Olyan helyet választok, ahol nem kell a halnak túlságosan eltávolodni a gyékénytől. Jól érzik magukat benne, és még a nem fejüket sem szívesen dugják ki belőle. Időzítés Ebben az időszakban a legjobb órák délutánra és az estére tehetők. Ekkor melegszik fel a legjobban a víz, s a naplemente előtti órák adják meg azt a nyugalmat (szélcsendet), amiben a ponty bátrabban mozdul meg. Jobbára már a délután közepén kiválasztom a helyet. Ha igazi kora tavaszról van szó, és a vízmelegedés legelején járunk, akkor még előnyben részesítem a konzerv kukoricát a házi főzésűvel szemben. Feltolós úszós szerelék készítése. Mind etetni, mind a horogra. Ha több napig tudok horgászni, akkor a nap végén viszont mindenképp házi főzésű kukoricával etetek. A pontyok 10 fok körüli vízen már aktívak a sötétség első óráiban is. Ha tehetjük, és a késő délutáni mozgások kecsegtetőek voltak, sötétben is érdemes lehet maradni világítópatronos úszóval pár órára. Amennyiben tényleg van pár napunk a horgászatra, néhány szórás után már a reggeleket is meg lehet próbálni.
A súlyozó peremére helyezzük az ólmokat. A súlyozót az úszóval és az ólmokkal együtt egy vízzel telt hengerbe (ami lehet egy levágott végű kólás flakon is) állítjuk, így azonnal látható meddig süllyed be az úszó. Az apró söréteket ne akkor dobáljuk a súlyozó peremére, amikor az a hengerben van. Ha így tesszük az apró ólmok vájatába belekap a víz süllyedés közben és jó esetben minden második sörét fog csak a peremen landolni. Figyelt kérdés Már sok helyen láttam, hogy ponty és amur horgászatánál javasolják az osztott súlyú szereléket. Mit takar ez pontosan? Hány grammos úszóval javasolt elkezdeni? 1/10 anonim válasza: Az úszó súlya a víztől függ, és a körülményektől, szél stb. De általában állóvízen szokás ezt alkalmazni. Az osztott súly azt jelenti hogy az ólmot a damilon nem egy helyre helyezed el, hanem kis gömbólmokból súlyozod ki az úszót, és mondjuk az alsó van 7 centire a horogtól, felette 5 centire egy újabb utána 5 centi és még egy ólom aztán még egy és így tovább. 2012. jún. 18.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Kun Béla (1829–1874) honvédszázados, honvédkapitány Kun Béla (1845–1896) publicista, jogász, jogakadémiai tanár Kun Béla (1861–1934) jogász, jogi író, államtitkár, miniszteri tanácsos Kun Béla (1874–1950) teológus, jogász, egyetemi tanár, felsőházi tag Kun Béla (1878–1954) újságíró, lapszerkesztő, függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő Kun Béla (1886–1938) kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik vezetője egyéb Kun Barna (1839–1918) királyi aljárásbíró írói álneve
- 2019. november 20. 11:40 Az az igazság, hogy nem tudni pontosan, mikor is végezték ki Moszkvában Kun Bélát, de az valószínű, hogy az 1939-es esztendőben, annak is az őszén dördült el az a Nagant típusú revolver, amivel a Lubjanka hóhérai dolgoztak akkoriban. Hogy aztán november 20-án, vagy éppen harmincadikán célozták meg vele az utolsó fényképén meglehetősen ápolatlanul festő volt népbiztos tarkóját, azt nem lehet tudni. Sőt, egyesek szerint már 1938. augusztus 29-én meghúzták azt ravaszt. Igen, kivégzőosztagra akkoriban Moszkvában nem pazarolták a fegyvert és a töltényt, a tarkónlövés szokása dívott, amit aztán a lengyel tisztek és tisztviselők esetén is oly nagy szekértelemmel hajtottak végre. (Az NKVD még arra is figyelt, hogy a németektől vásárolt Walther-pisztolyokat használjanak, ami szintén az elterelést szolgálta, a háborút elvesztő németeket pedig Katynért is elítélte a haladó világ közvéleménye. ) Hogy aztán Kun útja a kivégzőszobáig törvényszerű volt, az nem is lehet vitás.
Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmánnak uralkodása alatt többször is szembe kellett néznie testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azon vágyát, hogy magyar király legyen. Kálmán végül a folyton próbálkozó herceget drasztikus eszközökkel fékezte meg, amiről a Képes Krónika a következőképpen ír: "A király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakíttatta, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, és annak heréit vitte a királynak …" A megcsonkított család ezt követően hosszú éveken át a világtól elzártan, Dömösön élt. Helyzetük csak Álmos fiának, II. Istvánnak az uralkodása alatt javult. István, aki maga mellé akarta állítani Álmos főembereit, jóindulata jeléül Bélát 1129-ben a királyi udvarba vitette, és feleségül adta hozzá a szerb fejedelem lányát, Ilonát, s Tolnán otthont teremtett számukra. 1131-ben aztán váratlan fordulat történt: a gyakran betegeskedő, utód nélküli II.