Az Alapítvány tevékenységének szakmai igényességét tanúsítja az a tény, hogy több muzeális intézménnyel alakított ki komoly munkakapcsolatot. Ezek között kiemelkedő a szerepe az Óbudai Múzeumnak, és a szolnoki Damjanich Múzeummal. A T-Art Alapítvány résztvevője a Magyar Festészet Napja, a Szakrális Művészetek Hete, az Óbuda Napja és a viszáki Kultúrpajta programjainak. Alapítástól másfél évtizeden át Dr. Supka Magdolna művészettörténész szellemi vezetésével valósult meg a gyűjtemény-gyarapítás, a kiállítások rendezése és a Paletta-sorozat elnevezésű kiadványok megjelentetése. A Professzor Asszony iránti tisztelet jeléül – halála után – róla elnevezett díjat ( Supka Magdolna Emlékdíj) hozott létre az Alapítvány, amellyel évente egy a kortárs művészet gondozásában kiemelkedő személyiséget ismer el. 2010 óta Garami Gréta fiatal művészettörténész segíti az Alapítvány kiállításait. 2012-ben elkészítette az Alapítvány 22 éves történetét bemutató tanulmányát, illetve 2020-ban a 30 éves jubileumi kiadvány is az ő nevéhez fűződik.
Szurcsik József, Munkácsy-díjas festőművész. Fotó: Esernyős A T-Art alapítvány 30 esztendős missziójának alap-lényegét egy, a múlt évben megrendezett szakmai konferencia címében eléggé karakteresen artikulálták a szervezők, mely így szólt: "Egy másik valóság a kortárs képzőművészetben". Ennek a szakmai projektnek a megnevezése lényegében tűpontosan ki is fejezi, hogy a T-Art mire is vállalkozik immár három évtizede a hazai képzőművészetben kifejtett szerepvállalása során. Nos, nemes egyszerűséggel csak arra, hogy mást is megmutasson abból a szerteágazó, sokoldalúan gazdag képzőművészeti termésből, mint amit a main-stream tesz láthatóvá meglehetősen szűken mért merítésben. Olyan utat választott az alapító, amelyen sok nehézséggel megküzdve is következetesen haladva valódi értékek kerülhetnek napvilágra, konkrétan a közönség és a szakmai körök látóterébe. Erről az útról az alapítvány jelenlegi csapata sem kíván letérni, mert továbbra is meg kívánja mutatni, láthatóvá tenni az addig láthatatlan, vagy kevésbé látható életművek jeles darabjait, vagy az egyébként már láthatók megismertetését a gyűjteményfejlesztés és a gyűjteményi kiállítások rendezése által.
Több monotípia elkészítésére is lesz idő és lehetőség. A szükséges technikai és szakmai hátteret biztosítjuk. (Rézkarcprés, mely alkalmas monotípia nyomtatására; rézkarc-festékek (több szín), fólia dúcok, papírok nyomtatáshoz, grafikai hengerek, üveglapok, rongyok, ecsetek, eszközök stb. ) A dúcok tervezésénél, elkészítésénél, nyomtatásánál végig szakmai segítséget nyújtunk minden résztvevőnek, a kész nyomatok száradás után hazavihetők. Résztvevők maximum létszáma: 15 fő Előzetes regisztráció: A kurzust vezetik: Nádas Alexandra, grafikusművész és Nagy Gábor, Munkácsy-díjas festőművész NaN-art Rajztanoda és Grafikai Műhely A workshop ára: 5. 990 Ft/fő A workshop a T-Art Alapítvány és az Esernyős közös szervezésében valósul meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket az Óbudai Esernyős Galériában! Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek, amikor a Magyar Festészet Napja egyik fontos programjaként is, itt és most, együtt ünnepelhetjük a T-Art alapítvány harmincadik születésnapját, ezzel az alkalomhoz illő kitűnő kiállítással: itt, a falakon a T-Art Gyűjteményében található festészeti alkotásokból válogatott műveket láthatja mától az idelátogató közönség.
Személyes ajánlatunk Önnek ÚJ online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 3192 Ft 3824 Ft 5099 Ft 3230 Ft T'Art Alapítvány toplistája
Irodalom T""Art Alapítvány (kat., Budapest, 1993) SUPKA M. : (kat. bev., Vigadó Galéria, Budapest, 1998). (Wehner Tibor) A cikk lejjebb folytatódik.
