Kapcsolat és impresszum Szerkesztőségünk nyári szünet miatt augusztus 1. és szeptember 9. között zárva tart. Az elektronikus kapcsolattartás (e-mail) zavartalanul működik. Magyar Iparművészet A kortárs magyar iparművészet aktuális eseményeivel és az iparművészet történetével foglalkozó szakmai folyóirat. A lap a kézművességen alapuló kortárs magyar iparművészet és formatervezés – animáció, belsőépítészet, bőrművesség, digitális művészetek, divattervezés, ipari formatervezés, kárpitművészet, kerámia- és porcelánművészet, környezettervezés, látványtervezés, ötvösség és fémművesség, tervezőgrafika, textilművészet, üvegművészet – eredményeiről való folyamatos tájékoztatás mellett beszámol az iparművészeti gyűjteményekről, történeti emlékekről, restaurálásokról, kutatásokról és vállalja elméleti kérdések megvitatását, valamint kitekint a magyar vonatkozású külföldi programokra is. Megjelenik évente nyolc alkalommal (március, április, május, június, július, október, november, december: minden hónap első harmadában).
2009. 03. 22 Tisztelt Olvasóink figyelmébe ajánljuk az idén 15. évfolyamához érkezett Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő művészeti folyóiratot. A lap tematikájában az ötvösség, fémművesség, díszlet- és jelmeztervezés, textilművészet, gobelin, bőrművesség, kerámia, porcelán, üveg, alkalmazott grafika, művészetelmélet, restaurálás; kiállítások, műhelyek, gyűjtemények értékelése; könyvismertetés és folyóiratszemle egyaránt szerepel. Az igényes kivitelű, tartalmas, művészi fotókkal gazdagon illusztrált folyóirat színvonalát az alapító-főszerkesztő Fekete György belsőépítész és a szerkesztőbizottság tagjai: Dávid Katalin művészettörténész, Ernyey Gyula designer, szaktörténész, Feledy Balázs művészetkritikus, Lovag Zsuzsa régész, művészettörténész, Mezei Gábor belsőépítész, N. Dvorszky Hedvig művészettörténész, Schrammel Imre keramikus és porcelántervező, Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató és Simon Károly designer személye garantálja. A folyóirat az innen letölthető megrendelőlap segítségével megrendelhető, amit a Magyar Iparművészet Szerkesztősége, 1091 Bp., Üllői út 33-37.
A szerkesztőbizottság tagja volt haláláig Simon Károly designer. Források [ szerkesztés] Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés Magyar Iparművészet
A folyóirat 1944-ig a Társulat fentebb idézett célkitűzéseivel összhangban kísérte figyelemmel a különböző iparművészeti műfajok életét: agyagművesség, bőrdíszművesség, bútorművesség, fa- és csontfaragás, fémművesség vagy ötvösművészet, pénztervezés, alkalmazott grafika, tipográfia, könyvművészet, textilművészet, intarzia, építészet (belsőépítészet, lakberendezés), ipari formatervezés (bútortervezés, ipari terméktervezés - tárgytervezés, divattervezés, üvegművészet, porcelán- és kerámiaedények tervezése). Az első szerkesztő, Fittler Kamill, az első számban megadja a Magyar Iparművészet programját: "… a magyar közönség körében a jó ízlést érvényre juttatni s ott megszilárdítani, az érzéket a szép formák iránt fölébreszteni és tovább művelni, a művészi alkotások iránt az érdeklődést minél általánosabbá tenni, előmozdítani mindent, a mi föltétele, hogy hazai iparunk művészileg fejlődjék és a jó ízléssel, a szép formákkal együtt, sőt azok által a nemzet gazdagságának egyik forrása és a magyar faj lételének egyik biztosítéka legyen. "
Wargha Andrea, Szabó Adalbert-Georges (1877-1961), Szabó József, Szabó László, Szabó Otília, Szász Boglárka Rita, Szenes István, Szentesi Manó, Szentesi Nóra, Szentirmai-Joly Zsuzsanna, Szikszai László, Szilágyi Szabolcs, Szőke Barbara, Takács Bernadett, Terbe János, Terebessy Tóbiás, Tolnai Zsolt István, Tóth Tibor Pál, Üveges Péter, Uhrin Andrea, Varga Katalin, Vereczkey Szilvia, Weichinger Miklós, Wölfinger Barnabás HU ISSN 1789-4808 © TérMűves, 2007 | impresszum | kapcsolat | szerzői jogok és adatvédelem | tervezőknek
Hét embert kimentettek és kórházba vittek, az eltűnteket keresik. Forrás: MTI; Vezető kép: AP 1 m3 víz ára drv A kétéltű ember - Néha pl. most a bal szemem előtt kör alakban fényes cikk-cakkot látok. Mitől lehet? Miért kétéltű a beta 3 Fénykép előhívás pécs A kecskebéka a nagyobb termetű, sötéten márványozott combú, szélesen lekerekített orrú tavi béka és a kis tavi béka kereszteződéséből létrejött hibrid. Ez a természetes úton hibridizálódott kecskebékafaj a tavi békával és a kis tavibékával azonos helyen fordul elő, így a laikusok meg sem tudják őket különböztetni. Magyarországon két unkafaj él: a vöröshasú unka főleg a síkságon, míg a sárgahasú unka hegyvidéken él. Nevüket az "unk – unk" hangjukról kapták. A barna- és a zöld varangy Magyarországon mindenhol elterjedt. MGY FOTÓ Zöld levelibéka fotó: Molnár Gyula Kecskebéka fotó: Molnár Gyula Barna varangy fotó: Molnár Gyula Magyarországon összesen 18 kétéltű faj él, ebből 5 farkos, 13 farkatlan kétéltű (béka). Hazánkban valamennyi kétéltű védett!
