Gajdos János ( Geszteréd, 1912. november 19. – Budapest, Kőbánya, 1950. július 3. ) [1] festőművész. Életútja [ szerkesztés] Gajdos János és Dublinszky Erzsébet fiaként született. Autodidakta, naiv festő. 1936-ban kiállította műveit a Nemzeti Szalonban, a következő évtől már gyakorta rendezett tárlatokat, 1938-ban Hollandiában is bemutatta műveit. Szegénységben élt feleségével, Kókai Erzsébettel Budapesten. 1949-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, majd néhány hónappal később tüdőgümőkórban elhunyt. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 598/1950. folyószáma alatt. Források [ szerkesztés] Kieselbach Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában További információk [ szerkesztés] Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny. Gajdos jános festő – wikipédia. Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
A paraszti életre jellemző az időnek térbe vetítése. Az idő egymásutánisága egyszerre történés formájában jelentkezik. Gajdos " Téli vadászat " című képén a vadászat minden fázisa együtt látható. A parasztember számára munkaeszközei (díszített tárgyai) nem csupán eszköz-jellegűek, hanem a hozzájuk fűződő emlékek alapján életének részei is. Gajdos jános festő buzér. A természet és a benne tevékenykedő ember meghitt egységben jelenik meg képein, akár a paraszti munkákat, szokásokat festi meg, akár a művész és a táj titokzatos kapcsolatát. Ecsete nyomán gyermekkorának élményei kelnek életre, a babonás történeteket hallván felgyulladt fantáziáját különös atmoszférával tölti meg az elhagyott tanyaudvarokat, az őszi erdőt, amelynek görcsös ágai összekapaszkodnak a zúgó szélben. A parasztsorsokat megjelenítő képek a munkában görnyedő vállakat, hátakat hangsúlyozza. Gyakran ismétlődő témáiban nem a naturális ábrázolásra törekszik. Ösztönös kifejező készsége mindig a legszuggesztívebb formát találta meg, s ez avatta a legegyénibb hangú festővé az őstehetségek táborában.
Az 1990-es években gyakran visszanyúl a klasszikus festészet formai és stíluselmeihez és kombinálja azokat a tudományos fantasztikus filmekből ismert megvilágításokkal és színhasználatokkal, s az internet világából ismert virtuális ábrákkal vagy a populáris ábrázolások motívumaival, lásd például Az infravékony réteg közelében (1996), Hackerek (1997) vagy Összeesküvők (1997) című alkotásait. Eszköztárában megtalálhatóak a régi korok jeles műalkotásainak és a modern időszaknak motívumai, amelyeket saját látomásai szerint visz a vászonra olajban, például Zichy Mihálynak az Ember tragédiájához készített rézkarcait festette meg saját fantáziája szerint. Wikizero - Kósa János (festő). Mintegy vizionálja a művészet halálát egy elgépiesedett korszakban, de jóval több ennél, újragondolja a maga számára a festés lehetőségeit, a hagyományos festészet világát ötvözi saját korának vizuális jelrendszerével. [1] Saját személyes mitológiájának festészeti feldolgozásához felhasználja a családi fényképalbum pillanatfelvételeit is. [2] Művészetfelfogása a 2010-es Üveghegyen innen című kiállítás tanulságai szerint leginkább Roskó Gábor, Szenteleki Gábor, Király Gábor, Kis Róka Csaba, Karácsonyi László művészetfelfogásával rokonítható.
leria Mű szerző nélkül (Werk ohne Autor) német film, eredeti (német) nyelven, magyar felirattal | 189 perc | 2018 Rendezte: Florian Henckel von Donnersmarck A német művész, Kurt Barnert két egymást követő diktatúra elnyomásában kezdi meg alkotói útját. A fasiszta Németországban születik, majd az NDK-ban válik fiatal felnőtté. Néhány évvel később megszökik Nyugat-Németországba, de múltjának sötét árnyait nem képes maga mögött hagyni. A művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait bemutató és a 20. századi történelem monumentális tablóját képező film az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életén alapul. A Mások élete című Oscar-díjas film rendezőjének új filmje a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, számos nemzetközi díjat nyert, két Oscar-díjra jelölték. 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Időpont: 2022. április 12. Mű szerző nélkül | Hegyvidék Galéria. (kedd) 18:00 Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10. Részvételi díj: 600 Ft, Hegyvidék Kártyával 200 Ft Jegyek kaphatók a oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában.