10 2018/7:30 du. - 8:30 du. A T-Art Alapítvány korábbi és kuratóriumi tagjainak közös kiállítása. Ideje: 2018. október 12. 19:30 Helye: Szent József Ház (1038 Budapest, Templom u. 20. ) Megnyitja: Garami Gréta művészettörténész Megtekinthető: 2018. október 31-ig Rövid leírás: A T-Art Alapítvány régi és új kuratóriumi tagjainak közös kiállítása Kiállító művészek: Hegedűs Endre, Mészáros Géza, vák András, Lévay Jenő, Sulyok Gabriella, Szurcsik József, Tenk László, Verebes György.
A művész is itt él, ebben a társadalomban egzisztál (ha bír), és az ő számára is eltűntek a kapaszkodók. Ezért is nagyon jó, hogy léteznek olyan szereplői a mai magyar művészeti közéletnek, ahol képesek pozitív és követésre méltó példák megjelenni, ezzel pedig határozottan üzenni, hogy a kvalitás, mint a mindenki számára elfogadható minimum mégiscsak segíthet a saját helyzet felmérésben és végül az eligazodásban is, és könnyebben védelmet is találhat az érzékeny, sérülékeny alkotói személyiségek sokasága a különböző módon szövevényes, érdekeket kiszolgáló és meglehetősen zavaros viszonyok között is. A jó példa is ragadós. Ha sikerülhet a jó példát is megismertetni, márpedig itt a harminc éves példa, hogy sikerül, akkor az alkotás, a művészet szabadsága – mint egy törvény – képes valósággá válni. Engedjék meg, hogy ezen a mai, születésnapi ünnepen szóljak a T-Art alapítójáról, Tenk László Munkácsy-díjas festőművészről. Nos, mint azt sokan tudják – Tenk mester generációjának meghatározó alakja.
Az örök tavasz kertje – a Jeli Arborétum A hétvégén kirándulni voltam egy kisebb csapattal és Nyugat-Magyarországra utaztunk, a Vasi-hegyhátra, megnézni egy kisebb csodát. Annyi minden szépet találunk az országunkban, de sokan inkább külföldre vágynak és csodálkozva néznek, mikor mesélem, merre jártam épp. A Jeli Arborétum, más néven a Jeli Varázskert ugyanis nemcsak számunkra különleges és lehetünk rá méltán büszkék, hanem egész Európából a csodájára járnak. Miért is? Jeli arborétum: Ahol aranysárga virágpor száll kezünkre, és mennyei az illat. A kert ékessége a gyönyörűen virágzó rododendron, amivel egész hatalmas terület van beültetve és így május-június körül az összes bokor milliónyi virágba borul. De hol is van ez a csodálatos arborétum? Kám község mellett volt a középkorban a Jeli nevű település, ami már abban az időben lakatlanná vált, aztán egy hosszú olyan Csipkerózsika-féle álmot követően a 20. század elején gróf Ambrózy-Migazzi István nekilátott, hogy megvalósítsa álmát és létrehozza azt a kertet, mely a havasszépe/babérrózsa/hangarózsa otthona lesz.
Szombathelyi Erdészeti Zrt. Az állami erdők nyitva állnak a természetszeretők előtt Főmenü Főoldal Közjóléti létesítmények Jeli Varázskert A 20 méter magas, néphagyományokat is őrző, harangláb alakú kilátó 37 millió forintból épült meg. "A virágos gróf" Három út, a múlt, jelen és jövő útjának kereszteződésében, Kám község határában feküdt a középkorban elpusztult település, a regényes és vadregényes Jeli. Regényes, hiszen az ókori római katonák útja erre vezetett, a másik irányból a későbbi nemzedék a Hegyhát borát szállította a Rába völgyébe kenyérért cserébe, s napjainkban a 8-as és a 87-es úton közelíthető meg. Jeli Arborétum. A vadregényes táj zegzugos, meredek és lankás, akár egy görög mitológiai erdő. S talán ez valóban igaz, hiszen egy jó darab varázslat rejtőzik itt. Az antik hitrege szerint a királyné gyertyája (Asphodelus albus) világította meg az alvilági mezőket, s ennek a növénynek az egyik legszebb otthona ma is ezen a vidéken van. Nem csoda, hogy ez a mágikus, vadóc tündérkert ihlette meg hazánk legendás botanikusát, Ambrózy-Migazzi Istvánt, akit mintha a sors rendelt volna a Jeli Arborétum megteremtésére.
