Dr. Janosz Poha Peter MacNicol 2003 Pofa be! Visinet Edgar Givry Sorozatok [ szerkesztés] Szinkronhang 1976 Jamie és a csodalámpa I. (1. szinkron változat) Segíts Elek Brian Trueman 1979 1978 Jamie és a csodalámpa II. Könyvek könyve Kígyó (1. részben) 1992 Pimpa I. Pimpa kutya Roberta Paladini 1986 Mosómacik I. Boyd (4 részben) Len Carlson Rongybabák I. (2. szinkron változat) Claude (hang) Neill Innes Tévéshow [ szerkesztés] 1981. március 22., MTV1 21:40: Hölgyek, urak, lehet lehet! (30 perc) [15] 1983. december 31., MTV1 21:00: Pardon, hogy bocsánat (30 perc) [16] Lemezei [ szerkesztés] Paudits Show (1983) Paudits II – Hallod, te ló? Amerika kapitány 2 Műfaja: Paudits - Rivaldafényből a nyomorba (könyv) - Révész Renáta | Velvet - Gumicukor - Melanie Griffith: az emberek ki voltak borulva attól, hogy mit művelek magammal Bartók béla Leonardo da vinci életrajza Utolsó ember a földön Diákmunka 15 éves kortól 2010 qui me suit
Leonardo Da Vinci - a polihisztor: A mai világ polihisztornak nevezi, ami ma ezermestert jelent, hiszen rendkívül sok mindenhez értett: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő, és író is volt egyben. Kezdetben inkább a művészeteknek élt. Verocchio, híres festő műtermében vált igazán elismertté. Sokan, korának legnagyobb festőművészének tartják, egyesek szerint ő volt a reneszánsz legműveltebb embere. Leonardo homoszexuális volt, és mivel ezt akkoriban bűnnek tekintették, és halállal sújtották. Egy ismeretlen személy egyszer feljelentette, bár a vádat elejtették, mégis Firenzéből Milánóba költözött. Leonardo Da Vinci - a feltaláló: Leonardo egyre inkább nagy érdeklődést mutatott a művészetek és a tudományok iránt, így egy levélben közölte Lodovico Sforzával, (Milánó akkori hercegével) hogy elképesztő dolgokat találhatna fel, amik egy esetleges háború esetén nagyon nagy szolgálatot tennénk a hazának, továbbá megemlítette, hogy festeni is tud... egy kicsit.
"A jó emberekben természetes módon megvan a tudás utáni vágyakozás" – írta minden idők egyik legismertebb és legnagyobb polihisztor tudósa, Leonardo da Vinci. Ötszázhatvan éve, 1452. április 15-én született Leonardo da Vinci firenzei festő, szobrász, építész, író, fizikus, tudós, a reneszánsz ember "őstípusa", akit kimeríthetetlen kíváncsisága hajtott újabb és újabb felfedezések felé. Leonardo Messer Piero falusi jegyző és egy Caterina nevű parasztlány törvénytelen fiaként született a Firenze környéki Vinciben, születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero Da Vinci volt, ami azt jelenti, hogy 'Leonardo, ser Piero fia Vinciből'. Leonardót ötéves koráig édesanyja, majd apja felesége nevelte. Az alkotónak 11 féltestvére volt, egyikük egyébként eljutott Magyarországra, Mátyás király udvarába. Czeizel Endre orvos-genetikus a művész családfáját elemezve említést tett több könyvében is, hogy Leonardo családjában sem korábban, sem a későbbi leszármazottak között "sehol egy festő". "A jó emberekben természetes módon megvan a tudás utáni vágyakozás.
De Leonardo viasszal lenyomatokat készített az agyról, és a szívről, így rendkívül eszes fickó hírében állott, sőt, még vizsgálni is tudta a szerveket. Leonardo Da Vinci - újabb költözés: Olyan rajzokat készített, amiket ember nem látott, hiszen korábban az olyan dolgok, amiket papírra vetett, még bennük voltak. Újabb költözést érzett helyénvalónak, ezért Rómába ment, ahol az új pápa Giuliano de Medici alkalmazta. Rengeteg olyan dolgot talált fel, amiket az emberiség sokáig használt már abban az időben is. Sajnos olyan találmányai is voltak, amikre nem volt még igény, és mikor igény lett rájuk, sajnos újra fel kellett találni őket. Leonardo utolsó nagy költözésére 1516-ban került sor, mikor is Franciaországba költözött, és I. Ferenc szolgálatába állt. Leonardo Da Vinci - a nagy áttörés: Sohasem hagyott fel a repüléssel és végül megtörtént az áttörés, feltalálta a siklóernyőt, ami valóban működött, de Leonardo sajnos túl öreg volt, hogy fejlessze, és 1519-ben, 67 éves korában elhunyt. Rengeteg műve elveszett, még ma sem tudták kézre keríteni a tudomány számára.
Tudom, sokan fogják mondani, hogy ez a mű haszontalan; de ezek azok lesznek, akikről Demetrius azt mondta, hogy éppolyan keveset törődik azzal a széllel, ami beszédkor keletkezik a szájukban, mint azzal, amelyik a hátsó felükön jön ki. Vagyis: emberek, akik csak anyagi javakra vágynak, és nincs bennük semmi vágyakozás a bölcsesség, vagyis a lélek tápláléka és valóban maradandó gazdagsága iránt. Mert ahogyan a lélek értékesebb a testnél, úgy a lélek kincsei értékesebbek a test kincseinél. És ha azt látom, hogy közülük valaki kezébe veszi művemet, gyakran azt kérdezem magamtól: vajon nem úgy tesz-e, mint a majom, amelyik csak az orra elé tartja, vagy nem fogja-e megkérdezni, miféle ennivaló ez. " (Leonardo da Vinci: Válogatott írásai, Önmagáról) 1466-tól Andrea del Verrocchio festőműhelyében dolgozott, s számos területen szerezett jártasságot: elsajátította a festészet, szobrászat, mintázás technikáját, látott fémöntést, bepillantást nyert a kémia rejtelmeibe, gyakorolta a bőrművességet, szőnyegkészítést, sőt zenei ismereteket is szerzett.