A szájban aztán az ismét folyékony nedvből a rovar kicsusszan. Igaz, nem csupán a nyál miatt hatékony fegyver a békák nyelve. A szerv ugyanis kivételesen puha is – majdnem olyan lágy, mint az agyvelő. Az egyedi nyállal kombinálva a puha nyelv ötvenszer ragadósabbá válik, mint a legjobb ember alkotta ragasztó. A szerv ráadásul igen erős is: ahogy nyúlik, rugóként tárolja el az energiát. Alexis Noel, a Georgiai Technológiai Intézet kutatója és az új tanulmány vezető szerzője szerint a testrész gyakorlatilag úgy működik, mint a bungee jumpingál használt kötél. Ahogy visszahúzódik a szájba, deformálja magát, folyamatosan tárolva a rugalmas szövetekben a felhasznált intenzív erőket, szétoszlatva azokat belső csillapításra – tette hozzá a szakértő. A kutatás, amellett, hogy szórakoztató volt, sokat segíthet az új mesterséges ragasztók kifejlesztésében. ( IFL Science) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A következő csoportot a farkos kétéltűek alkotják, melyeknek kifejlett állapotban is van farkuk. A gőték lárvái állóvizekben fejlődnek, de a kifejlett állatok életük nagyobb részét is vízben töltik. Egyik legismertebb tulajdonságuk, hogy átalakulással fejlődnek, lárváik vízi állatok. A lárvák testfelépítése sokban emlékeztet a halakra. Lábuk nincs, farokúszójuk segítségével jól úsznak. Kopoltyúval lélegeznek. Fejlődésük során fokozatosan alakulnak át szárazföldi állattá. Kialakulnak lábaik és tüdejük, kopoltyújuk pedig visszafejlődik. A békák lárváját ebihalnak nevezik. Koronavírusos volt a lagzi, huhogtak a saját szurkolók Minden, amit péntek reggel tudni kell. A hongkongi kormány szerint most már illegális a Hongkong felszabadításáról szóló szlogen Pedig határozottan állították, hogy a nemzetbiztonsági törvény nem fogja korlátozni a szólásszabadságot. Az iskolaőrségről és az SZFE átalakításáról is szavaznak pénteken a parlamentben A hallgatók demonstrációt szerveznek a Kossuth térre délelőtt.
Például a leggyakoribb békafajok, a közönséges varangy és a gyepi béka egyedei is teliholdkor érkeznek meg a költőhelyükre. "A gőték is teliholdkor a legaktívabbak, de az összefüggés itt nincs eléggé tisztázva" – fogalmazott Grant. "Úgy tűnik, ezek az állatok kerülik a költőhelyet, amikor a Hold a harmadik negyedben jár. " A kutatók az Indonéziában őshonos feketeragyás varangyról is szereztek Jáva szigetén gyűjtött adatokat, és arra jutottak, hogy ezek az állatok is teliholdkor szeretnek nemi életet élni. Grant úgy véli, világméretű lehet a jelenség, amit eddig nem nagyon vett észre a tudomány. Az egyes fajok szokásai között viszont akadhatnak még különbségek, és az összefüggés háttere sincs eléggé tisztázva, ezért a tudós szerint mindenképpen további vizsgálatokra van szükség. Grant és kollégái most egy olyan statisztikai modellen dolgoznak, ami figyelembe veszi az időjárást és más környezeti hatásokat, például a Föld mágneses mezőjének ingadozásait.