Elnevezésük ezért a havasi származásra utaló havasszépe, hangarózsa vagy babérrózsa. Mivel azonban a rózsához nincs semmi közük, a havasszépe elnevezés mellett maradunk. A rhododendronok útja Anglián át vezetett Európába. A XVII. században még alig voltak ismertek. Az első kultúrába vont faj 1656-ban a Rhododendron hirsutum volt. A XVIII. Jeli arborétum hol van videa. században is még csak az Újvilágból és a Kaukázusból juthatott el néhány faj a nyugat-európai kertekbe. A XIX. század elejére már 40-re emelkedett a kultúrába vont havasszépe fajok száma. Hooker himalájai expedíciója újabb 30 fajt eredményezett. A begyűjtött magvakat az Angol Királyi Botanikus kertnek küldte, ahol apja nevelte fel a nem kis meglepetést jelentő újdonságokat. Alcsúti Arborétum | Kalandpark, kirándulás Ingatlan előtti közterület parkolás Jeli arborétum Lakás eladó itt: Tatabánya - Trovit Jeli arborétum hol van honda A virágos gróf varázskertje - a Jeli Arborétum - Világról szóló élmények - ahol az út a cél Anglia egyre növekvő távolkeleti befolyása, majd a Rhododendron –nemzetség következetes kutatása eredményezte, hogy ma már több mint 800 faj és ezeknek 8000 taxonja (faj, fajta, változat) ismeretes.
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. Jeli arborétum hol van gogh. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
Hosszú pályája során az idősgondozásból is kivette a részét... Ha a Miatyánkban tegezzük Istent, hogy lenne a magázás a megbecsülés fokmérője? Valószínűleg sokan emlékeznek még, amikor 1990 márciusában megnyitott az első IKEA áruház Magyarországon. Az újszerű dizájn, a kreatív ötletek mellett a nyelvi érintkezésben is... "Angyalszárny rajzolódott ki az égen az általam vezetett túrán" – Egy 24 éves pesti srác, aki a Mátrát és a Bükköt érzi otthonának Születése után pár héttel megkezdődtek vándorútjai, és esti meseként a család kalandos történeteit és legendákat hallgatott. Jeli arborétum hol van az. 15 éves kora óta vezet túrákat, hogy helyrebillentse... Nyugat-Európában is erősödik a félelem, az ukrán háború megosztja a társadalmat Az ukrajnai háború kapcsán a világ leggazdagabb térségében, Nyugat-Európa országaiban is felerősödtek a félelmek – egyrészt a konfliktus földrajzi közelsége, másrészt a már érezhető...
Temes vármegyében, Újbázos községben (Trianon óta Romániához tartozik) Ambrózy unokafivéreivel, Lajossal és Andorral szintén arborétumot alapított, s ez ma az Újbázosi Arborétum. Ambrózy-Migazzi gróf Jeli érdekességeit hamar felfedezte, s a Magyar Kir. Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának lapjában, a Botanikai Közleményekben 1922 őszén azt írta: "Magyarországon e tavasszal léptem ismét kertészeti aktivitásba Vas megyében... " A mai Felsőkertben, 5 hektárnyi területen indította a munkát, s folytathatta 1933-ban bekövetkezett haláláig. 1932-ben súlyosan megbetegedett, de ezt eleinte titkolta családja elől, s a szokottnál is nagyobb ütemben szorgalmazta a kertben a vetést, dugványozást, ültetést. Majd egy augusztus eleji napon szólt erdészének, legkitartóbb munkatársának, Vörös Lajosnak: - Hozzon magával, kérem, egy kapát! Az örök tavasz kertje - a Jeli Arborétum - Csocsoszan.hu. - Milyen kapát, uram, hová megyünk? - Teljesen mindegy, milyen kapát hoz... Sokáig bujkáltak az őserdő sűrűségű borókásban, míg egy eldugott helyen Ambrózy meg nem állt.