Nyugdíjas: 65 év feletti, igazolvánnyal rendelkezők. Gyermek: 2-14 közötti gyermekek. 2 év alattiak részére a részvétel ingyenes. Vál völgyi kisvasút. Vál-völgyi lakos: felcsúti, alcsúti, baracskai, kajászói, tabajdi, váli lakcímet igazoló kártya és személyi igazolvány felmutatása szükséges. A rendezvényen büfét, étkezési lehetőségeket biztosítunk a vendégeknek, ahol sok-sok finomságot kóstolhattok: ÁLLOMÁS CAFÉ TÖKI POMPOS és meglepetéssel is készülünk! A programváltozás jogát fenntartjuk. Forrás: az esemény közösségi oldala
Korábban írtuk: A Magyar Közlönyben vette észre a Magyar Nemzet, hogy a kormány eldöntötte közel 8, 5 milliárd forintot fordít kisvasútfejlesztésre. Ebből az összegből fedezhető többek közt a Bicske–Felcsút Puskás Akadémia szakasz megtervezését, és az Alcsútdobozi arborétum–Vértesacsa szakasz megvalósítási tanulmányát is. A Vál-völgyi Kisvasút Bicske–Lovasberény közötti, eddig el nem készült szakaszainak kivitelezését a második ütemben valósítják majd meg, amelyhez pótlólagos költségvetési forrást biztosítanak. De van más érdekesség is: a kormány arra kéri Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. útján mérje fel a "keskeny nyomközű vasúti járművek beszerzésére vonatkozó igényeket és a hazai gyártók exportlehetőségeit" az Európai Unió tagállamaiban. * * * Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
A tüdőembólia megelőzhető Fontos tudni, hogy azok, akik sokat ülnek, fekszenek egy helyben, fokozottabban ki vannak téve a tüdőembólia kialakulásának, ezért kell napközben többször is felkelni az asztalunk mellől, járkálni, sétálni kicsit, mozogni! A hosszabb fekvésre kényszerültek, vagy fekvőbetegek esetében a lábat masszírozni, mozgatni kell! Ha visszérrel küzd valaki, szükséges csökkenteni a vénás pangást. OTSZ Online - Tüdőembólia szinkópe után. Ugyancsak javasolt a láb mozgatása, tornáztatása, illetve gumiharisnya viselése! Amennyiben valakit műtöttek, például rákos megbetegedés miatt, a tüdőembólia megelőzése érdekében megkapja a szükséges készítményeket, bizonyos betegségekben szenvedőknél pedig a véralvadásgátló hosszú távú szedése ad segítséget. Forrás:
Ha egy közepes átmérőjű tüdőér záródik el, szúró mellkasi fájdalom, a légzés nehézzé válása jelentkezik, a beteg köhög és véres a köpete. A tünetek azonban lassan sokasodnak, lehet, hogy újabbat csak napok múlva tapasztal. Ellenben elég súlyosak lehetnek a tünetek és hirtelen törnek a betegre, ha a trombus a főtörzs artériában áll meg. A beteg hirtelen levegő után kap, a légzés nehézzé válik, a szívverés gyorsul, erős mellkasi fájdalom hasít belé. Köhögése véres, rázza a hideg, folyik róla a verejték, és el is ájulhat. Mik az okok? A tüdőembólia kialakulásának több oka is lehet. Tüdőembólia Daganatos Betegeknél, Tüdőembólia - Meghatározás - Magyar. Megsérülhetnek és károsodhatnak az erek belhártyái. Valamilyen sérülés miatt – amit okozhatott vénás katéter, valamilyen anyag vénába injekciózása, de egy gyulladás károsító hatása is. Lehet, hogy fokozódott a szervezetben a vér alvadékonysága – rosszindulatú daganatos betegségek esetén ez előfordul, ahogyan akkor is, hogy a betegnek vérképzőszervi betegsége van. Megtörténhet az is, hogy a fogamzásgátló tabletta a bűnös.
