztársaság lett, s az antant erejét maguk mögött tudó szomszédos országok hatalmas területeket szálltak meg a hazánkból.
Az új típusú koronavírus eddig már 2, 5 millió áldozatot követelt világszerte. Ebből 2, 2 millió haláleset olyan országokban történt, ahol magas a túlsúlyosak aránya - állapította meg friss jelentésében az Elhízástudományi Világszövetség. Az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Olaszországban például igen magas a COVID-19-cel összefüggő halálozási arány, és a felnőttek több mint fele túlsúlyos. Index - Külföld - Koronavírus: lassult a halálozási arány. Ezzel szemben Vietnamban - ahol a legalacsonyabb a túlsúlyosak aránya - a világ második legalacsonyabb halálozási arányát mérték. Nemcsak a kóros mértékűelhízásokoz problémát. Fotó: Getty Images Már egy kisebb túlsúly is bajt okoz Fontos kiemelni, hogy nemcsak a kóros mértékű elhízás okoz problémát, hanem már egy kisebb túlsúly is, vagyis az a testtömeg, amelyet sok országban ma már normálisnak tekintenek. A normális testsúly és a túlsúly közötti határt a 25-ös BMI (testtömegindex) jelenti. Az egyébként már korábban is ismert volt, hogy a túlsúly növeli a fertőzőbetegségek, köztük az influenza kockázatát is.
A legmagasabb mortalitási arányt ebben a hullámban Bulgáriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon mérték. Nyáron már ismét emelkedni kezdtek az esetszámok, és növekedést mutattak a halálozási adatok is, őszre pedig megérkezett a negyedik hullám, mely 2021 novemberében tetőzött. Ekkor a teljes uniós halálozási arány meghaladta a 26 százalékot, majd lassú csökkenésnek indultak a számok, és decemberre lecsökkent a többletmortalitás 23 százalékra. Az Eurostat adatai szerint összesen több mint 1, 2 millió emberrel több halt meg az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban 2020 és 2022 között. Az adatokból érdekes következtetés vonható le: a koronavírus-járvány első két évében ugyanazokban a hónapokban volt a legmagasabb a többlethalálozás EU-s szinten. A leghalálosabb hónapok az uniós tagállamokban: 2020. április: 25 százalékos többlethalálozás 2020. november: 40 százalékos többlethalálozás 2021. A magyar hivatalos adatok alapján: 10 százalék fölötti a halálozási arány, minden második igazolt fertőzött kórházban van. április: 21 százalékos többlethalálozás 2021. november: 26 százalékos többlethalálozás Idén január-februárban, a többlethalálozási ráta uniós szinten csökkenő tendenciát mutatott a negyedik hullám végét jelezve, és átlagosan 7 százalék körül alakult az uniós tagállamokban.
A COVID-19 fertőzés lezajlási ideje 2-8 hét a tünetek megjelenésétől a gyógyulásig vagy, tragikus esetben, a halálos végkifejletig. Márpedig az a számítási módszer, amit most alkalmaznak világszerte, csak akkor lenne helyes, ha biztosra vehetnénk, hogy minden fertőzött, aki ebben a pillanatban életben van, fel is gyógyul a betegségből. Forrás: AFP/Str Hogy ez miért félrevezető, elég, ha megnézzük a jelenleg alacsony halálozási arányt mutató Németország adatait (szerda éjfélkor). Idáig 1966 beteget diagnosztizáltak, és 3-an haltak meg Németországban. Koronavírus halálozási army. Ez mindössze 0, 15%, alig több, mint a szezonális influenzáé. Csakhogy az 1966 betegből eddig mindössze 25 gyógyult meg, vagyis 28 eset zárult le, 1938-an még betegek - és nem tudjuk pontosan, milyen állapotban vannak. Ráadásul a betegek 86 százalékát az utolsó egy héten belül diagnosztizálták (1706 embert). Hogy ez ebben az esetben mennyire rövid idő hosszú távú következtetések levonására, azt jól mutatja, hogy az "egyes számú betegnek" tartott 38 éves olasz Mattia 20 napig volt lélegeztetőgépen, kritikus állapotban, mire túljutott az életveszélyen.
A koronavírus légzőszervi fertőzés, így a gyenge tüdejű emberek vagy más egészségi problémákkal küzdők nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosan betegek, vagy halnak meg, mint az erősek és egészségesek. A The New York Times a kínai járványügyi hatóság március elején közzétett adatait idézve arról ír, hogy bár a kínai férfiak és nők meglehetősen egyenlő mértékben fertőződtek meg, a férfiak halálozási aránya 2, 8 százalék volt, míg a nőké csak 1, 7 százalék. Erre válasz lehet például a férfiak és a nők genetikai különbsége, de az is, hogy Kínában a férfiak nagyobb arányban dohányoznak (50 százalék), mint a nők (2 százalék). Az életkor hatásáról sem feledkezhetünk meg. Olaszországban például, a járvány jelenlegi európai gócpontjában a COVID-19-ben elhunytak átlagéletkora 80 év felett van. Ha megnézzük, hogy milyen egészségi problémák járulhattak hozzá a COVID-19-fertőzés halálos kimeneteléhez, akkor azt látjuk, hogy a kardiovaszkuláris betegséggel küzdőknél 10, 5 százalék, a cukorbetegeknél 7, 3 százalék, krónikus légzőszervi betegség esetén 6, 3 százalék, magas vérnyomásnál 6, 0 százalék, ráknál 5, 6 százalék, egyéb súlyos betegségeknél összességében 0, 9 százalék volt a halálozási ráta.