A 2. századtól 1800, Springer kiadó, 1996 362. o. G. Lise-E. Rescigno: A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig, Zeneműkiadó, Bp., 1978, 26-27. o. Szalóczy Péter: Elfeledett zeneszerzők, Typotex, Bp., 2007, 98. o. Az angol wikipédia megfelelő szócikke Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 305416804 LCCN: n80023095 ISNI: 0000 0001 0863 4495 GND: 119448009 LIBRIS: 211810 SUDOC: 158362438 NKCS: xx0025198 BNF: cb139008726 ICCU: LO1V133114 BNE: XX1763648 BIBSYS: 2005416 MusicBrainz: a411f11c-9499-4a46-b2eb-a9a58d1fcb81 Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Bár életéről sokat tudunk, mégis ugyanúgy titokzatos marad számunkra, mint Mona Lisája. Egyéb epizódok: Stáblista:
Fotó: License Csökken a koleszterinszint Egy 2009-es tanulmány szerint a koleszterinszintünk is csökken, amikor csókolózunk. Vagyis még egy ok az első és az összes következő csók mellett. Hajrá! Szájból szájba A kutatók szerint a csók alkalmával a nyálunk is segít abban, hogy felmérjük, megfelelő partnert választottunk-e, vagy sem. Vagyis ha az első csók igazán jólesik, édes, mint a méz, és úgy érezzük, hogy ennél jobb dolog eddig még soha nem történt velünk a világon, akkor biztosak lehetünk abban, hogy jó férfival állunk a kapualjban… Az első…? (Fotó: illusztráció) Megemelkedik az adrenalinszintünk Általában a csókolózásra igaz, hogy közben megemelkedik az adrenalinszint a szervezetünkben – nincs ez másképp az elsőnél sem. Új erőre kapunk tőle, úgy érezzük, az addigi fáradtságunk szinte egy pillanat alatt tovaszállt, és egész este tudnánk folytatni azt a bizonyos első csókot a többivel – de ezt azért jól gondoljuk át! Azok a bizonyos feromonok Természetesen már az eddigiekből is adódik, hogy boldogabbaknak érezzük magunkat, sokkal jobb lesz az első csóktól a közérzetünk.
Kirohanni s a csillagok között zokogva futni, izzadtan, bolondul, míg kergetnek batisztba öltözött angyalkák s valamennyi csókot koldul s az Isten rázza tűzből ötvözött kolompját és az csengve-bongva kondul. Csillag szikrázik, angyalcsók ragyog s menny, föld azt zengi: Szerelmes vagyok! Ti kisfiúk, ti nyurguló palánták, kikben az első csókvágy sistereg! Ha tudnátok, a férfit mire szánták gonosz, fenekvő asszony-istenek s hogy alszanak ki sorra mind a lámpák, a férfiszívek és csak füst remeg s korom komorlik tovalebegőben fölöttük a borzongó levegőben. A nedvesrügyű első vágyban is ott szunnyad már a szúrós férfipálya termése, érett szerelmünk hamis, zöldmérgű magva, dancs tragédiája, mely – mondjam-é? – most négy év mulva is belémmarcangol, ujjaimba vájja tüskéit s mindent újra felszakít, mit oly anyásan heggesztett a hit. Egy drága nő, egy asszony, kit szerettem Fák sírjatok, virágok sírjatok! Hogy elfeledtem, hogyan is hihettem? Füvek ti, sírjon minden sarjatok, füvek, akiken ágyamat vetettem s ahol most már egyedül alhatok!
Könnyfürdőben szépüljön égi lénye s haljon meg egy nagy szerelem regénye. Nem jajgatás ez, sajgó szisszenet, te sírsz csak, véső, aki lassan vésel, készül az emlék, végső izenet, fontolt írás, mit késem kőbe présel: Áldás lobogjon a feje felett hideg sugárral, égszín feledéssel, áldott legyen a csókja mással is, áldott legyen haló porában is! S te költő, kit a bú mindegyre átvonz a zord jelenbe, – mondd versed tovább! Térj vissza csak a régi délutánhoz, melyen piros pipacs, kék szarkaláb közt csábított és vont egy napsugár-bronz leányhaj, egy kis kéz, egy karcsu láb, egy száj, mely rizsfogakkal ajkát rágja s a zsenge vágy, e rózsaszínű máglya. A fecskét, hogy a romló kert felett merre röpüljön, ki tanítja arra? Ki tanítja meg fújni a szelet? Ki tanítja a felleget viharra? Ki mondja meg, mikor van kikelet s bonthatja bolyhos bársonyát a barka? Ó, van jeles, nagy tudomány, amit tudunk, noha rá senki sem tanít. Míg nyugton alszik a gyanútlan elme, nem sejtve, hogy mi nagy baj várható, súnyin közelg az érés gerjedelme, a macskaléptű, orv gyujtogató s a szikrát odalopja őkigyelme, ahol a tűzvész könnyen gyujtható: a fiatal test fülledt forradalma füstölve lobban lángra, mint a szalma.