A parekoxib/valdekoxib kezelési csoportban a placebo/placebo kezelési csoporthoz képest szignifikánsan (p < #, #) nagyobb gyakorisággal fordultak elő a cardiovascularis/thromboemboliás események (myocardialis infarctus, iszkémia, cerebrovaszkuláris történés, mélyvénás trombózis és tüdőembólia) az iv. A legnagyobb kockázatnövekedéssel ugyanakkor a műtétek és az ágyhoz kötöttség jár: az ortopédiai operációk – például térd- vagy csípőprotézis beültetés – vagy a hasi nagyműtétek utáni hónapokban rendkívül megnövekszik a mélyvénás trombózis eshetősége, ezért ezekben az esetekben a sebészeti osztályokon rutinszerűen alkalmaznak megelőzés gyanánt véralvadásgátló kezelést. Erre különösen oda kell figyelni azoknál, akiknek a családjában már fordult elő trombózis, illetve akiknek már életük során volt mélyvénás trombózisuk, mert az ő kockázatuk jelentősen nagyobb egy következő érelzáródásra. Direkt orális alvadásgátlók alkalmazása tüdőembólia kezelésében károsodott vesefunkciójú betegek esetén. Daganatok és trombózis Egy daganatos betegség diagnózisa önmagában is megnöveli a trombózis kockázatát. Ez olyannyira igaz, hogy amikor egy idősebb beteget mélyvénás trombózissal látnak el, akkor indokolt lehet kivizsgálást indítani olyan irányba is, hogy a baj hátterében netán nem egy addig ismeretlen daganatos betegség áll-e?
Enyhe lefolyású tüdőembólia esetén gyakran elegendő a véralvadásgátlók szedése. Gyógyszerek a vérrög feloldására Súlyos eseteknél nem elegendő a véralvadásgátló készítményekkel történő kezelés, ugyanis a vérrögöt el kell távolítani a tüdőből annak érdekében, hogy ismét helyreálljon annak vérellátása. Ezt speciális gyógyszerekkel, trombolitikumokkal lehet elérni, melyeket a beteg vénájába juttatnak be, ennek köszönhetően viszonylag gyorsan feloldódik a tüdőben található vérrög. Ezt nevezzük trombolízisnek vagy lízis-terápiának. Ez egy nagyon hatásos kezelési forma, aminek azonban számos mellékhatása lehet. Egyes betegeknél komoly belső vérzést okozhat, emiatt olyan pácienseknél szokták ezt a kezelést alkalmazni, akiknél nagyon súlyos tüdőembólia lépett fel, ugyanis az ő esetükben nagyon magas az elhalálozás kockázata, így rendkívül fontos, hogy minél gyorsabban feloldódjon a vérrög. Katéteres kezelés Egyes betegeknél túl nagy rizikót jelentene a gyógyszeres kezelés, mert például túl magas az esetleges vérzés kialakulásának rizikója, így egy katéter segítségével távolítják el a vérrögöt.
Az autoimmun betegségekkel, például reumás sokízületi gyulladással vagy Crohn-betegséggel kórházban kezelt pácienseknél jóval nagyobb az életveszélyes tüdőembólia kialakulásának kockázata - számoltak be tanulmányuk eredményéről svéd kutatók a The Lancet című brit orvosi folyóiratban. Követéses vizsgálatukban a kutatók több mint 500 ezer, svéd kórházakban kezelt páciens adatait elemezték, akiknél a 33 autoimmun betegség legalább egyikét diagnosztizálták. Az évek múlásával csökken a kockázat Kiderült, hogy a kórházi tartózkodást követő 12 hónapon belül hatszor nagyobb volt a vérrögképződés miatti tüdőembólia kockázata az autoimmun betegséggel élő embereknél azokhoz képest, akiknél ezt nem állapították meg. Bengt Zoller kutatásvezető, a Malmöi Egyetem klinikájának munkatársa csoportjával úgy találta, hogy idővel csökkent a megemelkedett embóliakockázat, a kórházi kezelést követő 1-5 éven belül a kezdeti érték felére, 5-10 év elteltével 15 százalékára, tíz év után pedig 4 százalékára. A HealthDay című ismeretterjesztő portál idézi Carani B. Sanjeevi, a Karolinska Intézet kutatójának véleményét is, aki hangsúlyozta, hogy "egyértelmű összefüggés mutatkozik a trombózis és a gyulladások között", ezért az autoimmun betegek kezelésénél különös figyelmet kell szentelni a gyulladást és a vérrögképződést gátló szerek alkalmazásának.