Részlet a válaszból Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. február 10-én (459. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8755 […] fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A Ptk. előírása alapján tehát a késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes, határidőn túli rendezéséhez kapcsolódik. Nincs nevesítve, hogy a kötelezett (az adós) milyen szervezet, azaz teljesen mindegy, hogy a pénztartozás a szállítóval vagy a bankkal szemben áll fenn. Ezért a késedelmi kamatot a számviteli előírások azonos módon kezelik: a fizetett késedelmi kamat egyéb ráfordítás (a kérdés szerinti esetben is), a kapott késedelmi kamat pedig egyéb bevétel. A […]
A Ptk. mind a gazdálkodó szervezetek (292/A. § (3) bekezdése), mind a hatóságnak minősülő jogalanyok esetében (292/B. § (2) bekezdése) megengedi a harminc napos kifizetési határidőnél hosszabb, de legfeljebb hatvan napos pénzfizetési határidőben való érvényes megállapodást. 60 napnál hosszabb fizetési határidő Abban az esetben, ha hatvan napnál hosszabb fizetési határidőben állapodtak meg a gazdálkodó szervezetek vagy a hatóságok a szerződésben, úgy az ellenkező bizonyításig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére vonatkozó megállapodást. Ennek következtében a jogosult gazdálkodó szervezet a hátrányára - szerződésben vagy általános szerződési feltételben - megállapított hatvan napnál hosszabb fizetési határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésére való hivatkozással megtámadhatja. A gazdálkodó szervezetek és a hatóságok tehát továbbra is szabadon megállapodhatnak a fizetési határidőben, azonban az, a harminc napot (de legfeljebb a hatvan napot) – késedelmi kamat kikötése nélkül - nem haladhatja meg.
Jogszabály ugyanis a késedelmi kamatfizetési kötelezettség szempontjából nem tesz különbséget a szerződésből eredő pénztartozások között aszerint, hogy ezek főtartozások vagy járulékos eredetű tartozások-e. Adott esetben viszont azzal, hogy a kötelezett az általa kifizetett főkövetelés kamatait nem fizeti meg, a jogosult elől az annak járó pénzösszeget von el, s ezt saját céljára hasznosíthatja (forgathatja). Az idegen pénz használata után viszont "használati díjat" kell fizetnie a kötelezettnek, ez pedig - a Ptk. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint - éppen a kamat. * Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.
§ (1) bek. ], a kötelező igényérvényesítési kötelezettség hiányában viszont annak érvényesítése sem kötelező. Ha tehát a jogosult a kamat iránti követelését nem érvényesíti, azt megítélni sem lehet [Pp. 4. §, 213. § (1) bek., 215. §]. Gyakran merül fel olyan eset, amikor a kötelezett által fizetett ellenszolgáltatás nem fedezi az ellenszolgáltatás és a járulékos követelések teljes összegét. 293. §-a szerint ilyen esetben a fizetett összeget elsősorban a költségre, ezután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A hivatkozott rendelkezésnek abból a szabályából, amely szerint a kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, következik, hogy ettől a diszpozitív szabálytól akár a jogosult egyedül, akár a felek megállapodással eltérhetnek. 232. §-ának (1) bekezdése a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a szerződéses kapcsolatban kamat csak külön kikötés esetén járna, ezért a fizetési késedelem esetén a gazdálkodó szervezetek között a kamat a jogszabály erejénél fogva biztosítja a szerződés teljesítését [Ptk.
Társasházi döntések Közös képviselő leváltása szavazati army Illetve egy külön lehetőség az is, hogy a közösség a szervezeti és működési szabályzatban maximalizálja, hogy egy meghatalmazott hány főt képviselhet a közgyűlésen. Ezzel kivédhető, hogy egy valaki túlzott szavazati súlyt képviselhessen a közös ügyek intézésében. Kell képesítés A közös képviselőnek két megkötéssel kell feladata ellátásához a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezni. Egyfelől akkor, ha saját házán – vagyis ahol maga is tulajdonos – kívül is ellát közös képviselői feladatot. Illetve akkor, ha ezt a tevékenységet üzletvitelszerűen, nyereségszerzés céljából teszi. Utóbbit a ház és a képviselő közt létrejött szerződés hivatott tisztázni. Átadás-átvétel Az átadás-átvételkor az érvényben lévő szerződéseket, iratokat – alapító okirat, SZMSZ, szolgáltatókkal és közszolgáltatókkal kötött szerződések – adja át a leköszönő képviselő az új megbízottnak. Az átadott dokumentumokról külön átadás-átvételi jegyzőkönyvet szükséges felvenni.
Speciális eset: csak személycserét kérünk A fentiekhez képest egy speciális esetet jelenthet, ha a ház egy közös képviselő céget bízott meg a ház ügyeinek kezelésével.
Vagyis először kell tartani egy közgyűlést. A társasházi törvény szerint a közgyűlés azonnali hatállyal is felmenti. Persze, ha megneszeli, hogy mi lesz a sorsa, akkor gyakran maga is távozhat lemondás útján, ezt írásban kell benyújtania. De ettől továbbra is fenntartom, hogy ha egy lakóközösség le akarja egyöntetűen váltani a régit, akkor azt miért akarja valaki olyan megakadályozni, aki gyakorlatilag ott se lakik, így fogalma sincs ennek okáról? :-O 2018. 26. 18:20 Meg is tette, de a meghívóban hibák, szabálytalanságok voltak, így a közgyűlés elhalasztásra került. Erről beszéltem! Ezt ki állapitotta meg, és kérte a halasztást, mikor erre csak a levezető elnök jogosult, az meg a régi közös képviselő volt(nagy valószinűséggel} 2018. 25. 15:00 " A "régi" közös képviselő ugyan ismeri a jelenlegi elérhetőségemet(korábban megadtam neki), de most nem küldte el a meghívót az első lakógyűlésről. " Elég egyértelműen a régiről van szó! Akik pedig később összehívták a következőt, nem ismerhették a kérdező lakcímét!