komédia Bemutató: 2015. március 7. (19. 00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 22. 05) 1910-ben a Vígszínházban mutatták be ezt a bravúros társalgási és félreértés-vígjátékot, a főszerepekben olyan kiválóságokkal, mint Varsányi Irén, Csortos Gyula és Szerémy Zoltán. Molnár ekkor már egyáltalán nem ismeretlen pályakezdő, de kétségtelen, hogy A testőr sikere nagyban hozzájárult későbbi páratlan karrierjéhez. S ez nem is csoda, mert ebben a darabban Molnár minden olyan erényét megcsillantja, amiért igazán szeretjük: frappáns cselekményszövés, pompás dialógusok, remek karakterek, összehasonlíthatatlan humor és emberismeret. A testőr mindezek fölött ízig-vérig "színházi darab" – minden mondatából Molnár színház iránti rajongása sugárzik. Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle.
Varsányi férjes, kétgyermekes asszony volt, és sokáig hősiesen ellenállt a sikeres író ostromának. Ám férje, Szécsi Illés gyáros féltékenyen figyelte Molnár kitartó próbálkozásait, és párbajra hívta riválisát. A párbaj után fájdalmas szakítás következett: a színésznő visszatért családjához, Molnár pedig hamarosan már Fedák Sári ölében vigasztalódott. A testőr premierjét 1910. november 19-én tartották, és Varsányi mellett Csortos Gyula és Szerémy Zoltán játszották a főszerepeket. A darab tomboló siker volt, hiszen Molnár minden erényét megcsillantja benne: frappáns cselekményszövés, pompás dialógusok, remek karakterek, összehasonlíthatatlan humor és emberismeret. A testőr mindezek fölött pedig ízig-vérig "színházi darab" – minden mondatából Molnár színház (és Varsányi) iránti rajongása sugárzik. Ady Endre azt írta a bemutató után: "Ma Molnár Feri az Isten, uralkodjék. " 1918-ban készült el a filmes változata, Antalffy Sándor rendezésében. A színész szerepét is ő játszotta, a színésznő Gombaszögi Frida volt, a kritikus Rátkai Márton, a mama Haraszthy Hermin.
Ugyanúgy érvényesek manapság, mint például A testőr is, amelyben egy színészházaspár magánéletét dolgozza fel a szerző, aki a téma nagy ismerője volt, fél életét az akkori Vígszínházban töltötte. A rendező megjegyezte, hogy a darab születése óta eltelt száz év alatt az emberiség alig változott. "Ha elolvassuk az antikvitásbeli drámaírók műveit, látjuk, hogy 2 és fél ezer év alatt sem változott semmit az ember, nemhogy száz év alatt" - tette hozzá. Ezért, mint mondta, a történetet úgy fogta fel, hogy adott egy mai színész-házaspár, egy év házasság után kezd kihűlni a szerelem, a férj ebbe képtelen beletörődni, és ez elindítja az eseményeket a maguk különös útján. Valló arról beszélt, hogy bár Molnár szórakoztatóan, szellemesen ír, ez nem jelenti azt, hogy a darab vígjáték lenne, az eseményeknek nagy tétje van. Aki élt valaha házasságban, az tudja, hogy a szerelem múlása nagy megpróbáltatás a két ember számára, komoly döntéseket vet fel. Együtt maradni vagy külön válni, hogyan tovább? "Megpróbáltuk mindnyájan az erről a tárgyról való tudásunkat mai hangon előadni" - tette hozzá.
gs4-pro-tv-játék October 2, 2020, 10:24 pm A testőr pesti színház 4 A testőr pesti színház md A testőr pesti színház mi Magyar Narancs - Snoblesse - Stohl, a testőr Együtt maradni vagy külön válni, hogyan tovább? "Megpróbáltuk mindnyájan az erről a tárgyról való tudásunkat mai hangon előadni" - tette hozzá. A főszereplők nem játszottak még így együtt, Valló Péter azonban - A mamát játszó Vári Éván kívül - mindenkivel dolgozott már. "Nagyon nagy élmény, külön hálás vagyok a sorsnak, hogy megismerhettem" - mondta. A két fiatal tervezővel dolgozott együtt a rendező: a díszlet Cseh Renátó, a jelmez Pusztai Judit munkája. Mint Valló Péter kiemelte, Molnár Ferenc a drámatörténet egyik legnagyobb alakja. "Legalább ugyanolyan nemzetközi presztízst csinál a magyar kultúrának a drámairodalomban, mint amilyet Bartók vagy Liszt a zenében, vagy Munkácsy a festészetben" - mutatott rá, hozzátéve: "ő egy nagyon magas polcon lévő szerző". A replikák jellemzik az alakokat, jók a karakterek, olyan világról ír, amit jól ismer, frappáns, jól bánik a magyar nyelvvel - sorolta Valló Péter.
Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét. A Színész erre egy kissé bizarr, de hibátlannak tűnő ötletet talál ki: testőrnek öltözik, s így, a katonatiszt személyében kezd el udvarolni a saját nejének, illetve megpróbálja zavarba hozni, hűtlenségen kapni. El is kezdődik a nagy visszaszerző hadművelet, ám - ahogy az Molnárnál lenni szokott - nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Színész és a nézők sejtik... A testőr sziporkázó komédia, a legsikeresebb magyar drámaírótól. A Pestiben parádés szereposztásban látható: Kern Andrással, valamint Eszenyi Enikővel és Stohl Andrással, akik most először játszanak együtt. A(z) Pesti Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Sok helyen modoros, túljátszott, maníros és éppen ezért helyenként már-már nevetséges is volt. Nem volt teljesen jó érzés őt így látni. Nyilván a végső cél amúgy is a nevetés lenne egy Molnár-vígjátékkal, ennyit várunk és várhatunk az estétől és a szereplőktől, de kérdés, hogy az színházban, komikus helyzetekben egyenlő-e a nevetségességgel. Máshol meg túlságosan is eltúlzottan és manírosan drámai volt. Az egyensúlyt nem igazán találta el a kettő között. Molnár eredeti karakterének a lényegét nem sikerült kikeverni, inkább a szerep külső jegyei, gesztusai domináltak a szerpmegformálásban, nem a belső lényege. Persze ő Eszenyi, és még ebben is örök díva. Kern András K ern András volt, úgy, ahogyan ő, a rutinos vígszínházi Molnár-iparos senkihez sem hasonlíthatóan Molnár-hős tud lenni. Évtizedek óta pontosan ugyanúgy. Meglepetések és nagyobb pillanatok nélkül, rutinból kiállította a vicces házibarát szerepét. Vári Év a vendégjátéka egyrészt meglepetés volt a szereposztásban, másrészt kitűnő és igen üdítő színfoltja az estének.
Márai Sándor A csonkítatlan és cenzúrázatlan kiadás Könyv Helikon kiadó, 2013 574 oldal, Kemény kötésű fűzött FR5 méret ISBN 9789634790556 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 3 990 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 3 711 Ft Leírás Örvendetes, hogy Márai Sándor kötetei nemcsak külalakjukban újultak meg 2013-ban, hanem tartalmilag is. Megjelent az eddig ismeretlen "Hallgatni akartam" kötet, és 80 év után olvasható az "Egy polgár vallomásai" eredeti, cenzúrázatlan változata. Az "Egy polgár vallomásai" ugyanis az a könyv, amelyet eddig csak csonka változatban ismert a magyar olvasóközönség. Az a könyv, amelyről azt hittük, hogy ismerjük minden részletét. Az a könyv, amely kora botrányműve volt. És hiányos 1935 óta. Az írónak talán ez a legjelentősebb alkotása, amely nyolc évtized után (2013. Egy Polgár Vallomásai. októberében) jelent meg teljes és csonkítatlan kiadásban! A kötetben egyaránt olvasható az eredeti szöveg, valamint az 1940-es cenzúrázott és kihúzott változat is, ezzel végre teljességében látott napvilágot. Márai ebben a művében a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten írja meg a gyermek- és ifjúéveit, testi és lelki fejlődését, férfivá érését.
