2020. jún 17. A szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-jétől a korábbi 19, 5%-ról 17, 5 százalékra csökkent, most azonban újabb csökkentés várható. A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21. ) Korm. rendelet 3-4. §-ai alapján, 2020. július 1-jétől az alábbi változások várhatóak ebben az adónemben. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17, 5%-ról 15, 5%-ra csökken. A rendelet 3. §-a értelmében június 30-ig a SZÉP-kártyára teljesített béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó, majd ezt a szabályt módosította a 225/2020. (V. 22. rendelet 1. §. -a, mely szerint: A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható. Változik az összevont adóalap megállapításának számítása is, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették –, akkor 2020. július 1-jétől a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Megjegyzés: A módosítás kiegészíti a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényt azzal a szabállyal is, hogy ha az őstermelő örökbefogadói díjban részesül, akkor ezen időszakban nem kell legalább a minimálbér, illetve a megállapodás alapján vállalt összeg után fizetni a szociális hozzájárulási adót. Mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallása: A módosítás alapján az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallására vonatkozó 2018. évi LII. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "2018. törvény 7. § (1)–(2) bekezdés szerinti mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján – figyelemmel a 7. § (5)–(6) bekezdés rendelkezésére – negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell – a 2018.
Szociális hozzájárulási adó terheli 2019. január 1-e óta: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után: bérek, munkabér, megbízási díjak stb., adófizetési kötelezettség terheli a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat, adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. törvény szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez. (pl. egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelők minimum járulékalapja) adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül: a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv.
Az 50 000 forint tételes KATA adót fizetők ellátási alapja július 1-től 94 400 forintról 98 100 forintra emelkedett. A 75 000 forint tételes adót fizetők ellátási alapja 158 400 forint-ról 164 000 forintra nőtt. A KATA adózók számára 2019. július 1-jét követő időszakra már az új, emelt ellátási alap figyelembevételével kerül a álláskeresési ellátás, táppénz, GYED, CSED, nyugdíj és más ehhez kötött juttatások megállapítása. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) 17, 5%-ra csökkent 19, 5%-ról az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulási adó mértéke is. EKHO szerinti adózásra elsősorban a művészeti tevékenységet folytatók, írók, újságírók, színészek, jelmeztervezők, képzőművészek jogosultak. A 17, 5% EKHO továbbra is a kifizetőt terheli a kifizetett juttatás után a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan.
Az erdőirtás megváltoztatja ezt a folyamatot: a növényállomány csökkentésével hajlamos növelni a környezet CO2-szintjét. 4- Szerves anyagok lebomlása A szerves anyagok bomlása a metán, az üvegházhatású gázok egyik forrása. A szerves hulladék, a szennyvízrendszer és a nem karbantartott gátak felhalmozódása metángázt bocsát ki a környezetbe, ami globális felmelegedést okoz. 5- Földgáz és olaj kitermelése A földgáz és az olaj kinyerésével metángáz szabadul fel. Ez bekerül a légkörbe, globális felmelegedést okozva. Következmény-lista A globális felmelegedés számos negatív hatást vált ki az ökoszisztéma biotikus és abiotikus elemeire. Ennek a jelenségnek a következményei megfigyelhetők az óceánokban (amelyek melegednek), a légkörben (éghajlati változások révén) és az élőlényekben (amelyek kihalásveszélyben lehetnek). 1- éghajlati változások Az elmúlt évszázadban a hőmérséklet évente átlagosan 1 ° C-kal emelkedett. A legjelentősebb növekedés az elmúlt 30 évben történt. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a Föld ma háromszor gyorsabban melegszik, mint a múlt században.
2- Kihalás Nem csak az embereket érinti a globális felmelegedés által okozott hőhullámok. A föld felszínén rekedt hő miatt számos állat- és növényfajnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Azok, akik nem képesek csatlakozni a változáshoz, kihalnak. Valójában egy 2015-ben elvégzett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a gerinces állatfajok jelenleg 114-szer gyorsabban tűnnek el, mint az előző években. Mindez okozza a globális felmelegedést. Hasonlóképpen, az éghajlatváltozásról szóló, 2014-ben megtartott egyezmény azt mutatta, hogy több száz állatfaj (szárazföldi és vízi) a túlélés érdekében nagyobb magasságú vagy alacsonyabb hőmérsékletű területekre kényszerült költözni. 3- Savas óceánok A tengeri ökoszisztémákat a globális felmelegedés okozta klímaváltozások befolyásolják. Az óceánok pH-ja egyre savasabb. A víztestek ugyanis elnyelik a légköri csapdába eső gázkibocsátás nagy részét. A savasság növekedése veszélyt jelent a tengeri fajokra, különösen a puhatestűekre, a rákokra és a korallokra.
A globális felmelegedést a Föld közel felszíni légkörében kibocsátott üvegházhatású gázok túlzott mennyisége okozza. Az üvegházhatást okozó gázok mind emberi eredetűek, mind természetesen előfordulnak, és számos gázot tartalmaznak, többek között: szén-dioxid metán dinitrogén-oxid fluorozott-klórozott szénhidrogének vízpára A természetben előforduló üvegházhatású gázok, különösen a vízgőz optimális mennyisége szükséges ahhoz, hogy a Föld hőmérsékletét lakható szinten tartsák. Üvegházhatású gázok nélkül a Föld hőmérséklete túlságosan hideg lenne az emberi és a legtöbb élet számára. A túlzott üvegházhatású gázok azonban jelentősen melegednek a Föld hőmérsékletén, ami jelentős és esetenként katasztrofális változásokat idéz elő az időjárási és szélmintázatokban, valamint a különböző típusú viharok súlyosságát és gyakoriságát. További információért olvassa el Obama elnök beszédét az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján Koppenhágában. Az emberiség által termelt üvegházhatású gázok A tudományos közösség egésze arra a következtetésre jutott, hogy a természetben előforduló üvegházhatású gázok az elmúlt néhány száz évben meglehetősen állandóak maradtak.
Igen ám, de ezt a természetes mennyiséget a Föld képes kezelni, és része a természet körforgásának az, hogy a természetes mennyiséget meg tudja kötni. Ezek a természetesen kibocsájtott üvegházhatású gázok csak hosszabb távon, évszázadok, sőt, évezredek alatt hoznak változást, hiszen a bolygónak egyébként is van egy szabályos melegedő és hűlő körforgása, amihez a gázok sokat hozzátesznek. A probléma akkor kezdődik, amikor az ember által kibocsájtott gázok is bekerülnek a körforgásba – erre a mennyiségre ugyanis a Föld nincs felkészülve, és nem tudja megkötni és regulázni. Az egyensúly felborul, és megkezdődik a melegedés felgyorsulása, méghozzá drasztikusan. Mi, emberek képtelenek vagyunk az általunk kibocsájtott károsanyagokat visszafogni, vagy megkötni a légkörből, így folyton csak termeljük, hozzáadva az üvegházhatás kialakulásához.