A Mű szerző nélkül azonban mégsem mű, a szó művészi műalkotás értelmében. Donnersmarck biztos szakmai tudással, mondandóját alaposan átgondolva, a filmkészítés szabályait messzemenőkig tiszteletben tartva (kivéve tán a vetítési időt, de hát nem ez lesz az első háromórás mozi a filmtörténetben…) készítette el filmjét. Tökéletes mestermunka ez, a film műfajának egyik csúcsteljesítménye, a szó szakmai értelmében, mely azonban ezzel együtt, a belépő szintet jóval meghaladva, képes érvényes és általánosítható megállapításokat is tenni művészettörténeti, művészetfilozófiai és művészetelméleti kérdésekben. IkOn: Mű szerző nélkül | ARTmozi.galeria. Élmény volt látni. 10/10
Mű szerző nélkül (Werk ohne Author/Never Look Away), rendező: Florian Henckel von Donnersmarck, szereplők: Tom Schilling, Sebastian Koch, Paula Beer, német olasz történelmi dráma, 189 perc, 2018. (16) "Bekeretezett történelem" Az Oscar-díjas A mások élete forgatókönyvíró-rendezője a könnyen felejthető Az utazó után végre visszatalált saját magához és egy grandiózus alkotásban boncolgatja a különböző rendszerek és a művészi szabadság kérdését. Gerhard Richter az egyik legismertebb kortárs német művész. Mű szerző nélkül online. Az alkotással töltött hosszú évtizedek alatt sokféle stílusban kipróbálta magát, nevéhez fűződnek többek között a fényképek és újságkivágások alapján készített fotorealisztikus festmények. A Mű szerző nélkül azonban nem egy konkrét mű vagy korszak (stílus) megszületését taglalja, hanem szabadon értelmezi és használja fel Richter életeseményeit, amikoris a főbb momentumokat szoros kapcsolatba hozza a festményein látható személyekkel. Ezzel persze olyan szinten átnyúl a valóság fölött, hogy az életrajzi ihletésű filmben még a nevét is megváltoztatták Kurt Barnertre (Tom Schilling, 6 évesen Cai Cohrs).
Ezek után ne csodálkozzon senki, hogy Richter elhatárolódott a produkciótól. Sok dolog van ugyanakkor, ami megegyezik, ha nem így lenne, gyakorlatilag egy kitalált személyről is szólhatna a történet vagy bárki másról. Bartnert ugyanúgy a náci Németországban nő fel, szemtanúja lesz az árja kultúra térhódításának, elveszti családtagjainak nagy részét, az NDK-ban alkot, majd feleségével Nyugatra szökik. A film cselekménye 1937-tel nyit, a kis Kurt éppen az elfajzott művészettel ismerkedik Drezdában (festő szeretne lenni). Mű szerző nélkül feliratos előzetes (16) - Invidious. A kiállításra a műkedvelő Elisabeth nagynéni (Saskia Rosendahl) viszi magával, aki kedves, értelmes és szorgalmas lány, de mentális zavarokkal küzd. A náci eutanáziaprogram keretében elveszik családjától, előbb sterilizálják, majd elgázosítják. A körzetben mindezek kivitelezéséért Carl Seeband professzor (Sebastian Koch) felel. Kurt férfi rokonai elesnek a háborúban, tanár apját, aki a jobb érvényesülés reményében belépett a náci pártba, egyetlen iskolába sem veszik fel.
Hozzászólások hozzászólás
Ahogy ő mondja, ezen ismerete hiánya több szabadságot ad az alkotáshoz. Ezzel szemben a "valóság" az, hogy festményeinek alanyai éppen azok, akik mély nyomot hagynak az életében és tulajdonképpen három órán (mely harminc évet ölel fel) keresztül ezeknek az embereknek az életét követhetjük nyomon. Részletesen kidolgozott, hús-vér karakterekről van szó. A leglényegesebb különbség tehát, hogy a festmények mellé megkapjuk az embert (Seeband doktort, Elisabeth nagynénit, a szülők, Ellie-t stb. ) és vele együtt a történetét is. Az angol cím ugyanakkor Elisabeth nagynéni szavait idézi, aki arra biztatta Kurtot, hogy soha ne fordítsa el a fejét, ő pedig következetesen tartja magát ehhez. A film a diktatúrák és a művészet, illetve a művész kapcsolatát mutatja be korhű díszletek és jelmezek között. A XX. századi Németország ebből a szempontból különösen érdekes. Mű szerző nélkül teljes film film videa. Kurt beáll a sorba, csak hogy alkothasson (és legyen mit ennie), az elvárásoknak és kívánalmaknak megfelelve tehetségét az államhatalom szolgálatába állítja.
Az egó kultuszát ugyanis hiába hívjuk szabadságnak, önismeret híján a lehetőségek végtelenje sem több zsákutcánál. Engem ehhez a konklúzióhoz vezetett Kurt Bahner kálváriája; vonja le ki-ki a saját tanulságát a vetítést követően.