De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak az életformája, a kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. Egy polgár vallomásai • Helikon Kiadó. Az elkötelezettségről vall ez a remekmű, hitvallásos módon: - hűnek maradni egy városhoz: Kassához, - egy országhoz: a polgársághoz, - egy életformához: az európai kultúrához. Még akkor is hűnek kell maradni, amikor a város már elveszett, az osztály széthullott, és az európai kultúrán is sebet ejtettek az erőszakos hatalmak. A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az Olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki. * Az "Egy Polgár Vallomásai" című eme kiadványt Márai Sándor életműve, a család, az osztály, a polgárság és annak életformája, kultúrája iránt érdeklődő, az elkötelezettség és hűség kritériumát betartó, annak érzelmi oldalait hitvallásos módon respektáló olvasóinknak ajánljuk.
A mű olvasása közben különösen figyeltem ennek megjelenésére, mivel fejemben volt a következő dialógus, melyben magát Márai Sándort kérdezik egy másik írásával kapcsolatban: "- Egyszóval ön Freud híve? - Nem Egyszóval a szerelem híve vagyok. ". Freudról legelőször nagybátyja "alacsonyrendűségi komplexusához" kapcsolódóan ír – melynek kialakulásáért családja társadalmi helyzetét okolja. Márai Sándor kétségtelenül neurotikus volt, s neurózisának eredetét gyermekkori sérülésben, szexualitás természetű problémáiban kereste; Freudról keveset, majdnem semmit nem hallott addig még ez be nem bizonyosodott, s a zseniális elméletét egyáltalán nem ismerte. A freudi elmélet zseniális lendülete és szépsége elbűvölte; az "álomfejtés"-t a század egyik legnagyobb jelentőségű felfedezésének tartotta. A mű szociográfiai jellege erőteljesen megmutatkozik. A mű elején több kassai családot mutat be, szubjektíven, letisztult stílusban. Egyértelműen felfest elénk egy képet az akkor szociális helyzetről. Könyv: Egy polgár vallomásai ( Márai Sándor ) 284648. Információkat kapunk a nagycsaládok felépítéséről, a házak felosztásáról, a szobák/helyiségek szerepéről, tájékozódunk az akkor olvasott könyvekről, akkor játszott zenedarabokról, az oktatási rendszerről, Márai magánéletéről, és még számos meghatározó esetről a szerző életében.
"Aki ma ír, mintha csak tanúságot akarna tenni egy későbbi kor számára… tanúságot arról, hogy a század, amelyben születtünk, valamikor az értelem diadalát hirdette. " Hogy miről vall Márai ebben a háború előtti művében, legtömörebben ezekből a mondataiból tudhatjuk meg. Az ősök, a család, a gyermekkor, az ifjúság, a lázadás, az íróvá válás, Kassa, Berlin, Weimar, London, mint megannyi mozaik áll össze Művé, amit Rátóti Zoltán hangulatos előadásában igazi élvezet meghallgatni.
1923. Április 17. -én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre. 1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást. 1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot. 1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Szagold, ízleld, hunyd be szemed; s bölcsebb leszel, mint az, aki megtalálta a titkos követ. " ( A négy évszak: Elemek) zivatar "Talán ezért érdemes élni: kiállni a zivatarba, fedetlen fővel, csapzott hajjal, várni az istennyilát és az égzengést, farkasszemet nézni a sötét éggel és a felhőkkel, tudni, hogy Valaki a kezében tart, a tengeren is, mikor a hajók árbócán megszólal a lélekharang…Szépen, igazán kellene elpusztulni. Zuhogj csak, végzet, zivatar. " ( A négy évszak) Márai a Petőfi Irodalmi Múzeumban Ezt a blogot azért hoztam létre, mert akkoriban nem találtam egyetlen igényes Márai oldalt sem. Örömmel jelentem, hogy azóta ezt az űrt pótolta a Petőfi Irodalmi Múzeum Márai Sándor hagyatékának szentelt honlapja. Ajánlom figyelmetekbe, a linket a Kedvencek között is megtalálhatjátok! szakítás Feltöltve 2008 szeptember 10 Filed under: a magyar nyelv, Ég és Föld, értelem, érzések, emberek, Márai Sándor, pillanatok, szakítás, szavak, szerelem, szomorúság, vágyak, világ | Comments (1) "Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor "szakítanak"?